„Mindenképpen szükséges, mert a szuverenitásunkat nagyon sok támadás érte az elmúlt időszakban” – ezt mondta a Telexnek Szijjártó Péter pénteken Győrben. Arról a törvényjavaslatról kérdeztük, amit címe szerint az átláthatóság érdekében nyújtott be kedden éjjel a parlamentnek Halász János fideszes képviselő. A külügyminiszter szerint azért van szükség a törvényre, mert az elmúlt időszakban külső szereplők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba és a közvélemény formálásába, „és ez nem jó”.
Lázár János azzal védte a javaslatot a 444-nek, hogy az az átláthatóságot szolgálja, és minden magyar választópolgárnak joga van tudni, ha egy külföldi szervezet hatást akar gyakorolni Magyarországra.
Halász János javaslata azonban nem külföldi szervezetekre és nem is manipulatív szándékú külső szereplőkre irányul. A szöveg alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor is ráütheti a külföldről finanszírozott bélyeget egy magyar szervezetre, ha az akár ezer forint támogatást kap egy kettős állampolgártól – például egy határon túl élő magyartól. Ha ez megvan, akkor azt vizsgálnák, hogy a szervezet foglalkozik-e közélettel, és veszélyezteti-e a magyar szuverenitást.
Halász János javaslata meg is mondja, mivel lehet ezt elérni: ha valaki az Alaptörvény felsorolt pontjainak értékeit „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”. Pontról pontra megnéztük, hogy mik azok a témák vagy korábbi cikkeink, amik a törvénytervezet szerint okot szolgáltathatnának a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ahhoz, hogy listára vegye a Telexet.
- Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az ország neve után rögtön ezzel indul az Alaptörvény. Ez a mondat már az első, 2011-ben elfogadott szövegben is így szerepelt, és korábban az Alkotmánynak is része volt. Miután Orbán Viktor 2010-ben kormányra került, nemcsak az Alkotmányt cserélte le, hanem nemzeti együttműködés rendszere néven új rendszert is alapított. Ma már nemcsak a kritikusai gondolják úgy, hogy az új rendszer kialakítása a demokrácia és a jogállamiság erodálásával, lebontásával járt, hanem az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok szinte egyhangúlag intézkedéseket indítottak „a jogállamisági elvek magyarországi megsértése” miatt. A Telex már eddig is több száz cikket írt a még mindig futó eljárásról. Az is kérdés, hogy a törvénytervezet alapján egyáltalán a határozat címét le lehetne-e írni, nemhogy részletesen beszámolni arról, hogy megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát.
Az is veszélyeztetné az ország szuverenitását, hogy megírtuk, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint Halász János törvénytervezete nagy lépés az autokrácia bebetonozása irányába.
Listára kerülhetnénk, ha arról tudósítunk, amikor egy kormányellenes tüntetésen azt skandálják, hogy fasiszta diktátor. De ez a nagyinterjú se férne bele Körösényi András politológussal, aki szerint Magyarország már autoriter rezsim demokratikus felhatalmazással, ami a saját bevallása szerint is letért a liberális jogállamisági útról. Orbán Viktor 2014-ben Tusnádfürdőn mondta el, hogy illiberális államot épít Magyarországon – jó, hogy most már nem kell azon gondolkodni, ez a beszéd átmenne-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalon.
- Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Vajon a kormány felelősséget viselt a határain kívül élő magyarok sorsáért, amikor tavaly utcára tettek 120 háború elől ide menekült kárpátaljai magyart Kocson? Ha ezt nem is, azt a szuverenitásra leselkedő veszélynek tekinthetné Lánczi Tamás, hogy a Telex erről videóriportot készít. Azt is valószínűsíthetjük, hogy nem az a miniszterelnök sértené a határon túli magyarok és Magyarország együttműködését, aki elismerően idéz egy szélsőségesen magyarellenes román politikust, hanem azok az újságok, amelyek beszámolnak a beszédről és annak hatásairól.
Ezt a pontot már e cikkel is megsérthettük azzal, hogy leírtuk: Halász János szerint a kettős állampolgárok, így a határon túli magyarok is külföldinek számítanak, így ha szó szerint vesszük a tervezetet, a tőlük érkező támogatások miatt is listára kerülhet egy szervezet.
- Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az anya nő, az apa férfi.
Az Alaptörvénynek ezt a pontját már többször módosították, legutóbb egy hónapja, amikor Donald Trump egyik első rendeletétől ihletet kapva az került bele, hogy az ember férfi vagy nő. Nem írhattuk volna meg, hogy ezt tudósok is cáfolják. 2020-ban akkor, amikor az apa és az anya nemét rögzítették az Alaptörvényben, több tüntetés résztvevői megkérdőjelezték ezeket a pontokat, ahogy sok civil szervezet is. De Imane Helifről is nehezen lehetne úgy írni, hogy abban Lánczi Tamás ne találhasson hibát.
A tervezet szerint listára kerülhetnénk, ha családnak nevezünk gyerektelen párokat, különösen olyanokat, amelynek tagjai nincsenek összeházasodva. A Fidesz azt szeretné elérni, hogy ne mutassuk be azokat a nőket, akik tudatosan döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyereket, és azokat a férfiakat se, akik meleg párként nevelik örökbe fogadott ikreiket. És hogy ne tudósítunk azokról az LMBTQ-emberekről, akik szombaton szivárványos zászlóval vonultak fel Budapest belvárosában.
- Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
Aki az elmúlt években akár csak egyszer is hallotta Orbán Viktort beszélni, az tudhatja, ez a gondolat a Fidesz külpolitikájának lényege, a „magyar nagystratégiának a veleje”, a miniszterelnök békepárti, és szerinte a világon mindenkivel jóban kell lenni. Konnektivitás, így is mondja. Kivéve az ukránokkal, mert nekik minél rosszabb, nekünk annál jobb. Amikor Lázár János ezt mondta, ő is megkérdőjelezte az Alaptörvénynek ezt a pontját, de őt nem fogja vizsgálni Lánczi Tamás, csak azokat az újságokat, amelyek ezt megírják.
De valószínűbb, hogy nem is ezt, hanem azt fogják kifogásolni, amikor valaki megkérdőjelezi, hogy a kínaiakon és Mészáros Lőrincen kívül jó-e bárkinek a Budapest–Belgrád-vasút, vagy az, hogy kínai akkumulátorgyárakkal lesz tele az ország. Arról meg aztán tényleg egy szót se, mit szól ahhoz a világ, hogy Szijjártó Péter Alekszej Navalnij temetésének napján az orosz külügyminiszterrel lakomázik, hogy rendszeres vendég Minszkben, vagy hogy az orosz hekkerek évek óta ki-be járnak a magyar Külügyminisztérium számítógépes rendszereibe. Még a végén Lánczi Tamás úgy értékelné, hogy fellépünk az ellen, hogy a kormány együttműködésre törekszik mindenkivel.
- Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
A kormány ezzel a ponttal ágyazott meg 2023 végén a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításának, amit akkor és azóta is rengeteg kritika ért. Halász János ezt nem hagyná, és magának Lánczi Tamásnak adna lehetőséget arra, hogy megbüntesse azokat, akik szerint a hivatala koncepciós jelentéseket ír, kiszolgálja az állampártot, szóhasználatában pedig a kommunista idők hagyományait követi.
Talán már ennyiből is látszik, hogy ez alapján a törvény alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármibe beleköthetne és bárkit listára vehetne. Ahogy az is, hogy a fentiekben van egy közös pont. Ha valaki sérti vagy kétségbe vonja az Alaptörvénynek ezeket az elveit, az nem állampolgárokra, nem társadalmi csoportokra vagy magára a nemzetre veszélyes, hanem a Fidesz politikájának alapjait vagy a kormány döntéseit kérdőjelezi meg. Halász János javaslata nem a nemzeti szuverenitásra leselkedő veszélyeket akarja elhárítani, hanem a hatalommal szembeni kritikát akarja büntetni.
A Telex munkáját ez akkor sem fogja befolyásolni, ha elfogadják a törvényt. Továbbra is mindenről beszámolunk, amit fontosnak, érdekesnek tartunk, az Alaptörvény ugyanis egyelőre, legalábbis szavai szerint még védi és elismeri a sajtó szabadságát és sokszínűségét, és garantálja a szabad tájékoztatás feltételeit. Ezt az Alkotmánybíróság is többször megerősítette, és kimondta, hogy „az eszmék, nézetek szabad kifejtése, a mégoly népszerűtlen vagy sajátos elképzelések szabad megnyilvánulása a fejlődni képes és valóban eleven társadalom létezésének alapfeltétele”.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknekés angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
Adód 1%-át idén már a Telexnek is felajánlhatod!
Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány – adószám: 19347215-1-41
Minden szükséges információt megtalálsz a Telex 1%-os aloldalán.
Tovább a felajánláshoz! link: https://eszja.nav.gov.hu/
