Orbán Viktor Budapestről: Az egész város vezetésért kiált, ha kell, szóljanak, segítünk

A honvédelmi miniszter a NATO helyettes főtitkárát is tájékoztatta Ruszin-Szendi Romulusz ügyéről, ami Orbán szerint nemzetbiztonsági ügy. „A honvédelmi miniszter elrendelt egy vizsgálatot, én megvárom még, amíg a honvédelmi miniszter a kormány asztalára teszi a jelentést” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban. „Amikor fiatal voltam és komcsi idők voltak, A tanú című filmben valahol úgy írták, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik. És valóban ez a helyzet, tehát Ukrajna európai uniós tagságának az ügye áll az egész ügy gyújtópontjában” – mondta Orbán, és átfordult Ukrajna EU-s csatlakozására, merthogy, fogalmazott, az Európai Unióban egyre nagyobb az ellentét ezzel kapcsolatban.

Szerinte azok az erők, amelyek Ukrajnát be akarják nyomni az Európai Unióba, támadják Magyarországot. „Tehát itt Brüsszel és Ukrajna által közösen szervezett akciósorozattal állunk szemben és az ukránpárti és így háborúpárti erők, azok mélyen beépültek, úgy tűnik, még a hadsereg legfelső szintjeire is.”

Örülök annak, hogy van önvédelmi képessége a magyar hadseregnek és a magyar politikának, és még talán időben sikerült felfedezni az egyik ilyen legnagyobb beépülést – mondta Orbán Viktor, aki annak ugyanakkor nem örül, hogy a politika befúrta magát a katonaságba. Azzal folytatta, hogy az ő lelkiismerete tiszta, mert nem ő vitte bele a politikát, hanem Ruszin-Szendi kezdte el azzal, hogy a Tisza Párttal politizálni kezdett.

„Ezek építik a bábkormányt, tehát ne legyen illúziónk Brüsszel és Ukrajna közösen épít egy bábkormányt, amivel a következő választások után (…) meg akarja változtatni Magyarország Ukrajna-politikáját. Ehhez kerestek egy miniszterelnök-jelöltet, egy pártelnököt, és kerestek egy hadügyminisztert is. Tehát ne legyen kétségünk, amivel szemben állunk, az egy másik politikai koncepció, másik stratégia, egy másik jövő Magyarország számára” – fejtegette Orbán, aki szerint a Tisza Párt és a DK is lényegében nyíltan háborúpárti szervezet.

A kormányfő szerint Brüsszelben gyakorlatilag másról sincs jelenleg szó, csak Ukrajna EU-s csatlakozásáról, ez a legfontosabb téma, azért kell erről most beszélni. „Nemsokára miniszterelnöki csúcs lesz ismét Brüsszelben”, emiatt közel egy órát beszéltek telefonon az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország hajlandó-e elmozdulni az álláspontjáról, ha igen, miért, ha nem, miért nem.

„Az a gondolat, hogy Ukrajna Európa előretolt védelmi vonala az, és hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja, ezek a brüsszeli mondatok. Ez azt jelenti, hogy ha nem lenne az ukrán hadsereg, akkor a brüsszeliek szerint Moszkva megtámadná az Európai Uniót. Egyébként miért kéne nekünk háborúznunk Moszkvával Ukrajna területén? Tehát itt van egy gondolat Európában, miszerint a következő tíz év legfontosabb feladata, hogy valahogy megütközzünk az oroszokkal” – mondta Orbán Viktor.

Az európai védelmi képességeket meg kell erősíteni, de nem szabad korlátlan fegyverkezési versenybe belemenni, mert teljesen fel fogja zabálni a költségvetést. Megállapodást kell erről kötni a szemben álló féllel, fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat kell kezdeni. Orbán Viktor azt is mondta, hogy Magyarország már nincs egyedül az EU-s harcban, mert Szlovákia épp nemrég döntött úgy, hogy nem szavaz meg semmilyen további szankciót.

„Szerintem meg lehet akadályozni Ukrajna EU-s tagságát, ha bátran beleállunk, és nem engedjük, hogy brüsszeli bábkormány legyen Magyarországon” – mondta Orbán Viktor, aki ezután hosszasan sorolta, szerinte mi mindent fog elveszíteni az ország, ha Ukrajna belép az Európai Unióba.

„A háttérben ott zsizseg, ott kavarog, ott suttog” több mint harmincezer bürokrata, az egy óriási erő – felelte a miniszterelnök arra, hogy egy „brüsszeli birodalmi gondolat” nyomasztja a tagállamokat, ezért lehet az, hogy a politikai és a társadalmi vélemény eltér Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban az Európai Unió tagállamaiban.

A lengyel választás eredményéről Orbán azt mondta, hogy Lengyelország nagyon izgalmas ország, mert ugyanazok a viták mennek, mint Magyarországon, csak váltakozó eredménnyel, és ott erős elnöki pozíció is van, és sokkal nehezebb irányt szabni az ország fejlődésének, mint Magyarországon. Szerinte magyar szempontból fantasztikus eredmény született, ő azt olvassa ki belőle, hogy a „washingtoni gyors megérkezett Varsóba”, folytatódik a patrióták menetelése.

A közmédia adománygyűjtést szervezett a parajdi természeti katasztrófa károsultjai számára, melyen több mint 160 millió forint gyűlt össze, és amely mellé a kormány ugyanannyit hozzátesz. A helyszínre magyar geológusokat is küldtünk, hogy tanulmányozzák a helyzetet. Magyarország a román kormánnyal együtt készen áll arra, hogy megadja a segítséget. Parajd a magyar világ egy erőteljes önkifejeződési pontja, pont az ilyen dolgok tesznek bennünket különlegessé, ezek nagy történetek, amikből egy nemzet él. Össze kell hogy ránduljanak az ösztöneink, a gyomoridegeink, mondta Orbán.

A tízperces BKV-leállásra is kitértek. „Ami a konkrét intézkedést illeti, azt példátlannak lehet mondani, nem emlékszem ilyenre. Az a politikának a kiindulópontja, hogy vannak közszolgáltatások, amikre az embereknek szükségük van.” Az, hogy a tulajdonosi jogokkal valaki úgy él, hogy nem nyújtok közszolgáltatást, az egy váratlan fejlemény a magyar politikában, a jogászok már vitatkoznak erről. Az egész történet egy nagyobb keretbe illeszkedik, folytatta Orbán. „Szomorú látni a, nem is tudom, mit mondjak, vergődést. Ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város életének mindennapi kihívásaival” – mondta. Nem könnyű dolog a kormányzás, és Budapesten mégis 1 millió 700 ezer ember él, vezetői hibák vannak, „kollégaként ezt tudom mondani. Tehát minden ilyen zűrzavarnak az oka alapvetően mindig vezetőhibákban keresendő.” Arra nem lehet költségvetést építeni, hogy nem fizetjük be az adót. Nyakig ér a korrupció a városban – folytatta.

„Nincs vezetés, az egész város vezetésért kiált. Én csak azt tudom mondani, hogy ha kell, segítünk. Tehát ha nem megy, akkor szóljanak, jövünk és segítünk.”

A pénzügyi adatok a miniszterelnök szerint azt mutatják, hogy Budapest a leggazdagabb város, amúgy legutóbb két hete kapott 40 milliárd forintot villamosvásárlásra a kormánytól, de említette a BYD-központot is, ami Hollandiából költözik Budapestre. „Tehát ez nem a két szép szemünkért jött csak, ahhoz pénzt kellett adni, beruházást, támogatást kellett adni – folyatta. – Tehát mi sok százmilliárd forintot teszünk bele ebbe a városba. Hát sokkal többet teszünk bele a budapesti gazdaság fejlesztésébe, mint maga a főváros, aki talán nem is tesz bele semmit, vagy csak elhanyagolható összeget ahhoz képest, amit a kormány.”

A kormány egyik fontos témája lett nemrég a drogstratégia, amiről Orbán azt mondta, hogy „egy gyorsan felépült hálózatot kell nekünk” visszanyesni, miután a szociálisan nehéz helyzetben élőknél jelentek meg a dizájnerdrogok, mert az áruk az alkohol ára alá ment. Itt hirtelen kellett fellépni. „Az állam összes szigorát be kell vetni, és szét kell zúzni”, mert gyerekek halhatnak meg, mondta a miniszterelnök.

Miről lehetett volna még szó:

Levették a napirendről az ellehetetlenítési törvényként ismert, A közélet átláthatóságáról viselő törvényjavaslatot, a nyári szünet előtt biztosan nem döntenek róla, mint kiderült, számos változtatási javaslat érkezett hozzá.

Szóba kerülhetett volna az is, hogy Orbán Viktor fogadta a hazájában körözött Milorad Dodikot, és az is, hogy a kormány hivatalosan is megtiltotta, hogy kormányzati és állami intézményekre szivárványos LMBTQ-zászlót lehessen kitenni. A Miniszterelnökség közleménye szerint a döntés szimbolikus jelentőségű, hiszen kormányzati épületeken ez nem gyakorlat.

Beszélhetett volna a Navracsics-interjúról is, amiben a NER-közeli üzletemberek luxizása is szóba került, téma volt ez Mészáros Lőrinc BL-döntőre utazása miatt is a héten.