Megjelent a Telex legújabb könyve, benne minden idők legfontosabb magyar lemezeivel

Mióta 2020-ban elindult a Telex, Hanula Zsolt kollégám időközönként felhozta, hogy mikor lesznek már toplistás cikkeink, hiszen a korábbi munkahelyünkön mennyi ilyet írtunk, és mennyire élveztük. Erre általában csak hümmögtem, hogy mi értelme egyáltalán listás cikket írni a 2020-as években, meg hát egy frissen létrejött újságnál sem az az első lépés, hogy szerkesztőségi rangsorokat rakunk össze kulturális témákban. Az After rovat 2023-as indulása azonban új lendületet adott a témának, ami 2025-re odáig fajult, hogy egy szép nagy könyvben szedtük össze minden idők legfontosabb magyar lemezeit. Ez A 100 legfontosabb magyar lemez, amely a Telex After gondozásában jött létre több száz közreműködő, zeneipari szakember, zenész és zenei újságíró segítségével, és több ritka fotó, exkluzív tartalom és érdekesség is van benne.

A könyv már megvásárolható a Telex Shopban ezen a linken.

Bemutatója november 26-án, szerdán 16 órától lesz az Akvárium Klub Lokál termében, ahol Sára Gergely Gegével, Szabó Benedekkel és Vitáris Ivánnal beszélget Sajó Dávid. A beszélgetés végén nézői kérdésekre is hagyunk időt. A kötet a kitelepült Telex Shopban kedvezményes áron lesz beszerezhető más telexes termékekkel együtt. A programra a belépés ingyenes, de a helyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött. Regisztrálni ezen a linken lehet. A rendezvény Facebook-eseménye itt található. Várunk benneteket!

A Telex Afteren a műsor indulása óta nagy figyelmet fordítunk a magyar könnyűzenére. A hazai popzene sokáig elég furán kezelt iparág volt a magyar sajtóban: a rendszerváltás előtti időszakban eleve csak a kiváltságosok juthattak lemezfelvételhez, a rendszerváltás utáni években megjelenő kereskedelmi média pedig egyáltalán nem tudta betölteni azt a valóban ízlésformáló szerepet, mint mondjuk az amerikai MTV. Az ezredforduló után már láthatóan elkezdődött valami, és az internet térnyerésétől kezdve egyre többen tudták eljuttatni a zenéiket az emberekhez anélkül, hogy ki lettek volna téve mindenféle szerkesztőknek és lemezkiadóknak.

Aztán jött a 2010-es évek, és a YouTube – majd később a Spotify és a TikTok – szép lassan átvette a sztárcsináló felület szerepét itthon is, és kialakult egy mesterségesen kevésbé alakított, a korábbi évtizedekhez képest reálisabb magyar zenei piac.

Na de miért pont most kell könyvet írni arról, hogy melyek a legfontosabb magyar lemezek? Meg egyáltalán, mi az, hogy fontos?

A 2020-as évekből azért is különösen érdekes megvizsgálni ezt a témát, mert nagyjából ugyanannyi idő telt el a rendszerváltás óta, mint amennyi az első hungarotonos magyar lemezektől a rendszerváltásig. Ráadásul a poptimizmus újra a csúcson van, az új generációknak pedig pont annyira érdekes, mi történt itthon a hetvenes években, mint mondjuk az ezredforduló környékén. Némileg túl vagyunk azon a rendszerváltás utáni általános kulturális hozzáálláson, hogy annyi új és izgalmas zene jön be nyugatról, hogy mégis miért akarna bárki magyar zenét hallgatni. Gyakorlatilag a szemünk láttára alakult ki egy új magyar könnyűzenei kánon, amelyben már legalább annyira hangsúlyosan helye van az elmúlt 30-35 évnek, mint az azt megelőző évtizedeknek.

A könyvben viszont nem a Telex és a telexes szerzők saját ízlésére akartunk szorítkozni. A célunk az volt, hogy minél átfogóbb képet adjunk erről az új magyar kánonról. Ezért döntöttünk úgy, hogy megkérünk több száz hozzáértőt: küldjék el nekünk a szerintük legfontosabb 10–20–50 magyar lemezt, majd az így beérkezett hatalmas adatmennyiséget felhasználva hoztuk létre a listánkat. Arra figyeltünk, hogy egy zenekartól vagy előadótól csak egy lemez kerüljön be, hogy minél több zenészt tudjunk bemutatni, és azt is kikötöttük az elején, hogy nem csinálunk rangsort: amikor minden idők legfontosabb magyar lemezeiről beszélünk, alig-alig van értelme még ezen belül is kiemelni jobbat és még jobbat. Ennek a száz lemeznek mindegyike fontos a magyar kultúrának valamilyen szempontból, és mindegyik megérdemli a figyelmet.

A Telex Afterben nagyon büszkék vagyunk erre a kiadványra, mert bár korábban készült már hasonló könyv itthon, ehhez a témához bizonyos időközönként érdemes újra és újra visszatérni. Akkor lennénk a legboldogabbak, ha majd pár év vagy évtized múlva is elővennék az emberek ezt a könyvet, vitatkoznának egymással, felfedeznének addig nem ismert klasszikusokat, és mások esetleg újra nekifognának, hogy megvizsgálják, hogyan változott a megjelenése óta a magyar könnyűzenei kánon. Mi ennek a munkának minden pillanatát élveztük és imádtuk, és reméljük, hogy drága olvasóink és támogatóink is így éreznek majd. Nélkülük ugyanis ez a könyv nem jöhetett volna létre.