Polt Péter egy lépéssel máris közelebb került ahhoz, hogy alkotmánybíró legyen

„Eddigi pályám óriási kiemelkedő hegycsúcsának tartom a legfőbb ügyészi poszt elnyerését, és az esetleges alkotmánybírói megválasztásomat is, de már önmagában a jelölés is megtiszteltetés számomra” – mondta az alkotmánybírónak készülő Polt Péter a parlament igazságügyi bizottságának meghallgatásán kedden.

Polt Péter jelenleg a legfőbb ügyész, mandátuma 2028-ig szólt volna, erről viszont le kell mondania az alkotmánybírói pozíció miatt. Csak olyan jelöltet lehet alkotmánybírónak választani, aki még nem töltötte be a 70. évét, Polt pedig 69 éves, azaz most még éppen beválaszthatják a testületbe.

A fideszes többségű igazságügyi bizottság kedden támogatta Polt alkotmánybíróvá válását, így őt felterjesztik a szintén fideszes többségű Országgyűlés elé, ami majd szavaz róla. Ha megszavazzák, alkotmánybírói megbízatása 12 évre szól majd.

A 24.hu korábban már arról is írt, hogy Polt lehet az Alkotmánybíróság új elnöke is, akit szintén a fideszes többségű Országgyűlés választ majd ki az alkotmánybírók közül. Két nappal a cikk után hivatalosan is Polt Pétert és Hende Csabát jelölte a Fidesz alkotmánybírónak.

Polt a rövid, alig pár perces bemutatkozásában felsorolta, hogy milyen végzettségei vannak (summa cum laude), miből írta a szakdolgozatát, melyik évben hol dolgozott, hány könyvet írt, és hogy a Fidesz újra meg újra megválasztotta legfőbb ügyésznek.

„Meg kell, hogy valljam, hogy elfogultsággal ülök itt, és beszélek, számos alkalommal voltam a bizottság előtt, de más minőségben. Nagy megtiszteltetés, hogy ebben a minőségemben most itt lehetek, és hogy a Fidesz-KDNP frakciója alkalmasnak tart arra, hogy alkotmánybíró legyek” – mondta Polt, majd hozzátette: „Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás”.

A meghallgatására az ellenzéki frakciók és képviselők közül mindössze ketten jöttek el: a DK-s Sebián-Petrovszki László és a mi hazánkos Apáti István. Ők kérdezhették volna Polt Péter a bemutatkozása után.

Sebián-Petrovszki László arról beszélt, hogy a DK számára az Alkotmánybíróság nem egy független intézmény, hanem a Fidesz fiókszervezete, a Fidesz leányvállalata. „Úgy beszélünk itt, mintha eljátszanánk, hogy az Alkotmánybíróság egy független szervezet”, így aztán nem lepődött meg azon, hogy kik lettek a Fidesz jelöltjei.

Polt Péterről azt mondta, „nem egy független szakember, nem azért lett a Fidesz alkotmánybírói jelöltje, mert egy jogtudós, hanem azért, mert egy megbízható fideszes káder, és ilyenre van a Fidesznek szüksége. Kevesebb, mint egy év van a választásokig, a legfőbb ügyészi mandátumának lejárta vészesen közel van, és a Fidesznek érdekében áll, hogy bebetonozza a különböző hatóságok vezető állományát, hogy egy esetleges kormányváltás esetén is biztosítsa túlélését”. A DK-s képviselő szerint Polt munkássága arról híres, hogy a Fideszt segítette, politikai alapon kaszált el ügyeket.

Az igazságügyi bizottság elnöke, a KNDP-s Vejkey Imre visszautasította azokat a vádakat, hogy az Alkotmánybíróság ne lenne független intézmény Magyarországon. „Magyarország demokratikus jogállam, az Alkotmánybíróság független”, mondta.

Polt Péter minderre úgy reagált, ő csak a kérdésekre tud válaszolni, de a DK-s politikus ilyeneket nem fogalmazott meg. Szerinte ez most nem az az alkalom, amikor a legfőbb ügyészségéről kellene beszélnie. Ennyit azért mondott: „Az ügyészi szervezet nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos tényező és teljesen független”.

A mi hazánkos Apáti István arról beszélt, „a legfinomabban szólva” az elmúlt 15 évben néhány család magánosította az állam vagyonát, „maffiaszerű bűncselekmény gyanúja merül fel, ez pedig a Legfőbb Ügyészség radarja alatt maradt”. Szerinte „politikai kimenekítőhely” lett az Alkotmánybíróság a fideszeseknek, az alkotmánybírói pozíciók pedig „politikai jutalmazás eszközévé váltak”. Vejkey Imre erre úgy reagált, „Polt Péter most nem legfőbb ügyészként van itt, hanem alkotmánybírói-jelöltként”.

Maga Polt minderre úgy reagált, „ez nem az a fórum, ahol ezekről a kérdésekről lehet vitatkozni. Én pozitivista jogász vagyok, mégis azt tudom mondani, szigorúan be kell tartani a jogot, mert ez az alkotmányosság alapja. Az ügyészségi tevékenység nem lebeg az ég és föld között, mint Mohamed koporsója, hanem azt az Országgyűlés és a bírói hatalom ellenőrzi”. Az alkotmánybírónak pedig szerinte az Alaptörvény oldalán kell állnia, a magyar alkotmánynak pedig a német és lengyel alkotmány útját kell járnia.

A meghallgatása végén szerettünk volna feltenni néhány kérdést Polt Péternek, de nekünk is csak annyit válaszolt: ez nem a megfelelő idő és fórum erre.

Évekre bebetonoznák az új legfőbb ügyészt

A 1994-es választáson még fideszes képviselőjelöltként is induló Polt Pétert először 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt választották meg legfőbb ügyésznek, és hat évig töltötte be a tisztséget. 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után újra őt nevezték ki a legfőbb ügyésznek, és komoly szerepe van abban, hogy az elmúlt 15 év olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi. Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón nem tartotta méltányosnak, hogy Poltot elfogultsággal vádolják csak azért, mert a rendszerváltás után a Fidesz tagja volt.

Poltot legutóbb 2019-ben erősítette meg a pozíciójában az Országgyűlés újabb kilenc évre, a mandátuma 2028-ig tartott volna. Utódjáról így még idén, a 2026-os választás előtt dönthet a fideszes többségű Országgyűlés, és az új legfőbb ügyészt 2035-ig bebetonoznák. Gulyás szerint a váltás nem arról szól, hogy a Fideszben attól tartanának, elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.

Összesen három megüresedett hely van az Alkotmánybíróságban, a Fidesz viszont csak két jelöltet állított: Polt Péter mellett még Hende Csabát, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét. Az ellenzéki pártok közül csak a Mi Hazánk jelölt még, ők három embert.