„Szintipop egyenesen a szimulációból” – így jellemzi magát a közösségi oldalakon Mica Tenenbaum és Matthew Lewin duója, a Magdalena Bay. Az alkotópáros kedden a Dürer Kertben adott először koncertet Budapesten, fellépésük apropója pedig az Imaginal Disk című, tavaly megjelent második nagylemezük volt. A zsánereket játékosan vegyítő, avantgárd egotripet sokan 2024 egyik legizgalmasabb megjelenéseként tartják számon, fogadtatása pedig annyira kiemelkedő volt, hogy az Album of the Year felhasználói 2024 legjobb albumának választották, számos zenei lap toplistája mellett az After év végi kedvencei közé is beválogattuk. A Magdalena Bay pedig nem hazudtolta meg magát, zeneileg és vizuálisan is lenyűgöző digitális álomvilágot vittek színpadra.
A Miamiban élő, argentin felmenőkkel rendelkező pár – akik mára már házastársak is – nem a második lemezével lett a popzene egyik prominens alakja, viszont egy virális számukat leszámítva eddig inkább az interneten nevelkedett niche zenefogyasztók titkos kedvencei voltak.
A pár évvel ezelőtti, Mercurial World című debütalbumuk könnyebben befogadható és táncolható elektro poplemez volt, az Imaginal Disk viszont már sokkal bátrabb és kísérletezőbb, aminek ugyan szintén megvannak az önálló slágerei, de igazán egyben végighallgatva működik. A lemez koncepciója a koncerten is hangsúlyos volt, hiszen a számok legtöbbször az albumról ismerős sorrendben szólaltak meg.
A komplex és aprólékosan kidolgozott hangzásvilág a pop és progrock elemeket vegyíti a nyolcvanas éveket idéző, retrofuturisztikus szintiakkordokkal, digitális torzításokkal és élő dobokkal, amikről néha az ABBA, néha Grimes, néha pedig Björk juthat eszünkbe. Ezeket a zenei rétegeket pedig olyan pszichedelikus masszává gyúrják össze, amiben a kiemelkedő produceri munka miatt sokadik hallgatásra is új részleteket lehet felfedezni.
Az Imaginal Disket laza konceptalbumként is lehet értelmezni, hiszen egységes hangulat- és témaválasztásai mellett még egy saját sci-fi-univerzumot is alkottak hozzá fiktív karakterekkel és a számokon átívelő narratívával. A lemez főszereplője a Mica által megformált True, akinek egy orvosi beavatkozáson a homlokába ültetnek egy lemezt, aminek hála átalakulhat a minden szempontból hibátlan alteregójává. A műtét és a tudatfrissítés viszont balul sül el, ezért True-nak újra meg kell tapasztalnia saját identitását és hogy mit jelent embernek lenni.
A koncepció elborultnak hangozhat, ennek ellenére a dalok olyan, sokunkat érintő témákat boncolgatnak, mint önmagunk elfogadása, a belső fejlődés és a mentális jólét megtalálása. Maga a lemez címe is ezekre a gondolatokra erősít rá, hiszen az imaginal disc a bebábozódott lárva azon része, ami pillangóvá alakulása után a rovar külső részének része lesz. A lemez köré épülő „lore” – amit a zenekar saját point-and-click weboldalán hintett el – pontos megfejtése viszont a hallgatóra van bízva, teret ad a saját értelmezéseknek és teóriáknak.
Az Imaginal Disk hangszerelésén érződik, és élőben be is bizonyosodott, hogy ezek a dalok már minden tekintetben koncertekre íródtak. A majdnem másfél órás produkció erősen performatív jellegét jól leírja, hogy a kisebb klubkörnyezetben is beterítették a színpadképet a saját díszletek és a vetített vizuálok. Ezek az elemek mind az új album sci-fi-világából származó szimbolikus elemeket ábrázoltak, az óriási teremtő kezet a CD-vel vagy a klipekből ismert szárnyas tükröt, ami az idealizált világra nyílik.
A zenekar attitűdjét nemcsak zeneileg, hanem vizuálisan is a self-made, kézműves megoldások jellemzik. Ahogy a zenéjük is túlstimuláló, a hozzá megteremtett látványvilág is eklektikus ingercunami ősrégi GIF-ekkel, bizarr CGI-jal és papírmasé jelmezekkel. Ettől viszont a legkevésbé sem válik gagyivá a produkció, az ezredforduló Y2K-esztétikája és DIY-mentalitása is olyan közvetlen hatást keltett, mintha egy feltörekvő előadó tehetségkutatós fellépését néznénk egy intergalaktikus színpadon.
De nemcsak a díszletek, hanem Mica színpadi jelenléte is színházszerűnek érződött, kívül-belül végig saját fiktív karakterébe volt átszellemülve, az ügyes dramaturgiával felépített koncert pedig egy szusszanásnyi fókuszvesztést sem hagyott senkinek. És amennyire sokoldalú zeneileg a zenekar, az a közönség változatos és nemzetközi összetételén is látszott. Ránézésre a keményvonalas indie-hallgatók, az újhullámos popzene fanatikusai és valószínűleg a TikTok algoritmusa miatt behúzott fiatal rajongók is ott voltak a Magdalena Bay első magyarországi koncertjén.
