Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a gyermekvédelmi törvény egyik rendelkezését, amit a kegyelmi ügy után szigorítottak

Az Alkotmánybíróság (AB) május 15-i döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezését, amely lehetővé tette a gyermekvédelmi dolgozók végkielégítés nélküli elbocsátását, amennyiben nem feleltek meg a kifogástalan életvitel vizsgálatán.

A kifogásolt szabályozást 2024-ben vezették be a bicskei gyermekotthonban történt pedofilbotrány, vagyis a kegyelmi ügy után abból a célból, hogy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók életvitelét szigorúbban ellenőrizzék. Az ellenőrzés során a dolgozóknak egy 500 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteniük, amiben olyan személyes témák szerepeltek, mint a nemi élet, illetve alkoholfogyasztási és szórakozási szokások is.

Az AB döntése szerint az azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés nem azonos a rendkívüli felmondás jogcímével, ezért nem indokolja automatikusan a végkielégítés megvonását. Ennek megfelelően a testület megsemmisítette a vonatkozó rendelkezést, és általános alkalmazási tilalmat rendelt el.

A döntés nem érinti a kifogástalan életvitel vizsgálatának lehetőségét, csupán a végkielégítés nélküli elbocsátás jogszerűségét korlátozza. A kormány célja továbbra is az, hogy a gyermekvédelmi intézményekben csak megfelelő életvitelű dolgozók maradjanak, azonban az elbocsátások során a munkavállalók jogait is figyelembe kell venni.

A döntés hátterében többek között az is áll, hogy a kérdőív személyes jellegű kérdései miatt többen sértőnek találták az eljárást, és tömeges felmondások történtek, például a budapesti Cseppkő gyermekotthonban, ahol 18-an távoztak emiatt.

Az AB döntése várhatóan hatással lesz a gyermekvédelmi dolgozók jogbiztonságára és a munkáltatók eljárásaira is, mivel a végkielégítés megvonása csak rendkívüli felmondás esetén indokolt.