A fáknak szükségük van rád!

Az elmúlt években kiderült, hogy a klímaváltozás nagymértékben érinti a budapesti zöldfelületeket is. „Ha a fagyos napok száma 18–42 nappal csökken, és olyan teleink lesznek, mint az elmúlt évben, amikor a tél egy keddi napra esett, akkor ennek az lesz a következménye, hogy azok a kórokozók, kártevők, amik a tél alatt elpusztultak volna, életben fognak maradni, és ez előreláthatatlan egészségromlással fog járni a növényeknek” – mondta Bardóczi Sándor főtájépítész a Fővárosi Önkormányzat Föld napja konferenciáján.

Teljesen összezavarodik a növények természetes bioritmusa

Hasonlóan nagy gond lesz szerinte, ha a mostani előrejelzések megvalósulnak, és rövid távon 12, hosszú távon 37 nappal megnövekszik a meleg napok száma Magyarországon. Emiatt lesznek olyan periódusok nyáron a városban, amikor olyan légszárazság lesz, hogy a növények azért fogják ledobni a lombjukat, hogy védekezzenek a szárazság ellen. Bardóczi szerint

„a fák úgy viselkednek majd nyáron a szárazság miatt, minthogyha közel lenne a tél, ledobják a lombjukat, aztán jön egy csapadékosabb ősz, ezt pedig úgy érzékelik majd, hogy megérkezett a tavasz, elkezdenek virágozni, és olyan sok életenergiát fognak pazarolni erre az áltavaszra, hogy aztán télen elpusztíthatja őket a hirtelen megérkező hideg levegő”.

A hosszabb távú előrejelzések azt mondják, hogy a csapadék mennyisége nem fog érdemben változni, de az eloszlása igen. „Lesznek nagyon hosszú aszályos hónapok, amikor adott esetben akár hónapokig nem esik egyetlenegy milliméter csapadék sem, és lesznek olyan időszakok, amikor, mondjuk, egy nap alatt esik le egy hónapnyi csapadék. Erre a két szélsőségre kell a zöldfelületeinket felkészíteni, és olyanná alakítani ezeket, amik a hirtelen lezúduló csapadékvizeket képesek lesznek befogadni, raktározni és aztán felhasználni” – mondta.

A tájépítész szerint az idén azt tapasztaltuk, hogy februárban, amikor általában a belvizekről kapunk híreket, aszály volt, március közepén érkezett valamennyi csapadék. De azt is láttuk tavaly ősszel, hogy „amikor felmelegedett a Mediterráneum, és elkezdte egy északi szél megpörgetni a mediterrán ciklonokat, akkor hatalmas vízmennyiség érkezett meg az Alpokba, és azt tapasztaltuk, hogy nem zöldár van, meg jeges ár, hanem augusztus végi, szeptemberi áradások érkeztek. Tehát

lehet, hogy fel kell készülnünk arra, hogy ezentúl nem tavasszal lesz majd az áradás, hanem, mondjuk, ősszel.”

Bár Bardóczi Sándor szerint a klímaváltozásról nincs sok jó hír, de egyelőre Budapest még nyerésre áll, mert a zöldfelületi borítottsága 65 százalékos, „tehát hiába, hogy 1,7 milliós nagyvárosban lakunk, a zöld még nagyobb arányban van jelen, mint a burkolt vagy beépített területek”. Ugyanakkor már most szembe kell néznünk egy összeomló faállománnyal, mert a városban lévő fák jelentős részét a második világháború után ültették el, és most érik el a 70-80 éves életkorukat, ezek az évtizedek pedig egy városban minden fát megviselnek.

„Jelenleg olyan fagazdálkodást végez a Főkert, hogy a legeslegutolsó pillanatban vág ki egy fát, amikor már az látszik, hogy a következő szélviharban valaki fejére rádőlhet, és még így is megpróbálnak bennünket felakasztani rá előtte.

Holott a normális zöldfelület-gazdálkodás úgy nézne ki, hogy ezeket a fákat akkor kezdjük el eltávolítani a területről, amikor már nagyon sok probléma van velük, és az egészségi problémáikra már nagyon sok pénzt költöttünk” – mondta Bardóczi.

A főtájépítész szerint „borzasztó látni a Budapest Fatár fejlesztése és a fáink felmérése kapcsán, hogy minél pontosabb adatokhoz jutunk, annál rosszabb képet kapunk a fáink egészségi állapotáról”. A Budapest Fatár applikációban kezdetben csak a fővárosi kezelésű zöldfelületek szerepeltek, azóta csatlakozott öt kerület. Az a terv, hogy 2030-ra minden budapesti kerület csatlakozzon, és vigye fel a faállományát az adatbázisba, ezzel még teljesebbé téve a képet.

A zöld nagyon jó hatással van a mentális egészségünkre, aki ilyen környezetben él, sokkal kevésbé küszködik mentális problémákkal, és az időskori mentális betegségeket is nagyon jól meg tudja előzni a zöldben tartózkodás vagy például a kertészkedés. De Bardóczi szerint

a zöldfelületek a szépségük mellett a klímaváltozás miatt egy pufferterületté léptek elő, amelyek próbálják a hőszigethatásokat, a csapadékeseményeket és a légszennyezést mérsékelni.

Mint mondta, az elmúlt időszak érdekes fejleménye, hogy a vegyszerekkel fenntartott, iparosított mezőgazdaság miatt a nagyvárosok az élőlények menedékévé változtak, például a beporzók jelentős része is ezekben lelt otthonra. Éppen ezért a biodiverzitás növelését segítő zöldinfrastruktúrára van szükség, mert a klímaváltozás megállításához biológiai sokféleség kell, hiszen a sokféle növényből néhány majd valóban képes lesz túlélni bármilyen szélsőséget, ezért elemi érdekünk minél diverzebb zöldfelületek létrehozása.

A bedurvult klímaváltozás miatt a Főkert az idősebb fák megmentésére koncentrál

A Főkertnél a klímaváltozás hatásai miatt már volt ökológiai szemléletváltás, nem egyedekben gondolkodnak, hanem élőhelyekben és növénytársulásokban, mivel azok együttesen jobban ellenállnak a szélsőséges klímahatásoknak és a városi negatív hatásoknak, összességében pedig az egyes fákért is többet tudnak tenni – mondta a konferencián Dezsényi Péter, a BKM Főkert divízió főigazgatója.

A statisztikák szerint a városokban a faállomány adja az ökoszisztéma-szolgáltatás kb. háromnegyedét, ez így van Budapesten is, éppen ezért a Főkertnél a fák állnak a klímaváltozás elleni harc középpontjában. A Főkert 110 ezer fát kezel saját hatáskörben, ezek többsége parki vagy fasori fa, emellett pedig még 120 ezer kerületi fa gondozását is elvégzik. A fenntartásukban lévő 110 ezer fa elméleti gazdasági értéke 100 milliárd forint feletti, a fák ökoszisztéma-szolgáltatási értéke pedig 7,5 milliárd forint körül van évente.

Dezsényi Péter szerint „ennek a 110 ezer fának egy elképesztően magas szám, 25,8 millió köbméter a lombkorona-térfogata jelenleg – egy másik számítás szerint ez nagyjából 100 millió négyzetméter levélfelületet jelent –, ami 30 ezer tonna szén-dioxidot köt meg évente. Még ennél is több finom port, és még a legszárazabb években is sok millió köbméter vizet párologtat, és a többszörösét tartja meg. A városban lévő fák átlagosan 1-2 fokkal csökkentik a városi hőmérsékletet, de nyáron ez meghaladhatja a 6 fokot is.”

Mindazonáltal vannak már szomorú jelek arra, hogy a városi fák nagyon kiszolgáltatottak a klímaváltozás szélsőséges hatásainak. A Főkert vezetője szerint 2022–2024 között a forró és aszályos nyarak következtében a fák egészségi állapotának korábbi 3-as átlaga 2,6-ra romlott (1 azonnal lecserélendő fa – 5 teljesen egészséges fa).

„Az elmúlt 8-10 évben pedig a fák átlagéletkora 2-3 évet csökkent, jelenleg 25,5 évnél tart. Ez azért is komoly probléma, mert a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket és pompájukat, és akkor nyújtják a maximális ökoszisztéma-szolgáltatást. Ehhez képest a 25,5 éves átlagéletkor exponenciális csökkenést jelent.”

Dezsényi szerint valószínűleg ez a trend nemcsak a Főkert fáira jellemző, hanem egész Budapestre, a kerületi és a magántulajdonban lévő faállományra is. „Bedurvult a klímaváltozás, és az ökológusok előrejelzése szerint ez a trend valószínűleg már nem fog megfordulni, hanem további, akár drámai romlás is előfordulhat.”

Ez már csak azért is hatalmas baj, mert a már említett 25,8 millió köbméter lombkoronatömeg 97 százalékát a 2000 előtt ültetett fák lombja teszi ki. És ez nem azért van, mert a Főkert nem ültet új fákat, sőt. A 2000 előtt ültetett fák az állomány 47 százalékát adják, míg az utána ültetettek 53-at – tehát a faállománynak már több mint a fele új, fiatal fa, mégis az összes fa lombkoronájának csak 3 százalékát adják. Vagyis hiába ültetnek évről évre több fiatal fát, azok szén-dioxid-megkötési és vízpárologtatási potenciálja jóval kisebb, mint az idősebb fáké. Dezsényi szerint

„ha az idősebb fáink pusztulásnak indulnak, akkor a teljes városi ökoszisztéma is gyengülni fog, ez pedig a közegészségügyre is óriási hatással lesz, hiszen romlani fog a levegő minősége is. Ha ennek a budapesti faállománynak a lombkoronatömege radikálisan elkezd eltűnni, az sok ezer új krónikus megbetegedéssel és halálesettel is járhat.”

De ezen kívül is jelentős lehet a közvetlen balesetveszély, amit a beteg, elszáradt fák ágainak letörése vagy akár egész fák kidőlése okozhat, mondta Dezsényi Péter. Szerinte a Főkertnél éppen ezért az idősebb fák megmentése került a középpontba.

A fák legnagyobb stresszforrása maga az ember

Mindez azért is fontos, mert a klímaváltozás, a szélsőséges időjárással együtt járó megpróbáltatás mellett a városi fák további stressznek vannak kitéve, például a légszennyezésnek, a talajtömörödésnek, a talajszennyezésnek, mint amilyen a sózás és a kutyavizelet, ami lassan, de folyamatosan mérgezi a fáinkat – mondta a konferencián Fehérvári Eszter, a Főkert faállományi főosztályának vezetője, aki egy szemléletes példát is hozott.

„Képzeljük el, hogy egy forgalmas út közepén állunk, és nap nap után körülöttünk autók, buszok járnak, folyamatos a légszennyezés, nyáron 40 fok, télen sós latyak vesz minket körül, és ezt a fák nemcsak pár óráig kell hogy elviseljék, hanem évtizedekig vannak ezek között a körülmények között. Szóval, amikor egy ilyen fát látunk, akkor gondoljunk rá úgy, hogy ő itt egy túlélő. Minden nap, amit túlél, az nekünk segít a túlélésben.”

De a fák átlagéletkora a városi beruházások miatt is nagymértékben csökkent, a beszűkült városi környezet súlyosbítja a helyzetüket. Az elmúlt 70 évben megjelentek a fák környezetében a légvezetékek, a közművek, az aszfaltozott utak, a közvilágítás, ami miatt egyre kisebb élőhely jut a fáknak, a talaj fölött a lombkoronájukat, a talaj alatt a gyökereiket csonkolják.

Fehérvári Eszter szerint azok a fák, amiket az elmúlt 10-30 évben ültettek, sokkal kevesebb eséllyel élik meg azt a kort (mármint milyen kort?), mint azok, amiket az előző évszázad elején vagy közepén ültettek el. Ennek részben az az oka, hogy egy-egy közműfelújításkor, építkezéskor vagy más munkálatok során a kivitelezők nem nagyon figyelnek a fák gyökérzetére, elfelejtik, hogy a föld alatti részeik pont akkorák, mint a lombkoronájuk, csonkolják a gyökérzetüket, ami miatt a fák eldőlhetnek, megbetegedhetnek, és végül akár el is pusztulhatnak.

„Kimondható tehát, hogy a fák legnagyobb stresszforrása maga az ember, aki szándékosan, nemtörődömségből vagy tudatlanságból fakadóan tesz kárt bennük.”

A városi faállomány fiatalításakor folyamatosan kísérletezik a Főkert, hogy minél változatosabb, szárazság- és várostűrő, ellenálló fajokat ültessenek a régi, kipusztult fák helyére. Ültetőközegekkel, talajtakarókkal és természetes talajjavítókkal is próbálkoznak, hogy minél erőteljesebb fákat nevelhessenek ki, amik ellenállnak a klímaváltozás hatásainak és a kártevőknek is.

A Főkertnél az új telepítésű fákat öt évig intenzíven gondozzák. Rendszeresen, alaposan öntözik őket a vegetációs időszak alatt, mentesítik őket a gyomoktól, a törzsüket védik a parkoló autóktól, és koronaalakítást végeznek rajtuk.

És bár ez a szándékuk továbbra is fennáll, 2022–2024 nyarain azt tapasztalták, hogy a Főkert által gondozott 110 ezer fát az aszályos időjárás miatt kiegészítő öntözéssel kellett életben tartaniuk – ehhez azonban nincs elég eszközük, emberük és erőforrásuk, ezért kérik a civilek segítségét, és hirdették meg a vasárnap kezdődő Önkéntes vízadás elnevezésű programot is.

Szükségünk van a fákra, de a fáknak is ránk

A Fővárosi Önkormányzat és a Főkert ősz óta azon dolgozik, hogy miként lehetne a civileket bevonni ebbe a munkába, hogyan lehetne nyitni a nagyobb nyilvánosság irányába, a társadalmi szemléletformálás és szerepvállalás élére állni. Ezért hívták meg a 10 millió Fa civil szervezetet, amelynek tagjai Budapesten már rengeteg faültetési programot vittek sikerre, és nagy közösségi elérésük van, továbbá megkeresték a beeco applikáció fejlesztőit is, hogy csatlakozzanak. Ennek az együtt gondolkodásnak lett az eredménye az Önkéntes vízadás program, ami június 15-én, vasárnap délután 16 órakor kezdődik Budapesten, az Etele téren.

A program lényege, hogy a főváros 5 évesnél fiatalabb fáinak túlélését a közösség erejével segítsék. Ehhez a beeco startup fejlesztett egy applikációt, 1400 közterületi, fiatal fát víve fel egy térképre. Aki csatlakozni szeretne a mozgalomhoz, ebben az ökoappban találja meg azokat a kijelölt fákat, amiket akár egyszer, akár rendszeresen meglocsolhat. Az applikáció megmutatja a közeli vízvételi helyeket is, és pontosan lehet majd követni benne, hogy az egyes fák mikor és mennyi vizet kaptak. A felhasználók, ha szeretnék, akár push értesítést is kaphatnak arról, ha a fájuk régen kapott vizet.

Nem elég egy éppen nálunk lévő félliteres palacknyi vizet a fák mellé borítani. A fiatal fáknak legalább 50 liter vízre van szükségük ahhoz, hogy az lejusson a gyökereikig.

Az applikációban a locsolások után „nektár pontokat” lehet gyűjteni, a leglelkesebb locsolók nyereményeket is kaphatnak. Közismert parkokban pedig vasárnaponként közös locsolásokat is rendeznek Locsolakoma néven, ennek az célja, hogy olyan közösségek jöjjenek létre a városban, amelyek felelősséget éreznek a fák iránt. A batyus közösségi locsolásokon szakmai előadásokkal és más programokkal is várják az önkénteseket.

A programhoz más civil szervezetek és akár cégek csatlakozhatnak, a 10 millió Fa emellett adományokat is gyűjt arra célra, hogy fedezhessék a locsolókocsik üzemanyagát.

„A fák ugyanúgy kívánják, hogy meghívják őket egy hűsítő italra, ahogy az nekünk is jólesik a nagy melegben. A 10 millió Fa meggyőződése szerint éppen ezért nemcsak nekünk van szükségünk van a fákra, hanem a fáknak is miránk”

– mondta a Telexnek Bojár Iván András, a 10 millió Fa alapítója. Szerinte 150 éve Budapestet nem erre a klimatikus helyzetre tervezték. „Budapest elegáns, párizsias, bécsies széles utcái és nagy sugárútjai nagyon intenzív fásítás nélkül élhetetlenné válnak. Ezt felismerve nyilvánvaló, hogy nagy mértékű zöldítésre van szükség, és ezt egyetlen város Főkertje sem tudná egyedül megcsinálni, ezért van szükség a civilekre, cselekvésre és szemléletváltozásra – ennek pedig része az is, hogy a körülöttünk lévő élőlényeket megsegítjük.”

Mivel csak széles körű összefogással mérsékelhetők a klímaváltozás hatásai, minimalizálhatók a várható veszteségek, ezért Bojár Iván András arra biztat mindenkit, hogy a saját lehetőségeihez mérten vegyen részt az Önkéntes vízadás programban.