Hadházyék pert vesztettek a magyar állammal szemben Strasbourgban

Nem adott helyt az Emberi Jogok Európai Bírósága Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs kereseteinek, akik azért fordultak Strasbourghoz, mert szerintük a parlamenti büntetésük – a tiszteletdíjuk csökkentése – sértette a véleménynyilvánítás szabadságát. A bíróság nem látta megalapozottnak az érvelésüket, írja az MTI Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének közlése alapján.

A három képviselő – akik az esetek idején az LMP-ben politizáltak, illetve függetlenként ültek a parlamentben – több alkalommal tiltakozott az Országgyűlés plenáris ülésein.

2017. május 29-én Szél Bernadett egy országgyűlési képviselőhöz kérdést intézett napirend előtti felszólalása közben az MVM Zrt., valamint a Paks II atomerőmű-projektcég reklámkiadásaival kapcsolatban. A mögötte lévő padsorból Hadházy Ákos egy „a Paks II hálózata” feliratú transzparenst emelt fel, amelyen a közpénzek kedvezményezettjeinek nevei és fényképei, valamint a kapott összegek szerepeltek. A kérelmezőket a házszabály szerinti előzetes engedély hiányára tekintettel felszólították a transzparens eltávolítására, aminek nem tettek eleget.

Szintén abban az évben, november 20-án egy országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalása közben fejezték ki véleményüket, amikor a kormánypárthoz tartozó képviselő „Mondjunk nemet a [EU-s] bevándorlási kvótákra!” címmel tartott felszólalást, ebben Szél Bernadettet politikai támogatással vádolta a kvóták kapcsán.

Tiltakozásuk jeléül Hadházy Ákos és Szél Bernadett egy „Hazudik” feliratú lapot tartott fel a felszólaló országgyűlési képviselő mögött a házelnöki pulpitus és a televíziós kamerák irányába. Felszólították őket, hogy tegyék el a lapokat, de ennek nem tettek eleget, majd csak a felszólalás végén tértek vissza a helyükre.

Szabó Szabolcs, aki az adott időszakban független országgyűlési képviselő volt, az Országgyűlés 2017. április 4-ei ülésnapján a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénymódosítás zárószavazásán szirénázott, ami miatt a szavazást nem tudták elkezdeni. Szabótól a szirénát végül a Terembiztosi Szolgálat munkatársa vette el.

A képviselők azt állították: ezek a szankciók aránytalanul korlátozták a politikai véleménynyilvánításukat, ráadásul nem volt érdemi jogorvoslati lehetőségük sem.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a véleménynyilvánítás szabadságát ugyan érintették a szankciók, de azok jogszerűek voltak, legitim célt szolgáltak – nevezetesen a parlament működésének zavartalanságát –, és a házszabály alternatív lehetőségeket is biztosított volna a véleménykifejezésre. A bíróság úgy ítélte meg: a házelnök döntései ellen volt jogorvoslati út a Mentelmi Bizottságon keresztül, így az eljárások nem sértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A bíróság nem találta megalapozottnak Hadházyék azon állítását, amely szerint a Mentelmi Bizottság elfogult döntést hozott velük szemben, ugyanis – indoklásuk szerint – nem merült fel olyan körülmény, amely az eljárás pártatlanságát megkérdőjelezte volna.