Ki a legjobb feltörekvő magyar rapper? Kövesd az Afteren!

A 2022-ben indult McDonald's Budapest Open Mic figyelemmel kíséri a nyertesek útját a teljes ismeretlenségből a nagyközönséggel való első találkozásig és azon túl. A BOM harmadik évada új formátumban vitte tovább ezt a szemléletmódot, hiszen nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatként folytatódott egy élő közönség előtti, telt házas Akvárium döntővel.

A sorozat meríteni kíván az ismert tehetségkutató műsorok dramaturgiájából, ám a megszokott televíziós formátumtól eltérően filmes megoldásokkal és hatással, a szereplők útjára és személyiségükre koncentráló, inspiráló, dokumentarista portrékkal meséli el a versenyzők útját a döntőig. 2025-ben folytatódik a sorozat újabb 8 résszel, és egy Akvárium NagyHall döntővel novemberben.

A sorozat idén október 12-től lesz látható a BOM YouTube-csatornáján, az új részek vasárnap jönnek majd hétről hétre.

A zsűri

Bóna Márk, azaz Marka, a Sziget egyik veteránja, DJ és a Berg Talents társtulajdonosa, Dezsényi Eszter, aki azon túl, hogy Krúbi és a Mirror Glimpse menedzsere, önálló jogon is népszerű „influentszer”, aki rendszeresen vendégeskedik népszerű vlogokban és podcastokban szarkasztikus szemléletével, valamint a Telex After képviseletében Sajó Dávid, aki szívügyének tekinti a magyar hiphop fejlődését.

Dezsényi Eszter, aka anyatigris

„Fontos, hogy van egy ilyen stílus specifikus tehetségkutató, ahol tényleg csak a hiphop van a középpontban, ami nekem pont szívügyem. Nem jelöltem ki, hogy én leszek a nagyon szigorú, aki mindenbe bele akar kötni, vagy a jószívű anya, aki mindenkit tigriskarmokkal véd meg. Turnémenedzserként sokszor érzem azt, hogy anyuka szerepkörben vagyok, akinek nagyon sok gyereke van. Úgyhogy egyébként ezt a szerepet szeretem, csak jó lenne, ha a családi pótlékot is ez alapján kapnám.”

Sajó Dávid: megalázásnak nincs helye

„Kevés hitelesebb vélemény van a mentorokénál, hiszen annyira én sem tudok lenni, mint a Gege, a Co Lee, a Saiid vagy a Busa Pista, de olyan szempontokat el tudok mondani, amiket ők esetleg nem: például hogyan működik a zene, ha a hiphop kontextusán kívül kezeljük, hanem popzeneként is.

Aki ide jelentkezik, még valószínűleg formálható, sokat fejlődik: egy ilyen szakaszban szerintem azt kell zsűrizni, kiben van potenciál, ki az, aki tud valamit és az tud még jobb lenni, valakinek esélyt adni, ha valakinek az előadása még nem a legjobb, de érzel benne valami pluszt. Egy ilyen típusú zsűriben sosem szabad úgy zsűrizni, mint a kereskedelmi tévében, itt a megalázásnak, az élcelődésnek nincs helye szerintem. Ne vegyük el a kedvét azoknak sem, akik nem jutnak be a döntőbe, találjuk meg, hogy miben tudnának fejlődni.

Legyenek jó és izgalmas előadók a BOM-on, akik nem basszák el a karrierjüket túl korán hülye döntésekkel, és akkor én vagyok a legboldogabb, ha el tudom mondani nekik, hogyan érdemes a sajtókampányukat vagy egyáltalán a sajtót kezelni.”

Bóna Márk Marka: ebből meg is lehet élni

„Nem mindenki hisz abban, hogy szüksége lenne menedzserre, kiadóra, socialösre, sajtósra. Szerintem kellenek ezek a szerepek, hogy egy művész működjön. Nemcsak a művészetet kell megcsinálni, hanem gondozni is kell, meg esetleg pénzt csinálni belőle. nem baj, ha eljut egy nagyon tehetséges művész odáig, hogy megéljen abból, amit csinál. Az a legjobb a BOM-ban, hogy itt találkoznak egymással, sok esetben a példaképeikkel. A mentorok idén olyan nevek, akikkel biztosan szívesen dolgoznak a feltörekvő művészek és az, hogy egyáltalán találkozhatnak velük, már az is inspiráló, nemhogy együtt dolgozzanak. De hogy egymással dolgoznak, az nagyon fontos, mert itt találhatnak egymásra.”

Sebestény-Gallasz Enikő: a jelenből tippeljük a jövőt

„Nagyon sokat változott a BOM a fennállása során, annak ellenére, hogy a misszió, a cél ugyanaz. Sokkal profibb eszközökkel, sokkal profibb kivitelezésben sokkal átgondoltabban szerveződik.

A tavalyi zsűri – és ez az ideire is elmondható – teljesen különböző emberekből áll különböző megközelítésekkel. Változhatnak is a vélemények, amint meghallgatjuk egymás szempontjait, gondolatait. Az elsődleges szempont, hogy mit látunk bele a résztvevő jövőbeni produkciójába, teljesítményébe az előző munkái során.”

A mentorok

Busa Pista: egy szó, motiváció

„Amikor tavaly megnéztem a BOM adásait, az volt az első benyomásom, hogy végre történik valami, olyan emberek veszik a kezükbe az irányítást, akiknek tényleg ott a helye, benne vannak a szakmában. A jelenlegi zsűri és mentorgárda korban lefedi az egész magyar hiphopkultúrát, hiszen itthon is már negyvenegy éves.

Nagyon fontos szempont a mentoráció során, hogy látszódjon a mentorálton, hogy motivált, szeretné csinálni. Akármennyire is tolod, ha nem akarja, akkor azonnal vége. Ha nagyon akarja, már fél siker. Nekem nagyon sok úgymond felfedezettem van, akihez nem kellett hozzátennem semmit, csak egy kis váll-lapogatást, egy kis biztatást, és az megerősítette abban, hogy helyes, amit csinál.”

Co Lee: a legfontosabb a kapcsolódás

„Nekem a tavalyi év nagy tanulsága, hogy mennyire fontosak a résztvevők között, illetve a résztvevők és a mentorok közötti kialakuló kapcsolatok. Lehet, hogy klisés, hogy itt mennyire fontos a részvétel, nemcsak a győzelem, de most is ez látszik, ki kivel lett jóban, kivel készít zenét, és nagyon izgalmas ezt látni.

Magammal kapcsolatban is kíváncsi vagyok, mert a tavalyi versenyhez úgy álltam hozzá, hogy nem sok fogalmam volt, mi lesz, hiszen nem csináltam addig hasonlót, de hamar beletaláltam magam. Van bennem egy izgatottság meg kíváncsiság, de a tavalyihoz képest eggyel nyugodtabb vagyok. Nem tudom elképzelni, milyen csavarok lesznek, de nagyon szeretem a váratlan dolgokat!”

Gege: kell időt hagyni

„Nekem a zene és a szórakoztatóiparban való létezés elsősorban felismeréseken alapul: hogy ezt így nem lehet, mert hosszú távon ez nem lesz hatékony, se fenntartható. Mindig kell önmagadon gondolkodni és ha valami nagy dolog történik veled, lehet, hogy jön a következő és nincs időd processzálni az előzőt. Ami nekem nagy tanulság volt, hogy ez nekem nem jó. Ha megtörténik valami, azt helyre kell raknod magadban, ki kell élvezni az örömeit és el kell tenni azokat a tanulságokat, amelyek a nem jó oldaláról származnak.”

Saiid: erősebb mentorság

„Tavaly mentorként leginkább azt tanultam – és ezt a fesztivál szervezése is alátámasztotta –, hogy amikor én elkezdtem húsz-huszonöt évvel ezelőtt, leginkább formabontó, unortodox dolgok voltak és megkérdőjelezhetetlen volt a hozzáállásom ezzel kapcsolatban. Ebben volt egy nagyon jó partnerem, a Závada Peti, akinek, ha azt mondtam, hogy ’figyu, van egy ötletem, hogy... ’ és rögtön rávágta, hogy csináld.”

Az alkotók

A szociodoku szemléletre két volt Almási Tamás-tanítvány jelenti a garanciát, akik a sorozat társrendezői: a több sikeres dokumentumfilmet jegyző Dér Asia (Anyáim története, Nem halok meg) és Kőrösi Máté (Dívák).

Dér Asia: Én imádtam a tavalyi munkát. Imádtam a srácokat, a tavalyi mentorokat, nagyon szép dolgok indultak el. Azon túl, hogy filmként is egy szórakoztató és érdekes dolgot csináltunk, tök jó volt látni, hogy emberileg mennyit segített a résztvevőkön, sőt a mentorokon is. Nagy büszkeséggel nézem, hogy egyre több fellépésük van, hogy egyre tudatosabban lépnek fel a színpadon és egyre tudatosabb személyiségük van. Nagyon érdekel, hogy az ideiek, milyen új kihívásokat, új kérdéseket fognak behozni tehetségükkel és zenéjükkel.

Kőrösi Máté: A felkérés, hogy rendezzek már tavaly is megtalált, csak aztán elutaztam hét hónapra Dél-Amerikába...De közben meg azért nem bánom, mert ez most egy tök jó helyzet, hogy nézőként tudtam megnézni az első évadot. Egészen elképesztő volt, hogy ilyen formátumból nyolc részt lehetett csinálni: az utolsó két részen én többször elsírtam magamat.

DA: Mindketten az Almási Tamás-féle dokumentumfilmes képzésből jövünk. Szerintem ezért is van, hogy ennyire emberközpontúak vagyunk: amit a szereplők, akik történetesen rapperek, behoznak a saját életükből, kérdések, nehézségek, családi, szociális háttér, az van előtérben. Nagyon fontos blokk számunkra éppen ezért a portrék elkészítése, ahol ez még jobban kidomborodik.

KM: Rengeteget beszéltünk ezekről az etikai, esztétikai kérdésekről az elmúlt tíz évben, úgyhogy az, hogy felváltva rendezünk egy-egy epizódot, ez nem is jelent problémát. Egyszer már vettem részt társrendezős munkában és ott sem jelentett problémát, sőt ennyivel gazdagabb is lehet, hiszen két szemlélet kapcsolódik hozzá.