Nemet mondhatnak mostantól az önkormányzatok a településre beköltözőknek

„Az önkormányzatoknak saját döntésük alapján lehetőségük és eszközeik lesznek arra, hogy befolyásolják településeik jövőjét” – írta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat keddi záróvitája után a Facebookon. A miniszter szerint már több önkormányzat jelezte, hogy élni fognak a törvény adta lehetőségekkel.

A parlament szerdán 141 igen, 41 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a jövőben

„a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”.

Az elfogadott javaslat szerint „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be”.

Az önkormányzatok több jogi eszközt is kaptak, hogy megakadályozzák a túlnépesedést. Rendelettel kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, hogy előnybe kerüljenek az önkormányzat mellett a helyben élők. Feltételhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és a lakcímbejelentését, de akár azt is kimondhatják, hogy a beköltözők nem létesíthetnek lakcímet a településen. Továbbá plusz helyi adókat határozhatnak meg a számukra.

A korábbi tervezethez képest a parlament elé benyújtott törvényjavaslat enyhébb lett: kikerült belőle az a pont, amelynek értelmében az önkormányzat megtilthatná a nem helyben élők ingatlanvásárlását. Került bele viszont egy újdonság: ez alapján az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók, korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre.

A törvény azt is előírta, hogy a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, azaz nem lehet bármely népcsoporttal vagy vallási felekezettel szemben felhasználni.

Navracsics a parlamenti vitában is igyekezett hangsúlyozni, hogy ez a törvény csak egy lehetőség és nem kötelezettség az önkormányzatoknak. Az új jogi eszközökkel szerinte a közösségek hatékonyabban védhetik meg életformájukat, a kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.

A kistelepülések önvédelemhez való jogáról először Orbán Viktor beszélt a februári évértékelőjében. „Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – fogalmazott akkor a miniszterelnök. Navracsics Tibornak adta ki a feladatot, hogy dolgozza ki a törvényjavaslatot.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter később arról beszélt, hogy a kormány azoknak az önkormányzatoknak kíván segítséget nyújtani az új törvénnyel, amelyek szeretnék mederben tartani a beköltözéseket. Navracsics szerint vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét.

Az identitásvédelmi intézkedések nem arról szólnak szerinte, hogy egy település „kiírja magát Magyarország térképéről, kiírja magát Magyarország történelméből és bezárkózik”. Az cél inkább az, hogy a közösség dönthessen úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni. Ez Navracsics szerint leginkább 300-400 települést érint a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén.

A most elfogadott törvényt az áprilisi Alaptörvény-módosítással készítették elő. Korábban az szerepelt a dokumentumban, hogy „mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához”. Ezt kiegészítették egy mondattal:

„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

A törvény tervezetéről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Az Átlátszó elemzése szerint a kormány településvédelme mögött választási megfontolások is meghúzódhatnak: a Fidesznek ugyanis nem kedvez a fiatalabb, mobilabb családok „kiköltözése”, az egyre növekvő városokban pedig 2022 és 2024 között jelentősen csökkent a kormánypártok támogatottsága.