Eddig csak a spájzban voltak, az EA felvásárlásával most tényleg megérkeztek a szaúdiak a játékiparba

Amikor két éve a Microsoft hosszas huzavona után 68,7 milliárd dollárért megvette az Activision Blizzardot, az sokkoló volt. Amikor az Electronic Arts (EA) hétfőn bejelentette, hogy nagyságrendileg hasonló összegért, 55 milliárd euróért új tulajdonosokhoz kerül, az még talán ennél is meghökkentőbb üzletnek tűnt:

az EA-ért nem egy másik iparági titán jelentkezett be, hanem három magántőke-befektető, köztük a szaúdi állami befektetési alappal (PIF) és Donald Trump vejének főleg szaúdi pénzből gründolt befektetési cégével.

Azt már három éve is pletykálták, hogy az EA nagyon szeretné, ha valaki felvásárolná, de akkor még olyan cégek merültek fel, mint az Amazon, az Apple és a Disney. Az, hogy végül a szaúdiak csaptak le rájuk, az elmúlt évek fényében nem túl meglepő – a szaúdiak mára élen járnak az e-sportokban, és a játékipar legnagyobb cégeibe is jókora pénzeket invesztáltak. Az EA felvásárlása viszont teljesen más szint, amit nem is lehetett előre látni, a WSJ pár napja szellőztette meg először az üzletet. De mit jelent ez? Jobb lesz ettől a Mass Effect? Összeszedtük, mit lehet tudni az egészről.

Kik veszik meg az EA-t?

Az EA hétfői bejelentése szerint a durván 55 milliárd dollárosra taksált üzletben egy három befektetőből álló konzorcium jelentkezett be a cégért, ezek a PIF, az Affinity Partners és a Silver Lake. Hármuk közül utóbbi a legkevésbé érdekes, a Silver Lake simán csak egy nagy múltú, erős magántőke-befektető cég, amely jellemzően techcégekbe, vagy a technológiához valahogyan kötődő dolgokba tol pénzt. Ennél egy fokkal érdekesebb az Affinity Partners, amit Donald Trump veje, Jared Kushner alapított 2021-ben, főleg szaúdi pénzből.

A szaúdi pénz azóta is kitart, aminek egyes szakértők szerint az lehet az oka, hogy Kushner az apósa első elnöksége alatt az egyik leghangosabb támogatója volt a Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásával vádolt Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek. Aki egyebek mellett azt a PIF-et is irányítja, ahonnan az Affinity Partners a legtöbb pénzt kapta, és ami ennek az üzletnek a központinak is nevezhető szereplője. Mohamed bin Szalmán és a PIF korábban is foglalkoztak videójátékokkal, befektetések és hazai szervezetek, események szintjén is:

• a főleg a verekedős játékairól ismert japán SNK szinte teljesen a koronaherceg érdekeltségébe tartozó Electronic Games Development Company tulajdona – ezért is lehet benne a PIF tulajdonában lévő al-Nasszrnél játszó Cristiano Ronaldo a Fatal Fury: City of the Wolvesban;
• a tavaly Gamers8-ről átnevezett, közben jelentősen kibővített, a PIF által alapított és pénzelt alapítvány alá átpakolt Esports World Cup mostanra globálisan is komoly, sőt megkerülhetetlen tényező lett az e-sportban, és idén már a sakkvilágot is felkavarták;
• a PIF az évek során közvetlenül, illetve a 2021-ben alapított Savvy Games Groupon keresztül tulajdonrészt szerzett olyan videójátékos cégekben, mint a Nexon, a Capcom, a Take-Two Interactive, az Activision Blizzard, az Embracer Group, a Nintendo vagy éppen pont az EA, amiben eddig is 10 százalékos tulajdonrésze volt.

A PIF a korábban felvásárolt amerikai mobiljátékgyártó cégen, a Scopelyn keresztül idén bejelentkezett a Pokémon Gót is fejlesztő Nianticért is, így mostanra kicsit olyan érzése lehet tőlük az embernek, mint a saját birodalmát a 2010-es évek eleje óta építgető kínai Tencenttől. Tudják, a cég, ami százszázalékos tulajdonosa a Riot Gamesnek, de egyebek mellett övé a Clash of Clanst is fejlesztő Supercell, 40 százalékos tulajdona van a Fortnite-ot is fejlesztő Epic Gamesben is, nemrég 1,5 milliárd dollárral segítette ki a Ubisoftot, és összességében napjaink egyik legfontosabb szereplője a játékiparban és a Riot miatt az e-sportokban is.

Azt, hogy a PIF-nek mekkora hatása van a videójátékos szegmensre, jól mutatja, hogy amikor az utolsó pillanatban bedőlt egy tervezett, kétmilliárd dolláros üzlet a Savvy Games Group és a már említett Embracer között, az utóbbi cég addig összepakolt birodalma lényegében megszűnt létezni. Az Embracer rengeteg fejlesztőcsapatot és iparági stúdiót vásárolt fel, többek közt a magyar Zen Studiost és Digic Picturest is, de náluk vannak a Tomb Raider és a Deus Ex jogai, és A Gyűrűk Urából is csak ők csinálhatnak játékot. Miután az üzlet bedőlt, az Embracer leépítésekbe kezdett, bezárta a stúdióit, tucatjával állította le a játékfejlesztéseket. Idén májusban három különböző cégre vált szét, végül az egészet lezongorázó vezérigazgatót is leváltották.

Utóbbi amúgy nem meglepő, nagyon úgy tűnik, hogy az Embracer leginkább a most már csak volt vezérigazgatójának, Lars Wingeforsnak köszönhette, hogy az üzlet kútba esett. Az EA esetében ilyen ballépésről nincs szó, a megállapodás megszületett, szóval már csak a szabályozó szerveket és a részvényeseket kell meggyőzni arról, hogy hagyják jóvá az üzletet – utóbbi valószínűleg nem is lesz nehéz, mert a vásárlók az EA valaha volt legmagasabb részvényárfolyamához képest is jelentős prémiumot fizetnének. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2026 közepén válhat véglegessé az üzlet, a tervek szerint a mostani vezérigazgató, Andrew Wilson ezután is marad.

Mi várhat így az EA-re?

Ha az üzlet megtörténik, akkor ez lesz a valaha volt legnagyobb tőkeáttételes kivásárlás, vagyis olyan akvizíció, ahol a magántőke-befektetés mellett jelentős mennyiségű hitelt is felvesznek, jellemzően magára a cégre, amit éppen megvásárolnak. Ez itt konkrétan úgy néz ki, hogy a PIF, az Affinity Partners és a Silver Lake 36 milliárd dollárt tol bele a projektbe a saját zsebükből, és ehhez vesznek még fel 20 milliárd dollárnyi hitelt. Ez azért fontos, mert ahogy a Bloomberg szakírója, Jason Schreier is kiemelte, a cég ezzel hirtelen egy jelentős pénzügyi terhet kap a nyakába,

ami szerinte leépítésekhez és más költségcsökkentési kísérletekhez, valamint még agresszívabb monetizációhoz vezethet – a Financial Times arról ír, hogy generatív mesterséges intelligenciával tennék hatékonyabbá a folyamatokat, miközben az EA azt állítja, nem lesz leépítés.

Azt valószínűleg eleve kevesen gondolták, hogy az elmúlt jó pár évben a Star Wars Jedi-szérián kívül legfeljebb csak a régi klasszikusainak felújított verzióiból (Mass Effect Legendary Edition, Dead Space) és az EA Origins nevű, indie játékokat finanszírozó programjából (ami az It Takes Twót és a Split Fictiont fejlesztő Hazelightnak is esélyt adott) élő EA-nek jót fog tenni, ha a továbbiakban szaúdiak és Jared Kushner lesznek a tulajdonosai. De az agresszívabb monetizációnak már a puszta lehetősége is sokkal rosszabbá teszi az egészet akkor, amikor a sportjátékait kaszinóvá változtató EA-nél pofátlanabbul nagyon kevesen húzzák le a játékosokat.

Ahogy három éve, az EA negyvenedik születésnapján írtuk, a programozók álmának indult vállalat már a 2010-es években is az egyik leggyűlöltebb videójátékos cég volt, pedig akkoriban még voltak bőven voltak nagy dobásai, nem véletlenül választották kétszer is Amerika legrosszabb vállalatának az olvasók abban a kilenc évben, amíg a Consumerist nevű fogyasztóvédelmi lap megrendezte ezt a kétes versenyt. Annak ellenére pedig, hogy az elmúlt években többen felzárkóztak hozzájuk a szegmensben, a játékosok irántuk érzett gyűlölete nem is csillapodott, és ők sem nagyon tettek azért, hogy ez megtörténjen – elég csak az új Dragon Age-re, vagy az előző Battlefieldre gondolni.

A Kotakunak egy elemző azt mondta, hogy a cég egyértelműen nem tudott megújulni az elmúlt évtizedben, a népszerű sorozatait nem tudta életben tartani, az olyan kísérletekkel pedig, mint az Anthem, csúfos kudarcot vallott. Hozzátette, az EA túlságosan arra fókuszált, hogy boldoggá tegye a befektetőket, és eközben figyelmen kívül hagyta azt, hogy mit szeretnének a játékosok, de szerinte a szaúdiak segíthetnek ezen.

Például azzal, hogy segítenek az EA-nek betörni a mobilos piacra (ami eddig nem annyira sikerült nekik, míg a PIF-nek ugye, nem ismeretlen terep), és akár olyan váratlan dolgokat is meghúzhatnak, hogy ingyenessé teszik az Ultimate Teamet az EA FC-ben. Ami igazából működhetne is, elvégre az EA FC Mobile, sőt, a legnagyobb konkurens eFootball is ingyenes, és a nagy lóvé a pénzért vehető csomagokban van, másrészt viszont jó kérdés, hogy miért ne akarná az EA emellett még a játék árát is legombolni a játékosokról, ha már minden évben vezeti az eladási listákat.

A szaúdi probléma

Azt, hogy mindebből mi fog megvalósulni, egyelőre nyilván lehetetlen megmondani. Pillanatnyilag nyilván az összes érintett egymás agyondicsérésével van elfoglalva, de a techipart, és azon belül a videójáték-ipart is érzékenyen érintő leépítéseknek még mindig nem látszik a vége, és abból kiindulva, hogy tavaly a Microsoft is egyből leépítéseket jelentett be az Activision Blizzardnál, nem nehéz elképzelni, hogy itt is valami hasonló fog történni. Az sem lehetetlen viszont, hogy a szaúdiak egyenesbe tudják állítani a céget, különösen azért, mert éppen van is a csőben két olyan projekt, ami alkalmas lehet erre. Az egyik a jövő héten megjelenő Battlefield 6., ami végre méltó ellenfele lehet az aktuális Call of Dutynak,

a másik pedig az új Mass Effect, amiről még mindig nem sokat tudunk, de az biztos, hogy akár jól sikerül, akár rosszul, hosszú időre meghatározhatja az EA és a fejlesztő BioWare jövőjét.

És persze a végén azt is fontos kiemelni, hogy akárhogy sül is el a szaúdiak első igazi gigabefektetése a videójáték-iparban, biztos, hogy lesznek olyanok, akik miattuk fogják végleg elengedni az EA-t. A sima sport és az e-sport után ebbe is őrületes mennyiségű pénzt invesztáló szaúdi kormány ugyanis sokak szerint ezzel is a nemzetközi imázsát szeretné tisztára mosni. Ezzel a jelenséggel először a legtöbben akkor találkozhattak, amikor Cristiano Ronaldo, és egy rakás egykori, vagy még éppen jelenlegi sztár igazolt a szaúdi focibajnokságba, azóta pedig a legkülönfélébb területeken merült fel ez. Az e-sportok mellett például a komikusoknál is, miután a jelenleg zajló Riyadh Comedy Festival meghívására olyan nevek mondtak igent, mint Bill Burr, Dave Chapelle és Louis C.K.

Ahogy eddig mindig, úgy most is komoly aggályként merül fel, hogy ezzel tulajdonképpen asszisztálnak ahhoz, hogy az online szólásszabadsággal, a kisebbségek jogaival és úgy általában az emberi jogokkal máig hadilábon álló, korábban rendre regionális konfliktusokba bonyolódó Szaúd-Arábia elkerülje a felelősségre vonást, és következmények nélkül pozicionálja újra magát a globális színtéren. És annak ellenére, hogy a szaúdiak egyébként kifejezetten okosan állnak hozzá például az e-sportos törekvéseikhez is (azon túl is, hogy végtelen pénzt költenek rá), lesznek, akiknek ez mindenképpen szúrni fogja a szemét.