A kőbányai önkormányzat kilakoltatott egy súlyos beteg férfit és 84 éves édesanyját

Az AVM szerint a család a lakótelepi ház felépítése, 1977 óta lakott a lakásban. A tanácsi, majd önkormányzati bérlakás lakbérét évtizedekig rendben fizették. A lakás egy 55 éves, több súlyos krónikus betegséggel és 51%-os egészségkárosodással rendelkező férfi, valamint 84 éves édesanyja otthona volt. Az akcióról a Mérce készített videót:

A család a férfi megbetegedése és hosszabb ideig tartó munkaképtelensége miatt adósodott el, mostanra jelentős mértékben. Megváltozott munkaképessége ellenére is folyamatosan keresett munkát, de csak olyan munkalehetőségekre „közvetítették ki” (pl. a hévhez talpfacserélő munkára vagy kéményseprőnek), amit életveszélyes lett volna elvállalnia, áll a közleményben.

Eszerint a kilakoltatással fenyegetett férfi szívbeteg, műtéten is átesett, további szívműtét is vár rá, emellett cukorbeteg, gerincsérve, más mozgásszervi problémái is vannak, nehezen jár. 84 éves édesanyját már 40 évvel ezelőtt „leszázalékolták”, szívelégtelenségben szenved, érrendszeri problémái vannak, szintén gerinc- és cukorbeteg. Nyugdíja, az adósságokból következő végrehajtás után mindösszesen havi 60 ezer forint.

A családnak mostanra mintegy 2,8 millió forint hátraléka volt az önkormányzat felé, amit a jövedelmi szegénységük és a több tízezer forintos havi gyógyszerkiadásuk mellett az magyaráz, hogy az önkormányzat, miután az addig kialakult hátralékuk miatt felmondta a bérleti szerződésüket, a korábbi lakbérük kétszeresét számlázta ki részükre lakáshasználati díjként. A család lakbér- és lakáshasználati díj hátraléka tehát mostanra jelentősre nőtt, de nem kezelhetetlen mértékűre nőtt, írja az AVM.

A szervezet szerint az Erdélyi Gyülekezet, a Hálózat Alapítvány és a Menhely Alapítvány által biztosított támogatások segítségével a család a hátraléka felét azonnal rendezni tudta volna, ha az önkormányzat hajlandó lett volna felfüggeszteni a kilakoltatásukat.

Mint írják, az önkormányzat ugyan felajánlottak elhelyezést a kilakoltatásra ítélt család számára, de a családtagok elhelyezése a felajánlott szociális bentlakásos intézményekben a család szétszakadásával járt volna, nem felelt volna meg ezen intézmények funkciójának és jogszabályokba foglalt szabályozásának, költségvetési szempontból – vagyis az adófizetők szempontjából – pedig pazarlás lett volna, amennyiben kevesebb mint egy év alatt több pénzbe került volna, mint amennyi a család fennmaradó hátraléka.

Ráadásul az AVM szerint a 84 éves, krónikus beteg kőbányai lakos „elhelyezését” az önkormányzat úgy gondolta elrendezni, hogy erről vele sem a polgármesteri hivatal szociális osztálya, sem a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, sem a kerületi idősgondozó hálózat egyetlen egyszer sem egyeztetett vagy beszélgetett.

Az AVM megemlíti, hogy ugyancsak csütörtökön 10 órakor került volna sor egy idős polgár kilakoltatására egy másik kerületi önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásból. Noha abban az esetben az önkormányzatnak meggyőzőbb érvei voltak a lakáskiürítés mellett, az önkormányzat közreműködése és nyitottsága jóvoltából sikerült minden érintett fél számára elfogadható megoldást találni, és megőrizni a rászoruló polgár lakhatását. Nehéz ügyekre is lehet megoldást találni, ha az önkormányzat döntéshozói nyitottak erre, teszik hozzá.

Misetics Bálint szociálpolitikus és fővárosi köztisztviselő, aki maga is részt vett az élőláncban, a Mércének elmondta, hogy D. Kovács Róbert, a X. kerület fideszes polgármestere és a területért felelős alpolgármester, egyben DK-s árnyékbelügyminiszter, Mustó Géza felelős a család kilakoltatásáért. Ez utóbbi politikus azért is meglepő, mert mint megírtuk, néhány hete április 30-ig tartó kilakoltatási moratóriumot vezettek be öt fővárosi kerületben a Demokratikus Koalíció polgármesterei. Az intézkedés a III., a VII., a XI., a XV. és a XVIII. kerületet érinti.

A családot átmenetileg a barátaik fogadták be. Lapunk megkereste a kőbányai önkormányzatot az ügyben, amint a válasz megérkezik, frissítjük a cikket.

Frissítés: válaszolt a kőbányai önkormányzat

Az önkormányzat válasza szerint jogszerűen és szociális felelősséggel jártak el az ügyben. Mivel a bérlők évek óta nem hajlandók együttműködni a helyzet rendezésében, az önkormányzat állaspontja szerint önmagában a végrehajtás felfüggesztésétől nem várható megnyugtató, hosszú távú és a közösség érdekeit is szolgáló megoldás a lakhatásukra. Már csak azért sem, mert a tartozásuk mára meghaladta a 2,8 millió forintot.

Az önkormányzat így ismertette az esetet: a Kőrös Csoma Sándor úti lakás volt bérlői, egy férfi és édesanyja évekig nem fizették a közösen lakott önkormányzati bérlakás bérleti díját. Tartozásuk 2019 júniusára megközelítette az 1 millió forintot, ezért az önkormányzati bérlakások kezelője, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. 2019.június 30-ával felmondta a szerződést. A bérlők részletfizetést kértek, amit a polgármester 2020 márciusában – a koronavírus-járványra is figyelemmel – engedélyezett. Az adósok azonban a részletfizetési megállapodást nem írták alá, együttműködési hajlandóságot nem mutattak,és a lakásból sem voltak hajlandók kiköltözni. Noha a bérlők a tartozás rendezésére kaptak még egy lehetőséget, a haladékkal sem éltek. Így a vagyonkezelőnek nem maradt más lehetősége, mint pert indítani a kintlévőség behajtásáért és a lakás kiürítéséért. A pert a társaság 2020 októberében jogerősen megnyerte. A bírósági döntésnek a bérlők nem tettek eleget, az általuk jogosulatlanul használt bérlakást továbbra sem hagyták el, ehelyett kérték a végrehajtás felfüggesztését.

Az önkormányzat szerint a bérlők a továbbiakban is Kőbányán juthatnak lakhatáshoz. A férfi az önkormányzattal együttműködő Baptista Szolgáltató Centrumban juthat elhelyezéshez, míg édesanyja az önkormányzat által működtetett Szivárvány Idősek Otthonában kaphat elhelyezést. Ezekről a lehetőségekről Kőbánya polgármestere mindkettőjüket levélben tájékoztatta.

A kőbányai önkormányzat október 26-án este, illetve 27-én hajnalban kapott az A Város Mindenkié csoport képviselőitől levelet arról, hogy civil szervezetek a tartozás felét kifizetnék, amennyiben a lakásbérleti szerződés folytatódik. Utóbbira azonban sajnos nincs mód, mivel a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint akinek végrehajtással szűnik meg a bérleti jogviszonya, azzal további 10 évig nem köthet új szerződést az önkormányzat.

Idén júliusban az okozott nagy felháborodást, hogy sokkolót vetett be a rendőrség egy kilakoltatást akadályozó civil ellen a XV. kerületben.