Kémvád a Tisza ellen: egy kémügy vizsgálatának lezárultáig senkit nem lenne szabad megvádolni

Noha Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden még azt ígérte, „meglepetésre” számít az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén, nem világos, milyen meglepetésre gondolt. Az ülést követő sajtótájékoztatón – amit a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár tartott – nem közöltek bizonyítékokat arról, amit kedden Orbán Viktor miniszterelnök állított. Márpedig a kormányfő kedden nagyon súlyos, mondhatni, példátlan dolgot tett: azt állította, hogy Ukrajna titkosszolgálati akciót indított Magyarország ellen, és ebben a Tisza Párt segít az ukránoknak – még ha a párt nevét nem is mondta ki, egyértelműen Magyar Péterre és a hozzá közel álló Ruszin-Szendi Romuluszra, a honvédség volt parancsnokára utalt.

Magyar Péter erre reagálva közölte, feljelenti Orbánt, szerdán pedig a Tisza Párthoz tartozó Ruszin-Szendi is reagált, kikérve magának azt a „sok gyalázatot, amit rá hordanak”. Ruszin-Szendi azt is írta, hogy ő mindig Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját követte, aszerint képviselte az országot. „Minden szövetségi rendszerben, legyen az NATO-ülés vagy bármilyen más szövetségi rendszer. Nagyon megdöbbent és elszomorít az, hogy ennyit ér önöknek, amit tettem, illetve tettünk bajtársaimmal a hazánkért.”

Az ukrán–magyar titkosszolgálati játszmának, illetve annak a nyilvánosságban való megjelenésének bel- és külpolitikai vetülete is van, mindkettő aggasztó. A kormány Ukrajna uniós csatlakozásának ügyét a belpolitikai csatározás fókuszába tette, a Tisza Pártot támadva, miközben a magyar–ukrán viszony soha nem látott mélypontra süllyedt.

A nyilvánosságban eközben egy olyan kémjátszma bontakozik ki, amely politikai békeidőben nem is lenne látható, csakhogy most nincs politikai békeidő. A történetekre adott kormányzati válasz többélű fegyver: fenntartja ugyan a háborús pszichózist és hisztériát, ami akár kedvezhet is a kormánynak, de azzal, hogy a TEK a belvárosban csapott le egy ukrán kémre, olyan „politikai show” kerekedett a történetből, ami már nem a békés, hanem a háborús hangulatot erősíti – miközben az Orbán-kormány éppen arra építi a kommunikációját, hogy az ellenzék sodorná háborúba az országot. A történet külpolitikai vetülete sem elhanyagolható. A magyar–ukrán viszony ilyetén megromlásának legnagyobb vesztese az Ukrajnában élő magyar kisebbség lehet.

Az ukrán és a magyar állítás is súlyos

A történtekhez hozzátartozik, bár talán ennek van a legkisebb jelentősége, hogy minek nevezzük azt, ami zajlik. Kémháborúnak? Kémjátszmának? Kémhisztériának? Kétségtelen, hogy az, ami zajlik a magyar és az ukrán szervek között, nem egy baráti meccs, mindkét fél nagyon súlyos állításokat tesz. Kijev nagyjából azt állítja, hogy Magyarország kémei fel akarták mérni, milyen lenne a fogadtatása annak, ha Kárpátalján magyar katonák jelennének meg. Budapest pedig azt állítja, hogy az ukránok titkosszolgálat aktív intézkedés keretében, a Tisza Párt segítségével lejárató akciót indított Magyarország ellen. A két állításban közös, hogy egyelőre egyik mellett sem sorakoztattak fel bizonyítékokat, legalábbis ilyen bizonyítékok a nyilvánosság előtt egyelőre nem ismertek.

A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülése után Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, Ruszin-Szendi ukrán kapcsolatrendszerének elemzése most is zajlik. Bekérték a NATO-tól a NATO-ülések anyagait. Ruszin-Szendi négy ilyen vezérkari főnöki ülésen képviselte Magyarországot. A lefolytatott vizsgálat alapján három megállapításra jutottak. Az egyik, hogy szerintük Ruszin-Szendi a magyar kormányzati állásponttal nem összeegyeztethető, ukránbarát álláspontot képviselt. A másik, hogy egyetlen alkalommal sem képviselte a háborúellenes narratívát. A harmadik megállapításuk pedig az, hogy a mandátumával ellentétesen nem ismertette a magyar aggályokat. Kocsis Máté viszont nem mondott új információt az ügyben, ő annyit közölt: a magyar szolgálatok nem kezdeményeztek aktív lépéseket az ukránok ellen, utóbbiak viszont igen.

A Telexnek nyilatkozott két egykori titkosszolga, Katrein Ferenc és Buda Péter, korábban mindketten évekig dolgoztak az Alkotmányvédelmi Hivatalnál. A keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülést követően lapunknak mindketten azt mondták, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján „nem lettek okosabbak”, azaz még most sem tudni, mire alapozta Orbán Viktor a keddi videóüzenetét. A bizottságban elhangzottakat ötven évre titkosították.

„A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón egyetlen megszólalás sem utalt arra, ami a büntető törvénykönyv szerinti kémkedés lenne” – mondta Katrein Ferenc. Az egykori kémelhárító szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs semmi erre utaló információjuk a szolgálatoknak, ahogy azt sem, hogy nem zajlik művelet. „Nincs kizárva, hogy a magyar szolgálatok időzítik a további intézkedéseiket. A miniszterelnök keddi bejelentése mindenesetre azt feltételezi, hogy nincs vége az ügynek, és további aktív intézkedések várhatóak” – fogalmazott Katrein.

Amíg nem zárul le a vizsgálat, addig nem lehet ilyen súlyos vádakkal dobálózni

„Nem tudom, hogy az ötven évre titkosított információk mit takarnak, illetve milyen egyéb információk fognak előkerülni még ebben az ügyben, egy azonban biztos: addig nem lehet senkit megvádolni nyilvánosan semmivel, amíg a vonatkozó vizsgálat le nem zajlott, és annak eredményei nem állják ki az illetékes hatóság próbáját. Akkor viszont először ennek a hatóságnak kell megszólalnia, és nem politikusoknak. Így továbbra is várom a konkrétumokat, amelyekre alapozva szakmai állásfoglást lehet hozni” – ezt már Buda Péter mondta a szerdai történéseket értékelve.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor keddi videóüzenetéből mit lehet kiolvasni titkosszolgálati szemmel, Buda Péter azt mondta: az így kimondva egyértelműen azt sejteti, hogy létezik egy együttműködés az említett magyar párt és az ukrán titkosszolgálat között, amely a Magyar Honvédség ellen irányul, noha az nem egyértelmű a megfogalmazásból, hogy a magyar fél tudtával történt-e ez az együttműködés, magyarul, tudtak-e arról, hogy kivel működnek együtt. Szerinte ahhoz, hogy egy komplett pártot meg lehessen azzal vádolni, hogy egy külföldi titkosszolgálatnak segít, arra lenne szükség, hogy bizonyítható legyen: a párt vezetése összeesküvés-szerűen foglalkozik ezzel.

Buda Péter szerint bizonyítani kellene mindenekelőtt, hogy az adott párt, illetve annak vezetősége a Magyar Honvédséget támadja. De a volt titkosszolga hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a kritika nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen egy politikai párt feladatai közé ab ovo beletartozik például a honvédelemmel kapcsolatos állami intézkedések figyelemmel követése és adott esetben kritikája is.

„Tehát a Magyar Honvédség működésének kifejezett aláásását vagy szervezeti, működésbeli ellehetetlenítését célzó tevékenységet kellene tudni bizonyítani az adott párt vonatkozásában. Ezt követően bizonyítani kellene tudni azt, hogy mindezt az adott párt az ukrán titkosszolgálatokkal együttműködve teszi. Ez utóbbiból ugyanakkor nem feltétlenül következik, hogy tudatos az együttműködést, mert azt is bizonyítani kell” – mondta.

Buda Péter szerint amennyiben a kérdéses személy nincsen tisztában azzal, hogy az, akivel kapcsolatban van, egy ellenérdekelt ország titkosszolgálatának dolgozik, akkor nem is kérhető ez számon rajta, vagyis nem vádolható ezzel a bűncselekménnyel. „Egy ellenérdekelt titkosszolgálatnak dolgozó személy leleplezése ugyanis nem egy normál állampolgár dolga, hanem a kémelhárításé. Egy katonai vezető vagy nemrég még magas rangú katonai pozíciót betöltő személy esetében a katonai elhárításé. Amennyiben tehát nem tud arról egy párt politikusa, hogy egy külföldi ország hírszerzője lépett vele kapcsolatba, és így jóhiszeműen járt el a vele való kapcsolattartásban, az illetékes elhárító szerv feladata, hogy erre figyelmeztesse” – fogalmazott a volt titkosszolga.

Buda szerint utóbbira volt már példa, nem is egyszer. „Ide tartozik, hogy az orosz titkosszolgálatokkal bizonyítottan együttműködő orosz ortodox egyházi vezetőkkel például feltűnően jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, olyannyira, hogy rendre megakadályozza a háborúpárti Kirill pátriárka EU-s szankciós listára tételét. Vajon ez esetben nem merül fel a gyanúja külföldi – ráadásul háborúpárti – titkosszolgálattal való együttműködésnek? Továbbá, belegondoltunk abba, hogy vajon mi oka lehet arra egy országnak, amely háborúban áll a világ egyik legnagyobb hadseregével, hogy mindeközben egy másik ország néhány tízezres haderejével is foglalkozzon a hátországában?” – tette fel a kérdést a szakértő.

Mostantól feldolgozhatja a Tisza vezetőit a titkosszolgálat?

„Amennyiben valós gyanúról van szó, akkor a szolgálatoknak minden okuk és joguk megvan arra, hogy ezt tegyék, ezzel én teljesen egyet is értek” – mondta Buda Péter azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy ami most zajlik, az lehetőséget ad-e arra, hogy a titkosszolgálat jogszerű felhatalmazást kapjon a Tisza Párt és politikusai megfigyelésére. Buda Péter szerint azonban ez esetben – tekintettel a vád súlyosságára – rendkívül alapos feldolgozás után büntetőeljárást kell kezdeményeznie az illetékes szolgálatnak.

„Mindaddig, amíg ez nem történik meg, mert nem áll még úgy a feldolgozás – például nem gyűjtöttek elég bizonyítékot, vagy műveleti okokból ahhoz fűződik érdek, hogy még egy ideig információkat gyűjtsenek az együttműködésről –, semmiképpen nem elfogadható az eset megszellőztetése. Két okból sem: egyrészt nem figyelmeztetjük a célszemélyt, hogy feldolgozás alatt áll, másrészt pedig nem becsméreljük megalapozatlanul, mert ez viszont egészen biztosan bűncselekmény, csak nem a célszemély, hanem a vádat megszellőztető személy részéről” – mondta a volt titkosszolga.

Emlékeznek még Kágébélára?

Korábban ugyan már előfordult, hogy egy ellenzéki párt politikusát kémkedéssel vádolták, de akkor sem egy egész pártot, és mint később kiderült, akkor nem alaptalanul. Ez volt a 2014-ben kirobbant kémügy, amely végül jogerős ítélettel zárult, és a bíróság kimondta: a Jobbik egykori EP-képviselője, a Kágébélának csúfolt Kovács Béla Oroszországnak kémkedett.

A sors iróniája, hogy az Orbán-kormány a Kovács-ügy miatt nem esett neki Oroszországnak, noha abban a történetben fekete-fehéren kiderült, hogy a politikus az oroszok ügynöke volt. Ahogy ma már az is tényként tudható, hogy a Kreml aktív intézkedést folytatott, és ebben játszott szerepet Kovács, akit abban sem akadályozott meg senki és semmi, hogy még a jogerős ítéletet előtt Oroszországba meneküljön. Ennek ellenére a Kovács-ügy idején Magyarország nemhogy nem távolodott el, hanem inkább még jobban közeledett Oroszországhoz. Az is igaz ugyanakkor, hogy magát az ügyet a Fidesz fel is használta az ekkor még erősnek számító ellenzéki párt, a Jobbik ellen.

Miben más Kágébéla ügye, mint a mostani?

Kovács Béla kémügyével kapcsolatban Buda Péter a Telexnek hangsúlyozta: az ő esetében konkrétan – nyilvánosan bejelentett – feljelentés született, hosszas feldolgozást követően, dokumentált vádak alapján, melyek egy részét a nyilvánossággal is megosztották.

„A Jobbik képviselőjéről továbbá bebizonyosodott, hogy az orosz titkosszolgálatok beszervezett ügynöke volt, tevékenységét velük egyeztetve folytatta. Ilyesmiről eddig a Tisza kapcsán nem tudunk, bár hozzáteszem, én csak a nyilvánosságra került információk alapján tudok véleményt nyilvánítani. Amennyiben mégis létezik ilyen gyanú, csak még nincsen bizonyítva, és így még nem lehet feljelentést tenni ennek alapján, úgy műveleti szempontból értelmezhetetlen a vizsgálat tényének megszellőztetése. Hangsúlyozom: amennyiben igazak a vádak, természetesen érvényesíteni kell az erre vonatkozó jogszabályokat, azonban a jelenlegi eljárás az én szememben sajnos nem ezt, hanem ennek megnehezítését szolgálja” – mondta a szakértő.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen kifutása lehet a mostani ügynek, Buda Péter elmondta, a párt betiltása ez alapján akkor volna lehetséges, ha a párt célkitűzései és szervezett tevékenysége kapcsán bizonyíthatóan megállnának a fenti vádak. De a párthoz tartozó egyes személyek esetleges érintettsége ehhez nem elegendő. „Épp Kovács Béla esete ennek egyik közeli példája, aki a Jobbik egyik vezetőjeként lett elítélve, a párt hivatalos működésének jogi megítélést azonban ez nem befolyásolhatta. Más kérdés, hogy Kovácsot aztán a magyar állam futni hagyta, és ma teljes nyugalomban tanít Moszkvában. Minden azon múlik azonban, mennyire hagyja a szakma, hogy a politika maga alá gyűrje ezt a történetet, hiszen ez esetben már nem elhárítási, hanem teljesen más szempontok fogják meghatározni az ügy kimenetelét” – fogalmazott.