Egy területbitorló elpusztította a természetvédelmi szenzációnak számító szöcskefaj élőhelyének egy részét

Ennek a cikknek úgy kellene kezdődnie, hogy „Cukorborsó hercegkisasszony fűszál hintóján lengedez a rét felett, a nap hét ágra süt, körötte zsong a táj. Mikor elégedetten hátradől, és szeme sarkából megpillantja udvarlói hosszú sorát, Cukorborsó királyság minden hű lovagját, kacéran felkacag, és csak kacag, kacag.” Ez a vízióm az óbudai Mocsárosban támadt egy hete, amikor az élettől zsongó réten guggolva végre személyesen is találkozhattam az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációs budapesti természetvédelmi felfedezésével, a fokozottan védett magyar tarszákkal, amikre a Telex korábbi riportja nyomán talált rá egy fiatal kutató.

Riportunkat visszatartottuk annak érdekében, hogy a területet és a példányonként 100 ezer forint természetvédelmi értékű, szaporodási időszakban lévő egyedeket ne károsítsák meg a turisták. Eközben azonban egy illegálisan gazdálkodó tehenész több mint négy hektárt lekaszált a tarszák élőhelyéül szolgáló védett gyepből, ami miatt a rendőrség természetkárosítás gyanújával eljárást indított.

Szenzációs természetvédelmi felfedezés volt

A fiatal kutató, Duchaj Benjamin a korábbi riport megjelenése után kiment a Mocsárosba körülnézni, hogy hátha talál a kedvenc kutatott fajából. Átfésülte a területet, és kiderült, hogy ez a fokozottan védett, Natura 2000-es jelölőfaj – aminek természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint – szinte a teljes Mocsárosban jelen van, méghozzá többezres nagyságrendben.

Miután a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is megerősítette a tarszák populációját a területen, a Pest Vármegyei Kormányhivatal elrendelte a korlátozásokat, amik szerint a Mocsárosban semmi olyan tevékenység nem vihető véghez, ami a magyar tarsza élőhelyét bármilyen módon veszélyezteti, még a kaszálás és a legeltetés is korlátozva van.

Tavalyra a 88 hektáros Mocsárosból már 75 hektárt védtek le, a tarsza jelenléte miatt pedig lehetőség nyílt a védett területet a korábbi közparki funkcióra kijelölt további 12 hektárral kibővíteni.

Lekaszálták a magyar tarszák élőhelyének egy részét

A Cukorborsó hercegkisasszonyról és udvarlóiról, vagyis a magyar tarszák szaporodási időszakáról szóló riportot a természetvédelmi szakemberek kérésére éppen azért nem jelentettük meg idáig, nehogy a riport hatására tömegesen látogassanak el a területre tarszákat fotózni, ezzel tönkretéve az élőhelyüket és megzavarva a párzási időszakot.

Június 11-én szerdán azonban arról értesültünk, hogy egy, a Mocsárosban régóta illegálisan területet bitorló és azon tehenészetet üzemeltető gazdálkodó a kormányhivatal tiltó rendelkezése és a védettség ellenére engedély nélkül gépi kaszálásba kezdett az egyik gyepen. Információink szerint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) természetvédelmi őrszolgálata állampolgári bejelentésből értesült erről, de mire kiértek a helyszínre, a gazdálkodó már egy hektárt lekaszált. Az őrök leállíttatták a kaszálást és kihívták a rendőröket, a gazdálkodó pedig az őt képviselő meghatalmazottját, aki a természetőrök jelentése alapján arra biztatta a gazdálkodót, hogy folytassa nyugodtan a kaszálást, mert szerinte ők jogszerűen akarnak még nagyobb területet elbitorolni a fővárostól és azon gazdálkodást folytatni.

Úgy tudjuk, hogy a természetvédelmi őrök hiába mondták nekik és a hatóság képviselőinek is, hogy a természetvédelmi területen semmilyen munkálatok nem végezhetők természetvédelmi engedély nélkül, ráadásul a magyar tarsza és több más védett faj miatt a kaszálás hatalmas természeti károkat okoz, az pedig a Btk. szerint bűncselekmény. A rendőrség elsőre nem látta át a jogi helyzetet, és nem lépett közbe. Állítólag annyit mondtak, hogy nem tudnak intézkedni, nem látják megalapozottnak a természetkárosítás tényét, feljegyzik az adatokat, majd a bíróság eldönti vitát.

Holott a természetőrök szerint bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrségnek joga és kötelessége lett volna beavatkozni – például el is vehették volna az eljárás idejére a traktor kulcsát –, de mivel a feltételezett bűncselekményt nem akadályozták meg, a gazdálkodó a képviselőjére hallgatva estére már több mint négy hektár gyepet kaszált le.

A magyar tarsza egy pufók kis szöcske

A magyar tarsza lassú mozgású, röpképtelen fürgeszöcske, ami bennszülött (endemikus) faj a Kárpát-medencében, és a világon egyedül csak itt fordul elő. A hajdani sztyeppei életközösség egyik utolsó hírmondója, tízezer éve él a Pannon régióban. Magyarországon a Bakonyban, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, a Bükkben, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Délkelet-Alföldön (Mártély), a Mezőföldön és a Kisalföldön (Fertőmellék) vannak kis egyedsűrűségű, szigetszerű populációi. Az óbudai Mocsárosban azonban rendkívül sok példányt találtak belőle, ezért is volt szenzációs a felfedezése.

A tarszát a mozgásban izmos ugrólábai segítik, szárnyai viszont csökevényesek, ezért röpképtelen. A hímek a nászidőszakban a szárnyvégeikkel adják ki jellegzetes, ciripelő hangjukat. A hímek és a nőstények között nincsen számottevő méretkülönbség (20–28 mm hosszúak), a nőstények könnyen megkülönböztethetők ívesen felfelé hajló, végén finoman fogazott, 14–15 mm hosszú tojócsövükről.

Mindkét nemre jellemző a fejen, az előhát oldalán és a szárnyszegélyen is végigfutó fehér sáv. A nap jelentős részében a növényzetben rejtőzködő, a késő délutáni óráktól estig aktív magyar tarszának évente csupán egy nemzedéke van. Talajban áttelelő petéiből kora tavasszal bújnak elő a lárvák, amik májusban alakulnak át imágókká. A kifejlett egyedek élete rövid, július első felére véget ér. A nőstények petéiket a földbe rakják, ezek akár 2–4 évig is életképesek maradnak a talajban, így az esetleg elpusztult felszíni populáció legalább részben pótlódhat a következő évben.

A Telex még aznap este értesült az esetről, ezért megkerestük a III. Kerületi Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is, hogy megtudjuk, valóban voltak-e kint a területen, intézkedtek-e a gazdálkodóval szemben, és indul-e eljárás az ügyben. A BRFK sajtóosztálya másnap reggel értesüléseinket visszaigazolva azt válaszolta, hogy „a kérdéses esettel kapcsolatban a rendőrök a helyszínen megjelentek, az ott lévőket meghallgatták, adatgyűjtést végeztek, és arról jelentést készítettek. A BRFK III. Kerületi Rendőrkapitánysága természetkárosítás gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.”

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem léptek közbe, miért nem akadályozták meg, hogy további területeket kaszáljon le a gazdálkodó, azt a választ kaptuk, hogy „a rendőrök kiérkezésekor munkavégzés nem zajlott. Az intézkedő rendőrök felszólították a jelenlévő férfit, hogy a továbbiakban hagyjon fel a munkavégzéssel, illetve ha folytatódik a területen a kaszálás, az további rendőri intézkedést von maga után. A kerületi rendőrök visszatérően ellenőrzik a területet. Amennyiben újabb bejelentés érkezik a rendőrségre, kollégáink megteszik a szükséges intézkedéseket.”

Másnap reggel 9 óra után jártunk a területen, ahol kaszálás éppen nem folyt, de egy állva hagyott sávból még látszott, hogy esetleg folytathatják azt, és a már levágott növényzet is ott száradt, ez látható a fotóinkon is. A lekaszált rész nem ott volt, ahol mi a tarszákkal találkoztunk, hanem annál lejjebb, de még bőven a tarszák korábbi megtalálásának területén. Szerettünk volna beszélni a gazdálkodóval, hogy megtudjuk az ő álláspontját, de a helyszínen nem volt kint, közvetlen elérhetőséget pedig nem sikerült szereznünk hozzá.

Megkerestük az óbudai választókerület országgyűlési képviselőjét, a párbeszédes Szabó Tímeát, aki a Telexnek elmondta, hogy ő is értesült a károkozásról, és úgy tudja, hogy valamilyen félreértés miatt elsőre a II. kerületi rendőrjárőrök mentek ki a területre, akik egyáltalán nem voltak képben az üggyel, de mivel az óbudai rendőrség pontosan ismeri a gazdálkodóval kapcsolatos helyzetet, ezért csütörtök reggel megkereste a III. kerületi rendőrkapitányt.

Szabó Tímea a rendőrkapitánytól úgy értesült, hogy csütörtökön napközben a III. kerületi rendőrök mentek ki a helyszínre, és azt tapasztalták, hogy újabb kaszálás nem történt, ugyanakkor felhívták a gazdálkodó figyelmét arra, hogy természetkárosítás gyanúja miatt eljárás indult, és ha a szakemberek találnak elpusztult védett élőlényeket, akkor komolyabb retorziókra is számíthat. Szabó Tímea azt az ígéretet kapta a rendőrségtől, hogy ha a gazdálkodó ennek ellenére újrakezdené a kaszálást, akkor feltétlenül intézkedni fognak ellene.

A képviselő jelezte, hogy ezzel a gazdálkodóval már korábban is volt probléma nemcsak az eddigi illegális tevékenysége, hanem amiatt is, hogy áramot vezetett az önkényesen elkerített terület kerítésébe, és a kutyáival riogatta az arra sétálókat.

Tudomásunk szerint a FÖRI természetvédelmi őrei jelenleg is keresik a természetkárosítás nyomait, vagyis több más védett növény- és állatfaj mellett a magyar tarszák elpusztult példányait a lekaszált növényzetben. Ezt azonban nehezíti, hogy természetes ellenségeik, a seregélyek a munkálatok után ellepték a területet, mert nekik ez olyan volt, mint egy terített asztal.

Évek óta folyamatban van a gazdálkodó ellen egy végrehajtási eljárás

A most illegálisan, természetvédelmi területen kaszálást végző gazdálkodóval évek óta egyeztetést folytat a Fővárosi Önkormányzat, hogy az általa elbitorolt területről az állataival együtt menjen el, és adja vissza a fővárosnak mint jogos tulajdonosának. Már a tavaly áprilisi cikkünkben is szó volt róla, akkor Takács Noémi, a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztály Természetvédelmi Csoportjának vezetője azt mondta a Mocsárosban illegálisan élőkről, hogy „amikor a nyolcvanas években a főváros kitalálta, hogy itt óriási lakótelep lesz, akkor az itteni zárt kertekben élő lakókat kártalanították, mindenkinek el kellett volna költöznie. Páran azonban maradtak, mivel az ingatlanok csak fokozatosan lettek elbontva, de vannak olyanok is, akik újonnan költöztek be, vagy illegálisan használnak területeket.”

Az egyik mezőn szembe is találkoztunk területbitorlókkal, marhák legeltek egy villanypásztor és egy rozsdás kád mellett. Mint kiderült, a nagyjából harminc állatot tartó nő illegálisan hozott ott létre egy tehenészetet, ráadásul ő és élettársa az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb területeket kerített le magának, immár több mint 14 hektárt.

„Nem lehet velük normálisan szót érteni, ha bárki megközelíti a teheneiket, minősíthetetlen hangnemben üldözik el. Mielőtt félreértések lennének, szeretném leszögezni, nem arról van szó, hogy mi kilakoltatunk innen valakit, hanem hogy valaki illegálisan használja a Fővárosi Önkormányzat területét, amiért már egyszer kártalanítva lett” – mondta akkor Bardóczi Sándor főtájépítész. Ez azontúl, hogy törvényellenes magatartás, természetvédelmi szempontból is káros, ugyanis ha egy területen túl sok a szarvasmarha, akkor taposásukkal és túllegelésükkel tönkreteszik a védett gyepeket.

A mostani kaszálás előzménye a fővárosi szakemberek szerint egyfelől az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat jogi osztálya próbált a gazdálkodó párral és az időközben általa megbízott meghatalmazottjával szép szóval egyezkedni, és a már évekkel ezelőtt felkínált területet ismét felajánlották annak érdekében, hogy ne váljon hajléktalanná az állataival együtt. Másfelől az egyezkedéssel párhuzamosan zajlott egy kormányhivatali eljárás is, hogy a természetvédelem érdekeit sértő villanypásztorral lekerített területről vonuljon le az állataival.

Mint Takács Noémi a Telexnek elmondta, a Fővárosi Önkormányzat csütörtökön természetkárosítás miatt feljelentést tett, de a gazdálkodónak további eljárásra is számítania kell amiatt, hogy a tulajdonos főváros engedélye nélkül kaszált természetvédelmi területen.

Hatalmas lehet a természetvédelmi kár

Korábbi riportunk készültekor az eggyel lejjebbi gyepfoltban nagyjából három-négy lépésenként talált egy-egy tarszát a fűhálóval dolgozó fiatal kutató, Duchaj Benjamin. Ez alapján csak tippelni lehet, hogy vajon hány tarsza veszhetett oda a lekaszált több mint négyhektáros területen, és mekkora lehet a természetvédelmi kár. Ha azt nézzük, hogy a tarszák egyetlen példánya 100 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel, akkor „csak” 100 példány elpusztítása is tízmillió forintot jelentene – és akkor még nem néztük a többi védett növény- és állatfaj elpusztításából eredő károkat.

A nagyjából 88 hektáros kiterjedésű Mocsároson (a III. kerületi Gladiátor utca–Aranyhegyi út–Határ út által határolt területen) ugyanis olyan védett növényfajok is élnek, mint a mocsári kosbor és a mocsári csorbóka. A védett állatok közül előfordul itt a magyar tarszákon kívül többek között szürke gém, zöld küllő, függőcinege, nádi tücsökmadár, foltos nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, cigánycsuk, dunai tarajosgőte, vízisikló, fürge gyík, kecskebéka, vöröshasú unka, pézsmacincér, nappali pávaszem és kékfutrinka is.

Barabás Sándor, a fővárosi természetvédelmi csoport tagja nem akart becslésekbe bocsátkozni, mivel még zajlanak a vizsgálatok, de annyit megosztott a Telexszel, hogy „a Mocsárosban történt kaszálás során használt traktorra szerelt dobkasza a természetvédelmi szempontok alapján a legnagyobb kártételt okozó kaszatípus. A gyorsan forgó eszköz elől a lassabb mozgású állatoknak esélyük sincs kitérni, de szívóhatása miatt az elugró vagy felröppenő ízeltlábúak közül is sokban kárt tesz. Emellett persze még a traktor taposása sem elhanyagolható tényező természetvédelmi szempontból.”

Barabás azt mondta, a magyar tarszákat tekintve a rosszkor elvégzett kaszálás több szempontból súlyos következményekkel jár. A közvetlen hatása az előbb említett mechanikai sérülés okozása, ami az állatok elpusztítását vagy súlyos károsodását okozhatja. A sérült és elpusztult példányok a szaporodásban már nem tudnak részt venni, márpedig a kaszálás éppen a szaporodási időszakban történt.

De Barabás szerint közvetett hatása is van a gyep lekaszálásának, „egyrészt a friss növényi részeket fogyasztó tarszák táplálékbázisát szüntette meg egyszerre nagy területen, ahonnan a lassú mozgású faj életben maradt példányai csak korlátozottan képesek másik alkalmas élőhelyre vándorolni. A magas gyep a tarszáknak nemcsak táplálékot, hanem biztonságot nyújtó rejtőzködési lehetőséget is ad. A lekaszált területen ez megszűnik, és a védelem nélkül maradt, vándorlásra kényszerített állatok nagy arányban válnak a ragadozóik, főleg a madarak áldozatává.”

Mint mondta, a természetvédelmi szempontú gyepgazdálkodásban erre a célra szolgáltak (volna) a kaszálatlanul hagyott búvósávok, foltok, hogy maradjon táplálékforrás és rejtekhely elérhető távolságon belül az ott élő fajok számára.