Még az ügyészeket is meglepte Polt Péter ismeretlen utódja, de pont az lehet a cél, hogy észrevétlen maradjon
Alapvetően szakmai ember, felkészült büntetőjogász, agilis, okos, de semmi extra – így jellemezték forrásaink Polt Péter utódját, Nagy Gábor Bálintot, akit szerdán választott meg legfőbb ügyésznek a fideszes többségű Országgyűlés. Polt Péter 15 év után távozott a Legfőbb Ügyészség éléről, május 14-én adta be a lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, miután kiderült, hogy a Fidesz alkotmánybírónak jelöli. Polt mandátuma 2028-ban járt volna le, utódja 2035-ig maradhat posztján.
Az igazságszolgáltatásban dolgozó, annak működését ismerő forrásaink abban egyetértettek, hogy mindenkit meglepett Nagy Gábor Bálint jelölése, mivel még az ügyészségen belül sem számított ismertnek. Sokan Polt Péter büntetőjogi helyettesét, Ibolya Tibort tartották a legesélyesebb jelöltnek. Sötét ló, rejtély, hogy miért Nagy Gábor Bálintot választották, mondta az igazságszolgáltatás működését ismerő forrásunk. Volt, aki úgy fogalmazott: egy átlagos, jó szakmai munkát végző ügyész, de senki nem érti, miért őt választották.
Huszonegy éves legfőbb ügyészi pályája alatt Polt Péter sokat tett a NER zökkenőmentes működéséért. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Fidesznek kényes ügyek elakadtak az ügyészségen vagy a vádemelésig sem jutottak el, elég csak az Elios-ügyre, a Schadl–Völner-ügyre, a trafikkoncessziók odaítélésére, a túlárazott lélegeztetőgépekre vagy az MNB-alapítványok ügyére gondolni. Nem véletlenül érdemelte ki kritikusaitól a „leghűbb ügyész” és a „kétharmad védelmezője” jelzőket. Kérdés, hogy Polt Péter utódja milyen szellemben vezeti majd a Legfőbb Ügyészséget, főleg ha 2026-ban esetleg kormányváltás lesz.
A Nagy Gábor Bálintról készült portrénkban erre próbálunk választ találni. Ehhez szerettük volna megszólaltatni magát Nagy Gábor Bálintot is, de megkeresésünkre azt a választ kaptuk a Legfőbb Ügyészség sajtóosztályától, hogy a szervezet honlapján publikált interjún túl jelenleg nem kíván külön interjúkat adni.
A csapatjátékos, aki szeret nyílt kártyákkal játszani
Nagy Gábor Bálint jelölését Sulyok Tamás köztársasági elnök javasolta, miután konzultált Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, Pecsenye Csabával, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökével, Havasi Dezsővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével és Senyei Györggyel, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével. Sikeres lehetett az egyeztetés, mert Sulyok Tamás május 14-én vette át Polt lemondását, másnap már meg is volt a jelölt. A köztársasági elnök jellemzése szerint Nagy Gábor Bálint „széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik”. Az indoklásba azt is belefűzte, hogy jogi pályáját büntetőbíróként kezdte, majd hosszabb idő óta különböző ügyészi beosztásokban folytatta, büntetőjogi gyakorlati tapasztalatát elméleti síkon, egyetemi oktatóként is hasznosítja.
Megkérdeztük az egyeztetés résztvevőitől, hogy mi hangzott el a találkozón. „A megbeszélésből pontosan annyi nyilvános, mint amennyit a Sándor-palota nyilvánosságra hozott. Dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész urat – túl azon a tiszteleten, amely az Országgyűlés által megválasztott közjogi szereplőt megilleti – a Kúria elnöke szakmai és emberi szempontból is nagyra becsüli” – írta megkeresésünkre a Varga Zs. András által vezetett Kúria sajtóosztálya.
Az Országos Bírói Hivatal Elnöki Kabinet válasza szerint a köztársasági elnök nem jelölt meg konkrét személyt, amikor Senyei Györggyel találkozott. „Az új legfőbb ügyész pályaíve biztosítja, hogy az eddigi magas színvonalú és konstruktív társ-hivatásrendi együttműködés a jövőben is folytatódhat” – írták az új legfőbb ügyészről. Pecsenye Csaba, az OBT elnöke a kérdésünkre elmondta, az egyeztetésen a köztársasági elnök csak arról kérte ki a véleményét, mit szólna ahhoz, hogy az ügyészek közül jelölne új legfőbb ügyészt, de konkrét jelöltet neki sem említett Sulyok. Az OBT elnöke egyébként támogatta Sulyok Tamás elképzelését.
Ez a kérdés azért merülhetett fel egyáltalán, mert tavaly decemberben az Alaptörvény 14. módosításával a Fidesz lehetővé tette, hogy ne kizárólag az ügyészek közül választhasson legfőbb ügyészt az Országgyűlés. Az Alaptörvényben eddig az szerepelt, hogy „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre”. Innen került ki „az ügyészek közül” rész. Emiatt arra lehetett számítani, hogy Polt Péter utódja esetleg nem az ügyészség tagjai közül kerül ki. Ez nem lett volna példa nélküli, maga Polt Péter is úgy lett először legfőbb ügyész az első Orbán-kormány alatt, hogy addig ombudsmanként dolgozott. Emiatt is lehetett meglepetés Nagy Gábor Bálint jelölése.
A parlament honlapján elérhető szakmai önéletrajza szerint Nagy Gábor Bálint 2002-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2006-ban tette le a jogi szakvizsgáját. 2007-től a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott, bírói kinevezéséig először bírósági fogalmazóként, majd pedig bírósági titkárként. Nem sokáig volt a bíróságon, 2011-től már a Központi Nyomozó Főügyészségnél volt kirendelt ügyész.
Ezután egyre feljebb lépkedett a ranglétrán, 2021-ben osztályvezető ügyész lett a Legfőbb Ügyészség Kabinetben, tavaly decemberben pedig Polt Péter kabinetfőnökének nevezték ki. 2013 óta megbízott oktató a Pázmányon. Szakmai feladatai között említi, hogy oktatott a Legfőbb Ügyészség képzésein és részt vett a 2017-es új büntetőeljárásról szóló törvény véleményezésében.
Ügyészi pályafutásának legismertebb esete a lúgos orvos ügye volt, ő képviselte a vádhatóságot a Kúrián a 2017-es eljárásban. A Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, és új eljárást rendelt el, aminek végén 2018-ban jogerősen 11 év börtönbüntetésre ítélték a Renner Erikát megtámadó Bene Krisztiánt. A Kúria előtt Nagy Gábor Bálint azzal érvelt, hogy csakis Bene Krisztián követhette el a brutális támadást, nincs olyan adat, ami ezt megkérdőjelezné. „Hogyha ebből indulnánk ki, akkor azt kellene feltételeznünk, hogy a sértett egy ilyen brutális támadás elkövetőjének megbocsátott, ám valamilyen okból kifolyólag dr. Bene Krisztiánra olyan mértékben haragszik, hogy a tényleges elkövető helyett inkább a vádlott felelősségre vonását kívánja” – mondta vádbeszédében. Ezt leszámítva a neve nem nagyon forgott a nyilvánosságban, nem voltak botrányai, kínos ügyei.
A Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett bemutatkozó videóban Nagy Gábor Bálint jó csapatjátékosként jellemzi magát, aki szereti meghallgatni mások szakmai álláspontját, és szeret „nyílt kártyákkal játszani”. Ez azt jelenti, hogy magától és másoktól is őszinteséget vár el, mert „akkor tudnak előre haladni, ha az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett megmondják egymásnak a szakmai véleményüket”. A jelölést olyan megtiszteltetésnek nevezte, ami csak egyszer adatik az ember életében. Legfőbb ügyészként az a célja, hogy „Magyarország Ügyészsége magas szakmai színvonalon teljesítő, a hivatásukat örömmel végző kollégák közösségeként lássa el alkotmányos feladatát”.
Ugyanebben a videóban az ügyészség függetlenségét hangsúlyozta, és azt, hogy kizárólag a jogszabályok alapján dolgoznak, nem nézik, kinek az érdekét sértik ezzel. „Amikor egy politikus feljelent egy másik politikust, az nálunk úgy csapódik le, hogy egy ember feljelentett egy másik embert. Meghozzuk a szakmai döntéseket a jogszabályok és a szakmai meggyőződésünk alapján, és egyáltalán nincs jelentősége, nem is lehet jelentősége, hogy ez által milyen érdekeket sértünk, vagy kinek az érdekeit támogatjuk.” Ez jól rímel arra, ahogyan Polt Péter eltolta magától a fideszesség vádját, amikor egy-egy korrupciógyanús ügy elakadása miatt támadták.
Bíróként kezdte pályáját Polt Péter utódja
Forrásaink agilis embernek írták le Nagy Gábor Bálintot, olyannak, aki megválogatja, milyen konfliktusokat vállal. Szakmailag viszont sosem volt rá panasz, mindenhol elismerték a tudását. Egyik forrásunk azt rótta fel neki kritikaként, hogy önéletrajza alapján nincs érdemi tudományos munkássága, ami nem feltétele ugyan a poszt betöltésének, de elvárás lehetne. Azt például senki nem vitatja, hogy Polt Péter komoly tudományos munkássággal bír, mondta a forrásunk. Az is látszik az önéletrajzából, hogy Nagy Gábor Bálintnak nincs sok vezetői tapasztalata. Akkor kapott először komolyabb igazgatási feladatot, amikor tavaly kabinetfőnök lett, mostantól viszont egy egész testületet kell irányítania.
Arról ellentmondó információkat kaptunk, hogy mennyire számít Polt Péter emberének. Az ügyészség oldalán megjelent videóban Nagy elmondta, úgy került a Legfőbb Ügyészség Kabinethez, hogy 2021-ben Polt Péter megkérdezte, „nincs-e kedve bemenni a kabinetbe és ott folytatni a munkát”. Úgy látszik, volt, hiszen három évvel később már a kabinet vezetését is megkapta.
Forrásaink szerint nem mindennapos, de nem is kirívó, hogy valakiből úgy lesz ügyész, hogy előtte bíró volt. Sokan 2-3 évnyi bíráskodás után jönnek rá, hogy nem akarják egész életükben ezt csinálni, és inkább elmennek ügyvédnek, magyarázta egyik forrásunk. Ami miatt meglepő lehet Nagy Gábor Bálint váltása, hogy nagyon más habitust kíván meg a két pálya. A bíróknak nagyobb szabadságuk van, ideális esetben nem szólnak bele kívülről a döntéseikbe. Ezzel szemben az ügyészség egy erősen hierarchikus szervezet. Az ügyészek azt csinálják, amit mondanak nekik, mindig az ügyészségi vezető döntését képviselik az ügyekben. Egy bíró inkább magányos harcos, az ügyészségen viszont csapatjáték van, mondta Hack Péter jogtudós, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.
Nagy Gábor Bálint az ügyészségi videóban azt mondta erről az időszakról, hogy azért keresték meg az ügyészségtől, mert az Alkotmánybíróság egyik döntése miatt hirtelen több ügyészre lett szükség. „Bekerültem a Központi Nyomozó Főügyészségre, egy fiatal, de nagyon magas szakmai színvonalon működő csapat tagjaként” – így emlékezett vissza a váltásra. Az is lehet, hogy anyagi megfontolások is szerepet játszottak döntésében, mert bár papíron ugyanannyit keresnek a bírók és az ügyészek, de lehet tudni, hogy a különböző juttatásoknak köszöntően az ügyészek a bírókénál 15-20 százalékkal magasabb fizetést is elérhetnek, mondta Hack Péter. Egyik forrásunk szerint egyszerűen annyi történt, hogy Nagy Gábor Bálint ambiciózusabb volt annál, mint hogy kivárja a viszonylag lassú bírói előmenetelt.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség korábbi szóvivője azt mondta, jól ismeri Nagy Gábor Bálintot: egyszerre csinálták a doktorijukat, egy ideig ugyanazon a bíróságon dolgoztak, jelenleg pedig mindketten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tanítanak. Nagy Gábor Bálintot hallgatóközpontú oktatóként ismerte meg, korrekt és kiszámítható vizsgáztató hírében áll.
A volt ügyészségi szóvivő „alapvetően szakmai” emberként jellemezte Nagyot. Szelíd és korrekt embernek tartja, akin egyelőre nem látott változást amiatt, hogy legfőbb ügyésznek jelölték. Nem tudja még, milyen legfőbb ügyész lesz Nagyból, de neki pozitív várakozásai vannak. Szakmai pályájáról azt mondta: szerinte „azért kellett egy ügyészi teljesítmény” ahhoz, hogy 4 év helyett végül 11 évet kapott a lúgos orvos. Polt kabinetfőnökeként Nagynak minden ügyet ismernie kellett, ami nagyfokú precizitást igényelt. „Mindennap bizonyítania kellett, elég hamar kiderült volna, ha hibázik” – mondta Borbély.
Örülnek az ügyészek, hogy nem egy pártkatona lett a főnökük
Mindezek ellenére mégis logikus választás volt Nagy Gábor Bálint, hiszen Polt Péter egyik legközelebbi munkatársáról van szó. „A kinevezése folytonosságot jelent a Polt-féle vonallal. Amiről ő tudott, arról kabinetfőnökként Nagy is tudhatott” – fogalmazott egyik forrásunk. Más azt mondta, hogy a kabinetfőnökség egy bizalmi pozíció, emiatt valószínűleg Polt Péter szava döntött a jelölésnél. Arról, hogy mennyire jelent egyfajta folytonosságot az ügyészség élén Polt korábbi kabinetfőnökének a kinevezése, Hack Péter azt mondta: az ügyészségen egyébként is többnyire olyanok dolgoznak, akiket még Polt Péter nevezett ki. Nem új keletű probléma, hogy nem átlátható, milyen szempontok alapján választják ki az ügyészeket, de ugyanez igaz az előléptetésekre is, mondta Hack Péter.
Több helyről is azt hallottuk, hogy az ügyészségen belül örömmel fogadták, hogy nem egy politikus lett az új főnökük. Hack Péter is azt emelte ki pozitívumként, hogy Nagy Gábor Bálintnak nincs pártpolitikai múltja. A jogtudós szerint abból, hogy Nagy Gábor Bálint is a Pázmányon szerzett diplomát, és Polthoz hasonlóan ott is tanít, arra lehet következtetni, hogy inkább konzervatív beállítottságú.
Vele ellentétben Polt Péter nehezen mondhatta el magáról, hogy nincs pártpolitikai kötődése. Egész pályafutását végigkísérte, hogy pártkatonaként emlegették, aminek az volt az alapja, hogy rövid ideig a Fidesz tagja volt, az 1994-es választáson pedig még képviselőjelölt is volt. Nagy Gábor Bálintot viszont nem érheti ez a vád, legalábbis forrásaink nem tudnak arról, hogy bármi köze lenne a Fideszhez. Az lehetett a cél az ő jelölésével, hogy olyan ember kerüljön a Legfőbb Ügyészség élére, akit nem lehet pártpolitikai elfogultsággal vádolni, és közben eléggé ismeretlen ahhoz, hogy a közvélemény számára észrevétlen maradjon. Hasonló megfontolásokból csinálhatott Sulyok Tamásból köztársasági elnököt a Fidesz a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin lemondása után.
