Öt éve jelentette be Gulyás Gergely és Kocsis Máté a különleges jogrend végét, ami most már 1700 napja tart

„Hiába vádolt minket a baloldal azzal, hogy a különleges jogrend örökké fog tartani, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban” – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető 2020. június 16-án, napra pontosan öt évvel ezelőtt, amikor visszavonták a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. Mint később kiderült, csak ideiglenesen: négy hónap múlva visszahozták, és ezt a 140 napos szünetet leszámítva Magyarországon 2020. március 11. óta, immár 1784 napja rendkívüli jogrend van.

A mondat ötéves távlatból visszatekintve kifejezetten rosszul öregedett, ugyanis az akkor és jelenleg is kétharmaddal kormányzó Fidesz–KDNP mostanra közel került ahhoz, hogy egy teljes négyéves ciklust különleges jogrendben kormányozzon végig. 2020 márciusában Gulyás és Kocsis még közös videóban indokolták, hogy miért van szükség a rendeleti kormányzásra, ehhez külön is kérték az Országgyűlés támogatását.

A kormány akkor, ahogy azóta minden alkalommal, megkapta a Fidesz–KDNP többségtől a felhatalmazást. Az ellenzéki képviselők már ekkor is óvatosabbak lettek volna, garanciákat és időbeli korlátozást szerettek volna a törvénybe, de ezeket a kormánypártok leszavazták. Így végül konszenzus nélkül döntöttek a kormánypárti képviselők, Orbán Viktor ekkor nevezte magukat „133 bátor embernek”. Hozzátette, hogy „mindegy, hogy az ellenzék mitől fél, az legyen az ő dolguk”. Magyarország az elmúlt most már több mint 5 évben – 4 hónapot leszámítva – nem működött normális jogrend szerint.

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet nem volt egyedülálló intézkedés a világon. Sok másik országban hasonlót rendeltek el, ez a hatékony, gyors reagálás, és az olyan rendkívüli intézkedések miatt, mint például a kijárási tilalom bevezetése, szükséges is volt. Ezt első körben 2020. június 18-i hatállyal vonták vissza, és a kormány büszkén hirdette: hiába az ellenzék aggályai, elsők között adják vissza extra jogköreiket. Korai volt azonban az öröm, mivel ősszel jött a járvány második, durvább hulláma, a számok felfutásával párhuzamosan pedig érkezett a veszélyhelyzeti kormányzás is: 2020 novemberében újra rendkívüli jogrendet vezettek be, ami azóta is tart.

A kormány ezután már nem igazodott az egymást váltó hullámokhoz, 2022. június végéig maradt a koronavírus-veszélyhelyzet. Eközben a Covid-járvány 2022 első felében visszavonulót fújt, a kedvező adatok miatt májustól már fertőzöttségi számokat is csak heti rendszerességgel közöltek. 2022 júliusában ezért már bőven időszerű volt a veszélyhelyzet feloldása, különösen, hogy az orosz–ukrán háború miatt május végén, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján, május 25-én egy másikat is hirdettek. Ehhez még Alaptörvényt is módosított a Fidesz–KDNP. Jelenleg tehát ebben, a háborús veszélyhelyzetben él az ország most már több mint három éve.

„Ez a háború folyamatos veszélyt jelent biztonságunkra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát” – indokolta 2022 májusában Orbán Viktor a háborús veszélyhelyzet bevezetését. A gyors reagálás érdekében a miniszterelnök mozgásteret kért a kormányának, ami egyébként a parlamentben a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP támogatását élvezi.

2022 májusa óta a kormánypárti kétharmad 180 vagy 210 naponként újra és újra meghosszabbítja a különleges jogrendet, legutóbb november 14-ig hosszabbították meg. Időközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára egyes veszélyhelyzeti rendeletekből már elkezdtek törvényeket csinálni. Erre azért van szükség, mert amennyiben valamiért meg kellene szüntetni a különleges jogrendet, a kiadott rendeletek jelentős része automatikusan hatályát vesztené.

De miért ragaszkodhat a veszélyhelyzethez a kormány, mit ad ez nekik, ami alapesetben nincs? Az Alaptörvény biztosítja a kormánynak, hogy veszélyhelyzet esetén

• felfüggeszthesse egyes törvények alkalmazását;
• eltérhessen a törvényi rendelkezésektől; és
• egyéb veszélyhelyzeti intézkedéseket is hozhat.

A kormány bőven élt is a lehetőséggel az utóbbi években, de előfordult az is, hogy visszaéltek a jogrenddel. A szükséges intézkedések mellett (kötelező maszkhasználat, kijárási tilalom stb.) már a Covid időszakában is születtek olyan veszélyhelyzeti rendeletek, amelyek nem kapcsolódtak a járvány sikeres kezeléséhez. Döntöttek például a rémhírterjesztés elleni törvényről, ami miatt előfordult, hogy valakit egy ötszavas Facebook-poszt miatt állított elő a rendőrség, de a pedagógusok sztrájkjogát is korlátozták a járványra hivatkozva.

A veszélyhelyzeti kormányzást aztán 2022-ben, a háborúra hivatkozva kapcsolták turbófokozatra.

„Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében” – áll az így meghozott rendeletek elején, amik között sok esetében nehéz megtalálni, hogy milyen módon kapcsolódik a szomszédban zajló háborúhoz. Az orosz–ukrán háborúra hivatkozva könnyítették meg a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok felmentését, szintén a szomszédban zajló konfliktusra hivatkoztak, amikor úgy döntöttek, nem kell területhasználati díjat fizetni Budapesten az elhalasztott tűzijátékért, de a koronavírus-veszélyhelyzet döntéseit is erre hivatkozva titkolják – utóbbit azóta törvényi szintre is emelték.

Veszélyhelyzeti rendelettel gondoskodott a kormány arról is, hogy a taxisok között sehol ne lehessen verseny. Erre azután volt szükség a kormány szerint, hogy Budapesten szerették volna bevezetni az úgynevezett „bécsi modellt”, ami lazított volna a mostani hatósági áras rendszeren, így akartak valódi versenyhelyzetet teremteni. A külföldi embercsempészek „reintegrációs őrizetéről”, azaz kiengedésükről is ilyen rendelettel döntöttek. De Szegeden például fakivágásra is próbálták használni az ukrajnai harcokat. Ezt végül sikerült megakadályozni, visszavonulót fújt az egyházmegye.

Ilyen a béke! Ilyen a béke?

Miközben Magyarországon Európában egyedülálló módon továbbra is háborús veszélyhelyzet van, a miniszterelnök az év elején már többször is kihirdette a békét. A kormány várakozásai ellenére azonban Donald Trumpnak se sikerült 24 óra, sőt öt hónap alatt se lezárnia az orosz–ukrán konfliktust. Orbán Viktor néhány hónapja még nagyon optimista volt: február végén a háború végének tudta be például azt, hogy rövid időre 400 forint alá esett az euró. Sőt, ekkor igazított is kicsit korábbi mondatain, olyan kijelentést is tett, hogy „zéró, nulla” annak az esélye, hogy a konfliktus elérjen Magyarországra.

A miniszterelnök az utóbbi időben már óvatosabban fogalmaz a háború végéről. Azt viszont továbbra is állítja, hogy Oroszország túl gyenge ahhoz, hogy megtámadja a NATO-t, köztük például Magyarországot. Hiába viszont a kormányfő által kikiáltott béke vagy egy esetleges Magyarország elleni támadás esélyeinek lenullázása, eddig fel se merült, hogy az önmagát békepártinak, másokat pedig háborúpártinak nevező kormány a háborús veszélyhelyzetet visszavonja.

Pedig az elmúlt években kiderült, hogy a kormány a Fidesz–KDNP kétharmados többségével olyan hatékonysággal tud keresztülvinni a teljes törvényalkotási folyamaton javaslatokat, mintha azok veszélyhelyzeti rendeletek lennének. Alig néhány hónapja a Pride ellehetetlenítését célzó törvény az egész parlamenti rendszeren mindössze 29 óra alatt, az országgyűlési képviselők előtt pedig kevesebb mint fél nap alatt futott végig.

Magyarország az utóbbi években a válság- és veszélyhelyzetek országává vált, volt időszak, amikor a kormány egymásra halmozta ezeket az állapotokat. 2022-ben, a háborús veszélyhelyzettel egyidejűleg érvényes koronavírus-veszélyhelyzet lejárta után jött egy újabb az energiaválság miatt. Ha mindez nem lenne elég, akkor ott van még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” is. Ez a „válsághelyzet” nemrég múlt kilencéves, mivel először 2016 márciusában hirdették ki, és azóta mindig meghosszabbítják. Legutóbb idén februárban tettek így, ezért szeptember 7-ig már egészen biztosan marad.

A nemrég ismét meghosszabbított háborús veszélyhelyzethez november 14-ig várhatóan már nem nyúl hozzá a kormány. A kérdés az, hogy az áprilisban esedékes országgyűlési választásnak is különleges jogrend alatt futnak-e majd neki. Kerestük Orbán Viktort és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely minisztert, hogy álláspontjuk szerint miért van továbbra is szükség a háborús veszélyhelyzet fenntartására, illetve várható-e, hogy azt visszavonják a jövő évi választás előtt, de megkereséseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.