Végre egy tehetségkutató, ami nem tocsog a túltolt drámában

A Budapest Open Mic idei döntője előtti részekben két komoly próbatétel várt a még versenyben maradt előadókra. A hatodik részben egy-egy producerrel (Lusta Geri, Blaize és Fábián Béla segített be a tehetségeknek) kellett felvenniük egy közös számot profi stúdiókörülmények között, majd a hetedik epizódban a Budapest Parkban szűk, szakmai közönség és korábbi versenyzők előtt mutathatták meg, hogy mire képesek a színpadon, éles helyzetben. Ezek a feladatok már érezhetően olyan szituációkba hozták a versenyzőket, amikkel a tapasztaltabb előadók is saját módjukon küzdenek meg, itt már nem fért bele a félvállról vett vagy megúszósabb szöveg senkitől.

A hatodik részben az előadóknak olyan számot kellett elkészíteniük, amiben ott van a saját ars poeticájuk. Emiatt borítékolható volt, hogy most ismerhetjük meg talán a legjobban alkotás közben a tehetségeket, és ebből a szempontból ez az epizód volt az évad egyik csúcspontja. A kereskedelmi tévés tehetségkutatók túltolt vagy erőltetett drámáihoz képest itt valós érzelmek jöttek elő, Dominiqa Savah például nagyon mélyre ásott magában, egészen a gyerek- és kamaszkori traumákig, olyannyira, hogy a stúdiófelvétel során el is érzékenyült, hiszen ezeket még soha nem adta ki magából saját számokban.

Dominiqa Savah külön szegmenst is kapott a hatodik epizódban, ahol kiderült, hogy korábban egy tehetségkutatós válogatáson saját bevallása szerint ország-világ előtt megalázták, és abból a szereplésből nagyon nehezen jött ki. Ebben a műsorban ezek a vallomások azért is hitelesek, mert nincsenek feleslegesen felnagyítva, nem csámcsognak a készítők az egyéni drámákon, egyszerűen a nézőre hagyják, hogy megeméssze a hallottakat, és ezeknek az információknak a birtokában értékelje a versenyzők teljesítményét.

A hatodik epizódban végül a Busa Pista által mentorált Northmantől búcsúzott el a zsűri, és nem azért, mert rosszul sikerült a saját stúdiós felvétele, hanem azért, mert nem igazán mutatott magából újat ebben a számban. Az adás végén úgy tűnt, Northman így sem távozott csalódottan, főleg azért, mert olyan szakmabeliekkel ismerkedett meg, akik később is segíthetnek neki az előrejutásban.

A hetedik epizód már a döntő előtti főpróba volt, hiszen a versenyzőknek a Budapest Park egyik kisebb színpadán kellett bizonyítaniuk nemcsak a mentorok és zsűritagok, hanem több szakmabeli előtt. Így a produkciókat többek között Ganxsta Zolee vagy Glsch is értékelte, és főleg utóbbi meglátásai tettek nagyon jót a műsornak. A Slow Village-ből ismert, és már szólóban is saját lemezekkel jelentkező Glsch volt az, aki Lil 404 történetmesélős produkciójánál arra hívta fel a figyelmet, hogy az előadó nagyon jó karakter a színpadon, de az előadás mögött a technika, a szövegek háttérbe szorultak.

Szintén fontos kritika volt még Glschtól Xike felé, hogy az előadó valójában még nem magát adja, hanem egy elképzelt jó rappert alakít. Az ilyen vélemények és értékelések miatt éri meg igazán követni a műsort, mert ezekből látszik, hogy amúgy milyen lehet egy tehetségkutató, ha alázattal nyúl a témájához, és nem feltétlen a bazáriság és a nézettség érdekli csak.

A hetedik epizódban hozta meg talán a legnehezebben a döntést a szakmabeliekkel kiegészült zsűri, Xike és Dominiqa Savah közül végül utóbbitól köszönt el a zsűri. A rap- és énektudásával is bizonyító Dominiqa Savah számára a műsor legnagyobb tanulsága az lehet, hogy talán túl sokféle oldalát mutatta meg, és mintha még a maga számára sem derült volna ki, hogy pontosan milyen műfajban, milyen keretek között érzi igazán magáénak a dalait.

A showcase-es rész nagy meglepetését Varangyék szolgáltatták, most nyújtották az évadban talán a legjobb teljesítményt, és nem hiába ők kapták a külön kisfilmet a részen belül. Ezek a szociós részek továbbra is a műsor legjobb pontjai, az előadók magánéletébe bepillantó, dokumentumfilmesebb felfogás már eltűnt a tévés tehetségkutatókból, a Budapest Open Micban viszont rendre ezeket a részeket várom a legjobban.

Azonban az egyensúly a szakmai részletek és kulisszatitkok, illetve az előadók bemutatása között nekem még mindig döcög a műsorban, néhány kevésbé izgalmas részletet simán kivettem volna a stúdiózós és a showcase-es részből, ha többet tudhatok meg az előadók hátteréről, motivációiról. Ha az ilyen dokufilmes részekből és a szakmai értékelésekből is többet mutatna a következő évadban a Budapest Open Mic, akkor a műsor még inkább megtalálná azt a hangot, ami annyira hiányzik jelenleg a legtöbb tehetségkutatóból.

A szerdai döntőben végül Varangyék, Xike, Lil 404, illetve Enemy és Kettőbé! párosa lesz érdekelt, közülük kerül ki majd az idei verseny győztese. A döntőt szerda este az Akváriumban rendezik.

A Budapest Open Mic HipHop Talents vol. 2. kiemelt médiapartnere a Telex After. A korábbi epizódokról írt beszámolóinkat itt lehet elolvasni.