Sydney Sweeney „nagyon jó farmerjai” komoly vihart kavartak az interneten. Az American Eagle ruházati márka legújabb reklámkampányának középpontjában a 27 éves színésznő áll, akit az Eufória, az Imádlak utálni és a Fehér Lótusz című alkotásokból ismerhet a közönség. A kampány szlogenje, hogy „Sydney Sweeneynek remek farmerje van”, angolul egy szójáték: a „jeans” (farmer) ugyanis hasonlóan hangzik, mint a „genes” (gének), ami a színésznő genetikai adottságaira – szőke hajára, kék szemére – irányítja a figyelmet. „A géneket a szülők örökítik tovább a gyerekeikre, ezek határozzák meg például a hajszínt, a személyiséget vagy a szemszínt. Az én farmerem/génjeim kékek” – mondja Sweeney az egyik reklámvideóban.
A kampány nem várt felháborodást váltott ki, több közösségi médiás hozzászóló azzal vádolta az American Eagle-t, hogy az eugenikára utal – arra az áltudományos és mára teljesen diszkreditált elméletre, amely szerint az emberi faj „nemesíthető” a „kevésbé kívánatos” tulajdonságok kiszűrésével. Az NPR megkereste a céget és Sweeney szóvivőjét is, de egyelőre nem kaptak választ, ám egy reklámszakértő, Allen Adamson megszólalt nekik. Adamson szerint a közösségi médiás felháborodás maga is a kampány része – sőt leginkább a célja lehet. A Metaforce nevű márkakommunikációs cég társalapítója úgy fogalmazott: ilyen módon lehet ma áttörni a reklámzajon.
Sweeney reklámfilmjeit többen a Calvin Klein 1980-as kampányához hasonlították, amelyben az akkor 15 éves Brooke Shields szerepelt. Akkor is hasonló felzúdulás követte a hirdetést, sokan azzal vádolták a márkát, hogy túlságosan szexualizálta a fiatalkorú modellt. Shields később, egy 2021-es Vogue-interjúban nevetségesnek nevezte az akkori kritikákat.
Adamson szerint az American Eagle kampánya annak a világnak a terméke, ahol mindenki a figyelemért versenyez. „Egy olyan világban, ahol mindenki kiabál, hogy »engem nézzetek«, a cégeknek meg kell találniuk a módját, hogy kitűnjenek.” Adamson arra a kérdésre, hogy vajon miért volt szükség erre a szójátékra a „jeans” és a „genes” között, azt válaszolta, hogy mert az emberek emlékeznek arra, ami provokatív, ami kizökkenti őket, és ez különösen fontos olyan termékeknél, mint a farmernadrág, ami valójában egy tömegtermék.
A kampány kapcsán felmerültek olyan vélemények is, hogy a reklámnak rasszista felhangja is van. Adamson szerint érthető a felvetés, ugyanakkor emlékeztetett: sokáig az volt a trend, hogy a hirdetők próbálták minél sokszínűbben reprezentálni a társadalmat. Ez jót tett az üzletnek, mert amikor a fogyasztók saját magukat látták viszont a hirdetésekben, úgy érezték: ez a termék nekik szól. Később azonban ez megszokottá vált, és már nem keltette fel a figyelmet. Régen gyakori volt, hogy olyan reklámarcokat választottak, akiknek a származása nem volt egyértelműen meghatározható, ezzel próbáltak minél szélesebb közönséget megszólítani. Adamson szerint az American Eagle most nem ezt az utat járja. „Ma már hatékonyabb lehet egy olyan személy, aki rendkívül karakteres és megosztó – mert beszélnek róla” – tette hozzá a szakértő.
Az ügyben már megszólalt Ted Cruz republikánus szenátor is, aki az X-en azt írta: „Az őrült baloldal épp a gyönyörű nők ellen van, biztos vagyok benne, hogy ez jól fog mutatni a közvélemény-kutatásokban”.
