Miért kerül 45 ezer forintba egy autó műszaki vizsgája, ha elvileg csak 27 ezerbe kerülhet?

Ha valaki azt szeretné megtudni, hogy mennyiért lehet levizsgáztatnia egy autót az ország ezernégyszáz vizsgaállomásának egyikén, valódi számháborúra számíthat. Hogy az árazással kapcsolatban kialakult zavaros helyzetért az állam, vagy a független cégként működő vizsgabázisok felelősek, az viszont nem egyértelmű.

Olvasónk, Tamás, azután kereste meg szerkesztőségünket, hogy több budapesti és vidéki vizsgaállomáson is érdeklődött az árakról, de a cégek a Építési és Közlekedési Minisztérium 43/2024. számú rendeletében szereplő 26 700 forint helyett 40 ezer forint körüli összegről tájékoztatták.

A két összeg közti különbséget azzal magyarázták a Tamás által megkeresett vizsgahelyek, hogy az éles ellenőrzés előtt külön is átvizsgálják az autót, így előre jelezhetik a tulajdonosnak, ha olyan hibát találnak rajta, ami miatt meg kellene buktatniuk a vizsgán. A Magyarországon újként forgalomba helyezett személyautókat négyévesen, ezután pedig kétévente kell levizsgáztatni, de az állapotukat nemcsak a koruk és futásteljesítményük befolyásolja, hanem az is, hogy rendszeresen és szakszerűen elvégezték-e rajtuk a gyártó által előírt karbantartásokat.

Egy fiatal, keveset futott, megkímélt állapotú autó esetében nincs nagy jelentősége az előzetes átvizsgálásnak, az öregebb példányoknál viszont döntő lehet. Mégis okozhat egyfajta rossz érzést a tulajdonosoknak, hogy a feláras ellenőrzést ugyanazok a szakemberek végzik, akik pár perccel később arról dönthetnek, hogy az autó megbukjon-e a vizsgán, vagy sem. Ebben a lélektani helyzetben nehezebb ragaszkodni a hatósági díjas, tehát olcsóbb vizsgáztatáshoz, és elutasítani a kiegészítő szolgáltatást.

Tamás olyan műhellyel is beszélt, ahol előzetes átvizsgálás nélkül nem is vizsgáztatnak, csakhogy az autósok joggal ragaszkodnak a döntési lehetőséghez, mely a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Telexnek adott tájékoztatása szerint igenis létezik. Eszerint ugyanis a független vizsgabázisok kötelesek írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható, tisztán olvasható módon tájékoztatni az árakról az ügyfeleiket. A vizsgaállomás akkor is köteles vizsgára bocsátani az autót, ha gazdája nem kér előzetes átvizsgálást. Hogy mégis miért ragaszkodnak sok helyen az előzetes átvizsgáláshoz? Olvasónk szerint egyértelműen azért, mert a cégeknek így éri meg ezzel a szolgáltatással foglalkozni.

Egy személyautó műszaki vizsgadíjából és a környezetvédelmi felülvizsgálat díjából összesen 11 100 forint marad a vizsgaállomásnál és 15 600 forint kerül az állami költségvetésbe. Az erre a járműkategóriára érvényes hatósági vizsgadíj idén februárban emelkedett a jelenlegi összegre, előtte 16 éven át egységesen 16 290 forint volt, amit sok vizsgabázis nehezményezett, hiszen időközben jelentősen megemelkedett a működési költségük.

A fővárosi kormányhivatal bejelentés alapján és szúrópróba-szerűen is ellenőrzi az árfeltüntetés szabályainak betartását. Ha egy vizsgabázis megsérti a szabályokat, akkor figyelmeztetik, vagy fogyasztóvédelmi bírságot kaphat. A bírság összege kis- és közepes vállalkozások esetében százezertől kétmillió forintig, míg a nagyobb cégek esetében egymillió forinttól a vállalkozás nettó árbevételének 5 százalékáig, legfeljebb 650 millió forintig terjedhet. Érdekesség ugyanakkor, hogy a BFKH az elmúlt két évben nem tárt fel visszaélést a fővárosban működő független vizsgabázisok ártájékoztatásával kapcsolatosan.

Felhívtuk az egyik legnagyobb budapesti vizsgabázist, a Postaflotta Kft.-t, ahol az ügyintéző arról tájékoztatott, hogy 45 ezer forintért vállalják az autóvizsgáztatást, de ebben az összegben is szerepel az előzetes átvizsgálás díja, amiről kérdésünkre tájékoztattak. A helyzet hasonló a szintén fővárosi Pryma Autócentrumban is, ahol ugyanezért a kétféle szolgáltatásért összesen 48 700 forintot kérnek, más vizsgahelyek weboldalán pedig jellemzően 40-45 ezer forint körüli összegeket találtunk.

A másodikként megkérdezett műhely tulajdonosa, Pryma Zoltán szerint egyetlen ügyfelük sem tiltakozik az átvizsgálási díj miatt, szerinte ugyanis megértik, hogy jelentős kockázatot vállalnak, ha rögtön a vizsgasorra küldik ismeretlen, de a tapasztalatok szerint kifogásolható műszaki állapotú autójukat. Persze hozzátette, hogy nem kérik el az átvizsgálás díját azoktól, akik eleve hozzájuk hordják éves karbantartásra az autójukat és ezt egybekötik a vizsgáztatással.

A szoftveres hatósági rendszerben nem lehet megállítani a vizsgafolyamatot, ráadásul a vizsgapad be is van kamerázva. A felvételek segítségével elvileg ellenőrizheti a hatóság, hogy minden szabályosan zajlott-e a kötelező ellenőrzésen, a cégek pedig nem tehetik meg, hogy miután felfedeznek valamilyen kisebb-nagyobb hibát az autón, azt menet közben megjavítják, majd folytatják a vizsgáztatást, mintha mi sem történt volna.

A képet árnyalja, hogy a jogszabályban kisebb, komoly és veszélyes hibákat is megkülönböztetnek. Az első esetben, például ha az akkumulátor nincs megfelelően rögzítve vagy alacsony a fékfolyadékszint a tartályban, csak felhívják az autó gazdájának figyelmét a kezdődő problémára. A második esetben, például ha nem működik a duda, két hónapot adnak a tulajdonosnak, hogy megjavítsa és visszavigye egy újabb ellenőrzésre, amit ki is kell fizetnie. Amikor viszont közvetlen balesetveszélyt okozó hibát fedeznek fel a vizsgabiztosok, például a kipufogógáz bejut az utastérbe vagy komolyan szivárog az egyik lengéscsillapító, akkor az előző vizsgát is érvénytelenítik, ezért az autó javítás nélkül nem vehet részt a forgalomban.

Temesvári Ferencné, a Magyar Vizsgálóállomások és Vizsgabiztosok Szakmai Testületének vezetője szerint nincs miért csodálkozni azon, hogy a cégek többségénél az előzetes átvizsgálás felé terelik az ügyfeleket. Ellenkező esetben egyszerűen nem lehetne gazdaságosan folytatni ezt a tevékenységet, mert nemcsak az engedéllyel rendelkező vizsgabiztosok foglalkoztatása és továbbképzése költséges, de a vizsgáztatáshoz szükséges eszközök, illetve ezek évente kötelező hatósági hitelesítése is.

A testület vezetője szerint saját vizsgabázisának működése során előfordult, hogy egy ügyfél nem volt hajlandó kifizetni a vizsgadíjat, miután autója megbukott az ellenőrzésen, a rendőrség pedig kötelezte a vizsgabázist, hogy adja vissza neki az autót és az okmányait, az elmaradt bevételért pedig a cégnek kellett volna polgári pert indítania. Ezzel kapcsolatban Temesvári Ferencné megjegyezte azt is, hogy a vizsgabázisoknak előre ki kell fizetniük az államnak a vizsgadíj összegének állami hányadát, ugyanakkor a cégek csak a vizsga végén juthatnak hozzá a teljes összeghez a számviteli szabályok miatt.

A vizsgafolyamat nemcsak szemrevételezésből áll, amikor ellenőrzik, hogy nem kopottak vagy sérültek-e a gumiabroncsok, nem repedt-e az autó szélvédője, nem fúj-e ki a kipufogó, illetve nem szivárog-e a motor-, illetve a váltóolaj, esetleg a fékfolyadék. Rázópad segítségével vizsgálják a futómű egyes elemeinek épségét, a lengéscsillapítók állapotát és persze megmérik a fékrendszer hatásfokát. Ezeken kívül minden belső égésű motorral szerelt autónál kötelező a környezetvédelmi vizsgálat, amelynek során nemcsak a látható füst jelenthet problémát, de az is, ha a kibocsátott kipufogógáz összetevői átlépik a megengedett határértéket. Biztos bukást jelent az is, ha egy autó komolyan rozsdásodik, különösen, ha főbb szerkezeti elemei.

Hogy a vizsgaállomások hatósági felügyelete olykor nem hatékony, arról legutóbb akkor értesülhetett a nyilvánosság, amikor idén februárban a Nógrád Vármegyei Főügyészség közleményéből kiderült, hogy a rétsági műszaki vizsgaállomás egyik vezetője és adminisztrátora 2023. december 4. és 2024. október 28. közt kenőpénzeket fogadott el az ügyfelektől azért, hogy a rossz műszaki állapotú járművek átmenjenek a műszaki vizsgán.

Változatos módszerekkel, például képszerkesztő programmal, újonnan vásárolt alkatrészek felszerelését követő fényképezéssel, vagy másik, ugyanolyan gépjármű lefényképezésével a vizsgára érkező járműveket a jogszabályoknak megfelelő állapotúnak igazolták le a közlekedési hatóságnál. Előfordult, hogy olyan autót is átengedtek, aminek lyukas volt a karosszériája a rozsdától, a biztonsági öveket nem lehetett becsatolni, a vezetőoldali ajtó pedig ki volt kötve, hogy menet közben ne nyíljon ki, a jobb első és hátsó világítás nem működött, a bal hátsó lámpa pedig be volt törve. A rendőrség a műszaki vizsgaállomás vezetőjét, az adminisztrátort és egy velük összejátszó autókereskedőt, valamint az ügyben szintén érintett mikrobuszflotta-üzemeltető cég ügyvezetőjét vesztegetés bűntettével gyanúsította meg, őrizetbe vették őket, és kezdeményezték a letartóztatásukat.