Június közepén szavazhatja meg a parlament az ellehetetlenítési törvényt

Már jövő kedden tárgyalja az Országgyűlés „a közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatot, amely segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását.

Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésére nyújtotta be az Országgyűlés jövő heti napirendi tervezetét, amely később felkerült a parlament honlapjára is. Eszerint kedd este lesz a törvényjavaslat általános vitája, ahol az előterjesztő Halász János, a kormány és a parlamenti frakciók is ismertethetik az álláspontjukat.

Ahhoz azonban, hogy a parlament elé kerüljön az indítvány, előbb az igazságügyi bizottságnak tárgysorozatba kell vennie azt. Ez hétfő délelőtt minden bizonnyal meg is fog történni, a KDNP-s Vejkey Imre hétfő 10 órára hívta össze a bizottság ülését. A parlament honlapján is elérhető ülésterv szerint a június 10-i hét elején szavazhat az Országgyűlés az ellehetetlenítési törvényről.

Feltéve persze, hogy a Fidesz-KDNP nem akarja kivételes eljárásban már jövő hét elején átnyomni a javaslatot, mint arra már többször is volt példa az elmúlt években. Egyelőre ilyen információ nem jutott el lapunkhoz, de ha mégis így történne, akkor a házszabály szerint legkorábban jövő kedden tudna szavazni a parlament Halász János indítványáról.

Az Alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van Kövér Lászlónak, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban nem ülnek ennyit a törvények felett. Márciusban Sulyok Tamás alig pár órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a gyülekezési törvény módosítását, amellyel lényegében betiltották a Pride-ot.

Az ellehetetlenítési törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe.

Kivéve, ha Sulyok Tamás él a vétójogával. Ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartaná törvényt az államfő, elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság legkésőbb harminc napon belül dönt az indítványról. Ha ők is alaptörvény-ellenesnek találnák a törvényt, ismét csak visszakerül az Országgyűlés elé. Ha pedig nem, akkor a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni azt.

Nem valószínű azonban, hogy ilyen eljárásokkal lassítanák a folyamatot. Amennyiben Sulyok Tamás rögtön aláírja a törvényt, június közepén már munkához is láthat a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ettől kezdve ha Lánczi Tamás hivatala úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a jövőben nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.

Kedden élő adásban beszéltünk arról, mit jelent ez a törvény, és mi lesz a hatása. Független szerkesztőségek, a Telex, a 444, a HVG, a 24.hu és a Partizán közös rendkívüli élő műsorral is reagált a javaslatra, ebben a cikkben pedig arról írtunk, mivel járhat a gyakorlatban az ellehetetlenítési törvény.