Kisebb botrányba fulladt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai pályázata, miután kiderült, hogy a nyertes pályamunka mesterséges intelligencia (MI) használatával készült. A meghirdetett versenyre a MOME hallgatói nevezhettek, a tavaszi egyetemi vásár arculatát kellett megtervezni. A zsűri által kiválasztott nyertes pályamunka kihirdetésénél azonban sokaknak feltűnt, hogy az valószínűleg nem a megszokott technikákkal készült, hanem MI segítségével generálták.
Az MI-plakátot több hallgató is kifogásolhatónak és etikátlannak tartotta, többen kiemelték, hogy egy kézműves dizájnvásár arculati elemében nincs helye a mesterséges intelligenciának, és hogy a többi pályamunkához képest igazságtalan előnyhöz jutott.
A vásár szervezői ezután egy nyilatkozatban számoltak be arról, hogy a nyertes pályamű kiválasztásakor nem volt tudomásuk arról, hogy az MI-eszköz használatával készült, pedig több szűrőn is átment. Miután erre fény derült, az egyetemmel és a jogi osztállyal is egyeztetésekbe kezdtek, de „bizonyos jogi keretek miatt” a döntés nem vonható vissza. A közleményből nem derül ki, hogy ez pontosan milyen jogi problémába ütközik. Kitértek arra is, hogy a jövőben a pályázati felhívásaiknál sokkal pontosabb kritériumokat fognak megszabni.
Nem ez az első hazai eset, hogy titokban MI által generált tartalommal nevezzenek kreatív pályázatokra. Korábban például Novák Előd kismama-szépségversenyén lett különdíjas egy furcsa kép, a Litera kritikaíró pályázatára pedig két pályamű is beérkezett, ami mesterséges intelligencia segítségével készült.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az egyetemet is, ahonnan cikkünk megjelenése után kaptunk reakciót. A levélben azt írják, hogy a MOME Fair „egy a hallgatók által, hallgatók számára kiírt plakátpályázat”, és nem szerepelt benne az, hogy tilos MI-t használni a pályázathoz.
„A szervezők ezzel a pályázati folyamattal kapcsolatban kértek és kaptak jogi állásfoglalást, amely kiemelte, hogy mivel a nyertesként kihirdetett pályázat mindenben megfelelt a pályázati feltételeknek, a pályázat eredményesen lezárult, ezért a pályázat érvénytelenítésére és a nyertesként kihirdetett pályázat kizárására jogi szempontból nincs lehetőség” – írta a MOME sajtóirodája, és hozzáteszik, hogy a jövőben a szervezői csoport mérlegelheti, hogy milyen megkötéseket alkalmaznak MI-használattal (a reakcióban az angol rövidítéssel AI-ként hivatkoznak a mesterséges intelligenciára) kapcsolatban.
„Világszinten eltérő eseteket látunk az AI alkotások értékelésére, de általánosságban kijelenthető az, hogy az AI használatával létrehozott alkotások megítélése tekintetében nagy jelentőséggel bír az, hogy az AI-t igénybe vevő személynek mekkora ráhatása volt az alkotói folyamatra, az AI tehát olyan új eszköz, amelyről egy design- és művészeti egyetemnek minden nézőpontot mérlegelve és megvizsgálva, összetetten kell gondolkodnia” – írták.
Később a nyertes MI-grafika készítőjét, Kiss Balázst is sikerült elérnünk. „Teljesen nyíltan vállalom, és soha nem is próbáltam eltitkolni, hogy mesterséges intelligenciát vettem igénybe. Nem próbáltam meg senkit becsapni, sem csalni vagy igazságtalan előnyben részesülni. A pályázat kiírásában pedig az szerepelt csupán, hogy szabad kezet kapunk a tervezésnél. Adobe Fireflyt használtam, amely kizárólag olyan forrásanyagból dolgozik, amelyekhez a cég rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ezen a linken pedig bárki tájékozódhat, hogy miként foglal állást az Adobe az MI témában. Itt pedig az is megtalálható, hogy az Adobe Firefly kereskedelmi célra is felhasználható” – írta.
Cikkünk frissült az egyetem, majd az alkotó reakciójával.
