A NotMe néven urbexes tartalmakat készítő videós különböző mutatványai egyre többször járják körbe az internetet. Az urbexes nemrég besétált a működő Soproni Erőműbe, körbeflangált a területen, majd még egy pizzát is rendelt, mindezt pedig élőben közvetítette közönségének. Múlt vasárnap egy miskolci ipari területre mászott be, ahol aztán maszkos, viperás emberek kergették meg. A legvadabb kalandjairól, az urbexes tartalomgyártásról és arról is kérdeztük, hogy mekkora felelőssége van manapság egy youtubernek.
Kezdjük azzal, hogy mi az az urbex!
Az urbex egy betűszó, az urban exploration kombinációja, ami magyarul nagyjából városi felfedezést jelent. Az a lényege, hogy elhagyatott helyeket fedezel fel, ez a fő célja, de ez egy nagyon-nagyon tág dolog, és nagyon sok minden beleépült. Az a lényeg, hogy felfedezz. Lehet az elhagyatott vagy működő épület, de egyébként az is urbexes, aki csak elmegy egy városba, ahol még nem volt, és szétnéz. Nyilván az urbex szót leginkább az elhagyatott helyek felfedezésére használják, aminek az a célja, hogy dokumentálj, képeket csinálj, videózz egy viszonylag szigorú etikai kódexet követve.
Ezt nagyon sokan nem tartják be, de én teljesen igazodom ehhez. Nem törünk be sehova, nem lopunk semmit, nem hagyunk ott semmit. Én nem az az arc vagyok, aki akkus flexszel jár a helyekre. Ami be van zárva, oda nem mész be, és ezt tiszteletben kell tartani. Azt mindig meg szokták kérdezni, hogy jó, és ha valaki feltöri előtted a helyet, akkor az oké-e, hogy oda bemenj, és nyilván ez egy szürke zóna, van, akinek tetszik, van, akinek nem. Én azt gondolom egyébként, hogy igen, ezekre a helyekre be lehet menni, mert onnantól kezdve, ez most szarul hangzik, de nyitva van, és én nem vagyok büntethető érte.
És mi a jó az urbexben szerinted?
A felfedezés élménye, olyanokat láthatsz, amiket mások nem, és nagyon-nagyon jó élettapasztalat is, rengeteg emberrel találkozol, legyenek agresszívak vagy barátságosak. Rengeteg történetet tudsz elmesélni, és szerintem egy nagyon jó lehetőség arra is, hogy megnézd azt, hogy hogyan haladtunk a történelemben, mert egyébként ezek az elhagyatott helyek hullámokban jönnek létre, általában gazdasági válságok, rendszerváltások miatt.
Tehát például, most, amikor egypár napja voltunk a köztársasági elnöki rezidencia elhagyatott felén, ott például az egyik konferenciateremben üléseztek nyolcvanakárhányban Ceaușescu, Gorbacsov, meg hasonló emberek. Ilyen történelmi helyszíneket bejárni egyébként nagyon érdekes, és nagyon mély is tud lenni.
Bejutottatok a rezidenciára? Emlékszem, hogy Instagram-sztorit posztoltál erről.
Igen, bejutottunk. Ez maga a köztársasági elnöki villa, ahol tavaly még Novák Katalin lakott, de ugye őt kiköltöztették novemberben, és kipakolták az egész helyet, tehát az egy kulcsrakész villa, csak teljesen üres. Ezért úgy voltunk vele, hogy az is elhagyatott, nézzük meg, ha van beút, akkor bemegyünk. És volt is, nyitva volt egy ajtó, amin bejutottunk, de egy TEK-es munkatárs jött velünk szembe.
Innentől jött a szokásos elkapósdi, annyi különbséggel, hogy ez államilag eléggé kiemelt terület, ezért is voltak ott a TEK-esek. Motozás, személyi igazolvány, lakcímkártya, egy igazoltatási folyamaton mentünk át, nyilván megkérdezték, hogy mit csinálunk, töröltették a videókat, satöbbi. De mivel nem csináltunk semmit, és egyébként nagyon normálisak voltak ők is és mi is, elengedtek.
Az ilyen elkapások hány százaléka végződik így?
Nagyjából a 95 százaléka. Hogyha az ember követi az említett etikai kódexet, akkor elég nehéz megütnie a bokáját. Amivel általában fel szoktak jelenteni minket, az a magánlaksértés, de az nagyon fontos, hogy ez nem mindegyik területen, épületben, ingatlanban állja meg a helyét. Lakóépületben van magánlaksértés, egy üzemben például nagyon nincs semmi.
Ezek szerint ennek a teljes jogi részével tisztában vagy, és tudatosan választod a célpontokat?
Igen, az egyetlen kérdés, aminek a működésével nem vagyok teljesen tisztában, azok a honvédelmi területek. Lehet, hogy azok más elbírálás alá esnek, de ezzel nem vagyok képben, és jogász ismerősöm sem tudta ezt pontosan megmondani. Kifejezetten olyan ügyvédet, jogászt vagy szakembert kellene keresnem, aki ezzel foglalkozik.
Az első csatornádra feltöltött videón a Mol Campust, illetve egy ott lévő darut másztál meg. Ez nem kezdő mutatványnak tűnik, előbb kezdted az urbexezést, mint a videózást?
Persze, nekem ez a hatodik, hetedik évem ebben a dologban, a YouTube-csatornámat pedig két-három éve kezdtem. Ennek az az oka, hogy megtelt a gépem tárhelye, darabolnom kellett a videókat, de még úgy is sok volt, úgyhogy feltöltöttem őket a YouTube-ra. Kényszerből kezdtem, de aztán megszerettem, ez is egy hobbi lett, elkezdtem tudatosan építeni, és most már tök sok embert érdekel.
Szoktál nézni más urbexes tartalomgyártókat?
Shieynek talán három videóját láttam, de egyébként nem követek semmilyen aktuális urbexes trendet. Érdekelne egyébként, de ugyanazt csinálják, amit én, nekem nem újdonság a tartalom.
Van urbexes közösség itthon, vagy Európában?
Van, de Magyarországon nagyon kicsi, de most már, valószínűleg részben a csatornám hatása miatt, egyre nagyobb. Nem volt eddig túl sok pozitív élményem velük, megvan az az 5-6 ember, akivel szívesen megyek, de ezen kívül voltak kellemetlen, toxikus élményeim. Egyébként nem a fiatal korosztály a jellemző az urbexben, igaz, már kezd egyensúlyba kerülni, de még mindig inkább a 30-tól 40-45 éves korosztály az, ami nagyon megy, velük voltak kellemetlen dolgaim. Akadtak például olyanok, akik rám írtak privát üzenetben, hogy miért posztoltam erről vagy arról a helyszínről.
Akkor ez neked kizárólag egy hobbi.
Persze, nem lehet monetizálni a videókat. Van egypár, amit igen, de azok nyilván nem a népszerűbbek. Például a csernobilos sorozatom 0 forintos volt. A YouTube úgy ítéli meg, hogy az urbex ártalmas és veszélyes cselekedetekre buzdító tartalom, és emiatt nem engedi a pénzszerzést. Akkor engedi, hogyha nem mászom át a kerítésen például, most már nagyjából rájöttem, hogy mik azok a dolgok, amiket ha nem mutatok be, akkor lenne erre lehetőség, de ezek nélkül nem lennének a videóim olyanok, amilyenek.
Hogy sikerült bejutni a Soproni Erőműbe?
Aki a livestreamet visszanézi, láthatja, hogy az elején bemásztam, és mivel tele volt kamerával az a terület, ki is másztam, de előtte direkt belesétáltam a kamerákba, hogy megnézzem, jön-e valaki. Nem jött, úgyhogy átmentem a telep másik oldalára, ott hiányzott a kerítésből egy háromméteres darab, ott már besétáltam, aztán megint ki. Ekkor mondtam a nézőimnek, hogy hát ez így nagyon nem oké, hogy ide csak úgy be lehet menni, nézzük meg, hogy a portás mit szól hozzá, hogyha megkérdezem, hogy be lehet-e menni.
Odamentem a kapuhoz, megnyomtam a gombot, a kapu kinyílt, én meg bent sétáltam egy órát. Az Erőmű tett feljelentést, de én erről egyébként a mai napig nem kaptam semmilyen értesítést, nem kerestek meg egyszer se.
Én egyébként őszintén remélem, hogy sikerül ezzel kicsit azt elérni, hogy komolyabban vegyék a fizikai biztonságát az erőműveknek, mert az nem oké, hogy oda bárki bejárkálhat.
Nyilván én tökre élveztem, de nem csak nekem, senkinek se kéne tudnia bemenni, már csak a kerítésen belülre se, nemhogy magába az erőműbe. Oké, hogy már nem működik a fele, de akkor is.
És mi történt Miskolcon a hétvégén?
Elmentem urbexezni, amit élőben közvetítettem. Bementem az egykori Lenin Kohászati Művek területére, ahol már voltam többször is amúgy, de videóm még nem volt róla. Körbesétáltam, bent voltam három órát, aztán tartottam egyórás szünetet, hogy töltsem a cuccaimat. Újraindítottam a livestreamet annál az épületnél, ahol elkezdődött, és utána öt percen belül megtámadtak ezek a viperás, magukat őrnek kiadó úriemberek. Megkergettek a telepen, elkaptak, aztán elengedtek.
Utalt bármi arra, hogy nem teljesen elhagyatott ez a terület?
Az biztos, hogy vannak a telepen működő cégek, viszont azokat nem zavartam, a közelükbe se mentem. Bemásztam egy épületbe, aminek le van szakadva a kapuja, tehát be lehet mászni, meg amúgy ablakok sincsenek rajta, meg semmi, raktárnak használják valószínűleg. Úgyhogy igen, lehet is tudni, hogy vannak a telepen, ugyanakkor a főbejáraton be lehet sétálni, tárva-nyitva van, kocsival is be lehet menni, már voltunk is bent úgy. Annyi volt a különbség most, hogy én a kerítésen egy lyukon mentem be, mert lusta voltam elsétálni a főbejáratig.
Azt az esetről készített másnapi videódban is említed, hogy többen azt pedzegetik, hogy valamilyen illegális tevékenységre bukkantál, azért támadtak meg. Szerinted előfordulhat, hogy tényleg valami ilyesmit találhattál volna?
Elképzelhető, nyilván, de ez egy alap nélküli összeesküvés-elmélet, ha valaki nem tud felmutatni egy konkrét képet, vagy videót, hogy helló, itt főzik a metet vagy valamit.
A rendőrség nekünk azt nyilatkozta, hogy kaptak bejelentést az esetről, de intézkedés nem történt, eljárást nem indítottak. Neked mit mondtak?
Amikor ott voltam, ezen még nem gondolkoztam el annyira, mert azon voltam, hogy akkor viszlát, Miskolc, a végén még utánam jönnek, aztán megint elagyabugyálnak. Csak másnap gondolkoztam rajta, hogy egyébként fura volt, hogy tényleg nem mondták, hogy jó, akkor menjünk el az őrhöz.
Megmutattam a rendőröknek a felvételt, nem mondtak rá semmit, és igazából az volt a konklúzió, hogy mit várok, ha bemegyek egy telepre. Annyit mondtak, hogy ezek biztosan nem biztonsági emberek voltak, állításuk szerint egy biztonsági őrrel beszéltek, aki ott dolgozik a telepen, ő sárga mellényben szokott járkálni. Őt megkérdezték, és nem volt ott senki más.
Azt javasolták, hogy ne tegyek feljelentést, mert én fogok belőle rosszabbul kijönni, mert magánterületre mentem be. Megkérdeztem, hogy ez magánlaksértés lenne, vagy mi állná meg a helyét, és azt mondták, hogy amúgy valószínűleg semmi.
Szerinted mennyire etikus amúgy ez a tevékenység?
Abszolút nem. Én sem örülnék, nyilván, ha valaki az én üzemi területemen járkálna, de amíg nem csinál semmit, nem tudok vele mit kezdeni. Ha a házamba menne be, az más, ott egyértelműen felelősségre vonható az illető. Tehát nem etikus, ez biztos. De soha nem szeretnénk bajt csinálni, és egyébként ezt nagyon nehéz megértetni a közönséggel, vannak, akik nem akarják elfogadni, hogy ez nem bűnözés.
Ez történetmesélés, dokumentáció, részemről most már a nézőim szórakoztatása. Soha sehova nem törünk be, egy ceruzát nem vittem el sehonnan.
Tényleg nem az a célunk, hogy kárt okozzunk egy cégnek, vagy egy magánembernek, hanem csak szimplán megmutassuk azt, hogy mi van egy ilyen helyen.
Szokott más urbexeseknek problémájuk lenni azzal, hogy ezeket a helyeket dokumentálod, és sok embernek megmutatod?
Vannak olyan helyek, amiket, ahogy szoktuk mondani, nem adunk ki. Én is írtam már embereknek ilyesmi miatt, ez a hely védelme érdekében szokott lenni általában. Így, hogy egyre nagyobb elérése van a csatornának, már figyelek arra, hogy ne posztoljak feltétlen olyan helyről, ahová emberek odamennének és szétlopnák az egészet.
Ezek különlegesebb, de könnyebben elérhető helyek?
Igen, de olyan is van, ahol nagyobb értéket hagytak ott. Jön majd egy videóm nemsokára, amit budai villákban forgattam, és azért ott vannak elég értékes holmik. Meg nyilván vannak olyan ipartelepek, üzemek, ahol vannak bent autók, szerszámok, ipari gépek, legyen az egy esztergagép, egy markoló, vagy targonca. Ráadásul sok hely nincs is jól őrizve, nem lenne nehéz meglovasítani őket.
A csernobili videósorozatot hogyan sikerült összehoznod?
Az 2021-ben volt, az orosz–ukrán háború előtt pár hónappal. Én akkor három éve urbexeztem, nekem nagyon nagy cél volt, hogy eljussak oda. Egy Facebook-csoportban találtam egy bejegyzést, hogy mennek Csernobilba, hozzájuk csatlakoztam, Kijevbe mentünk ki busszal, onnan pedig a területhez legközelebbi faluhoz illegális taxival, majd pedig gyalogoltunk.
Van ennek egy legális útja, ami egy vezetett, fizetős túra, de ott persze nem mehetsz be mindenhova, aminek egyébként nem az az oka, hogy nagyon sugárzó lenne a terület, inkább az omlásveszélyre hivatkoznak. Meg vannak nyitott aknafedők mindenfelé, oda is be lehet esni.
Említetted az illegális taxit, a pripjatyi urbexre épül külön iparág?
Ez egy taxiszervezet egy anonim vezetővel, aki akkoriban abból élt, hogy bevitte az embereket a zónáig, vagy a zónahatáron belül egy picivel, aztán kimenekítette őket a zónából, amikor esetleg üldözték őket a katonák. Mielőtt mi bementünk, a zónahatár előtt 20 méterre az ukrán túravezetőnk elment megnézni, hogy van-e arrafelé határellenőrzés. Hát volt.
Elmenekültünk, de hát 15 kilós táskákkal 14-en sejted, meddig lehet menekülni. Elkaptak minket, de mivel nem mentünk be még a zónába, nem csináltunk semmit, nem is történt semmi. Vissza kellett hívnunk a taxit, és elmennünk vele egy másik helyre. Aztán követtek minket, szóval ott rengeteg idő elment, de végül sikerült minket kidobnia tíz kilométerrel arrébb valami isten háta mögötti helyen, és akkor onnan gyalogoltunk be. Aztán túra közben is üldöztek minket helikopterekkel, meg autókkal, kutyákkal, de egyébként alapból nem szoktak üldözni embereket, ha csak páran mennek, de mi elég nagy fogás lettünk volna nekik. A büntetés akkor ilyen 7000 forintnak megfelelő összeg volt talán, ráadásul ha elkaptak, ki is vittek kocsival a zóna határáig.
Hatan fel is adták magukat, mert nem volt kedvük gyalogolni. Tök rendesek voltak velük, körbevitték őket Csernobilban, még kitűzőket is cserélgettek velük.
Londonban is urbexeztél, mi a véleményed az ottani közegről?
Ott helyiekkel urbexeztem, felvettem velük a kapcsolatot, hogy helló, ezt meg ezt csinálom. Egyszerűbb úgy társakat találni, ha nem „helyet kunyerálsz”, hanem ha tudsz is mutatni valami konkrét tervet, hogy hova szeretnél menni. Én összeszedtem ilyen helyeket, és mondtam, hogy ide meg ide szeretnék elmenni, segítséget kérek, mert nem vagyok tisztában az ottani jogi dolgokkal.
Londonban van kultúrája az urbexnek, minden harmadik ember csinálja, tudják, mi az, és a rendőrség is fel van erre készülve. Sokkal komolyabbak a biztonsági berendezések is, darut is másztunk például, és abból is vannak olyanok, amiknél meg van oldva, hogy kívülről se lehessen megmászni. A szabályozás ugyanolyan jogi szürke zóna, annyi a különbség, hogyha elkapnak, egyből megbilincselnek, hogy megnézzék, hogy van-e nálad fegyver, de ha nincsen, el is engednek. Viszont úgy tudom, hogy ott a működő helyekért szigorúbb büntetés jár, illetve tuti, hogy letartóztatnak, ha például metróba, vagy vonatokhoz, vasúti területre szöksz be.
Szerinted van felelősséged abban, hogy mit közvetítesz a videóiddal, hogy milyen cselekedetekre buzdítod a nézőidet?
Biztosan van. Nagyon nehéz meghatározni, hogy meddig tart az én felelősségem ebben, de hát nagyon sok videóban hangsúlyoztam, hogy ne csinálják ezt utánam, de nyilván minél jobban tiltod, annál inkább akarja csinálni valaki. Minden videó elejére ki van írva, hogy ez nem etikus, sokszor életveszélyes, és hogy akár szabadságvesztéssel is járhat, ha olyat csinálsz. Én úgy gondolom, hogy megteszem, amit tőlem telik.
Mindezek mellett van egyébként a fiatalabb nézőknél egy szülői felelősség is, hogy tudja, hol van a gyerek. Nem tudom, hogy meddig tart az én felelősségem, mert szerintem ennél csinálhatna sokkal rosszabb dolgokat is az ember.
Több videót is készítettél, amiben kórházak eldugott részeire szöktél be, illetve a miskolci esettel kapcsolatos magyarázó videódban is nagyon határozottan kiállsz a rasszizmus ellen. Van benned politikai vagy társadalmi tudatosság?
Politikát igyekszem nem belevinni a videókba. Beszélgettem erről múltkor egy ismerősemmel, hogy lehetne teliben ilyen politikai jellegű videót csinálni, hogy például adott ház ki miatt van elhagyatva, ki vette meg, hogy lett szétlopva, vagy hogy miért lett direkt eladósítva, mondjuk, egy gyár, hogyan játszották át külföldi vagy magánkézbe. De én ebbe nem akarok ilyet belevenni, mert úgy gondolom, hogy a videóim pusztán szórakoztatási célzattal készülnek, hogy ha valaki hazamegy, legyen mit néznie kaja közben, és ne innen is az dőljön, hogy már megint mit vettek meg, vagy hogyan tettek tönkre valamit.
A miskolci videó után meg is kaptam, hogy miért állok ki így a cigányok mellett. Engem értek ugyanúgy negatív és pozitív élmények is, nemcsak a cigányokkal, hanem románokkal, magyarokkal, olaszokkal, angolokkal, tehát ez teljesen emberfüggő, és attól, hogy valaki, mondjuk, cigány vagy román, vagy akármilyen nemzetiségű, nem kell rossz véleményt alkotni róla.
Visszatérve a kórházakra, ez nem polgárpukkasztás, nem hergelés, én szimplán csak azért mentem oda, először a János kórházba, mert azt hittem, hogy ezek elhagyatott épületek. Aztán bementem, és kiderült, hogy működnek. Aztán a második rész szintén úgy volt, hogy kerestem direkt ezeket az elhagyatott épületeket, akkor sem az volt célom, hogy én ott megmutassam, hogy mi van a kórházak alatt, hanem hogy találjak valami tök érdekes elhagyatott helyet.
És mik a terveid a jövőben, van még valami nagyobb cél, amit el szeretnél érni?
Sok külföldi túra van betervezve, lesz majd egy szlovák és cseh kör, szeretnék menni Franciaországba, Olaszországban voltam egypár hete, úgyhogy most külföldi videók biztosan lesznek. Van egy sorozatom, ahol más tartalomgyártókat viszek el magammal urbexezni, annak lesz folytatása is.
Vannak más ötleteim is, amik kicsit mások, mint az urbex, mert hosszú távon nem lehet fenntartani így a csatornát, nem tetszik a YouTube-nak, és már többször is tiltottak. Ez továbbra is egy hobbi, ameddig tetszik, meg szeretem, addig csinálom. Nagyon sok botrányos videó meg cikk volt mostanában, és tényleg nem ez a célja ennek, de ugyanakkor örülök is, hogy írnak róla, mert legalább tudják az emberek, hogy ilyen is van.
Volt olyan, aki rám írt, hogy úristen, miattam kezdett el urbexezni, nagyon jó hobbi, és köszöni, hogy ezt bemutattam, mert nem is tudta, hogy erre van szüksége az életében. Én mindenkit buzdítok arra, hogy mozduljon ki, élvezze az életet: sportoljanak, legyenek a jó levegőn, és álljanak fel egy picit a kanapéról vagy a gép elől. Van egy ilyen üzenete is, hogy legyenek merészebbek, kalandvágyóbbak az emberek, és vállalják be azt, amit nem mertek meglépni.
