Első fokon elutasították Ádám Zoltánnak, a Budapesti Corvinus Egyetem 2023 októberében rendkívüli felmondással eltávolított oktatójának keresetét, amelyben Ádám azt kérte, a bíróság állítsa vissza a munkaviszonyát. A bíróság indoklása szerint Ádám Zoltán megszegte az együttműködési kötelezettségét, az egyetem így jogszerűen élt a rendkívüli felmondás lehetőségével.
Ádám Zoltán az ítélet után azt mondta, a bíróság szerinte a Corvinus Egyetem szempontjait figyelembe véve, az ő álláspontját figyelmen kívül hagyva hozta meg döntését. Benne van a pakliban, hogy fellebbeznek, de erről még nem döntöttek, ehhez még át kell olvasniuk az ítéletet. Továbbra is azt gondolja, hogy az etikai eljárás, amely a kezdeményezésére indult, vele ellenséges légközben zajlott, ahogy a szabálytalansági eljárás is ilyen volt, amelynek célja az volt, hogy az egyetem etikai felelősségét elmossa. Ettől függetlenül azt gondolja, hogy a Corvinus a világ egyik legjobb egyeteme, az oktatókat és kutatókat pedig továbbra is kollégájának tartja.
A Corvinus rendkívüli felmondással eltávolított docense robbantotta ki az egyetemen a vizsgabotrányként elhíresült ügyet, amelyben kiderült, hogy az egyetem vezetői kivételezve, a többi diáktól elkülönítve vizsgáztattak le egy diákot, akinek befolyásos és gazdag szülei, Rahimkulov Timur és felesége nyomást helyeztek az egyetemre. Az etikai vizsgálat után, amiben az akkori rektor és két dékán volt érintett, az egyetem egy szabálytalansági eljárást is indított, amiben az egyetem vezetői szerint Ádám Zoltán nem volt együttműködő, és megengedhetetlen stílusban kommunikált az egyetem kancellárjával, aki a vizsgálatot lefolytatta, ezért indokolt volt a rendkívüli felmondás.
A Corvinus egyetem közleménye szerint elégedetten fogadja a döntést, eddig is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a felmondás jogszerű és arányos volt. Mint az egyetem írja, az ítélet még nem jogerős, a felperesnek lehetősége van fellebbezésre. Az egyetem tiszteletben tartja a bíróság munkáját, az eljárás jogerős lezárultáig ennél részletesebben nem kívánja kommentálni a fejleményeket.
Jogos a felmondás
A bíróság döntése szerint ugyan voltak egyértelmű félreértések a szabálytalansági eljárást vezető Domahidi Ákos kancellár és Ádám Zoltán között azzal kapcsolatban, hogy Ádám elküldte-e azokat az emaileket, amelyeket a kancellár az eljárás részeként kért (ezekről később bővebben is írunk), így nem szándékosan nem működött ebben együtt a vezetéssel. Ennek ellenére ellenőrizhette volna, hogy a kancellár minden emailt megkapott-e, amit kért, így továbbra is fennáll, hogy nem volt együttműködő. A bíróság pedig elfogadta az egyetem érvelését, hogy beláthatatlan következményei lennének az egyetemre mint munkáltatóra, ha következmények nélkül hagy egy ilyen esetet.
Az egyetem azzal is indokolta a rendkívüli felmondást, hogy Ádám Zoltán a szabálytalansági eljárással kapcsolatos leveleket osztott meg egy Facebook-csoportban, ami ugyan zárt volt, de abból már korábban többször is kiszivárogtak információk, ez alapján több cikk is született. Ádám Zoltán tehát tudhatta, hogy innen kikerülnek információk, mégis megosztotta itt a kancellárral való levelezését. Ádám a tárgyalás után azt mondta, felelőssége tudatában tette ki a levelezést az egyetemi szakszervezet csoportjába, mert figyelmeztetni akarta a kollégáit, hogy az egyetem a saját etikai felelősségét egy ilyen eljárással akarja elmosni, ez ellen akart felszólalni.
A bíróság azt is vizsgálta, hogy a felmondás sértette-e Ádám Zoltán alapjogait, illetve politikai véleménynyilvánítása miatt mondtak-e fel neki, ahogy a felperes állítja. Az eljárás során meghallgatott tanúk a bíróság szerint bizonyították, hogy Ádám korábban is mindenféle retorzió nélkül nyilatkozhatott a sajtónak, fejezhette ki politikai véleményét és kritizálhatta az egyetemen zajló folyamatokat, a felmondásnak ehhez tehát nem lehet köze.
Az ítélet azt is indokoltnak találta, hogy Ádám Zoltán nem az akadémiai közegnek megfelelő hangnemben levelezett a kancellárral, ugyan Ádám később azt mondta, szerinte Anthony Radev, a Corvinus korábbi elnök nála sokkal durvább hangnemben kommunikált az egyetem oktatóival.
A vizsgabotrány
2023 elején az akkor még Corvinus egyetem Közgazdasági Intézetének docenseként dolgozó és oktató Ádám Zoltán (akivel a Telex Téma podcastjában is interjúztunk elbocsátása után, ezt itt lehet meghallgatni) etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetemen január végén lezajlott vizsga miatt. Ádám azt mondta, hogy egy hallgatót kivételező módon, a többi hallgatótól elkülönítve, egy külön vizsgasor alapján vizsgáztatott le az egyetem egyik dékánja. A hallgató nem teljesítette a tantárgy lezárásához szükséges követelményeket (nem adott le elég házi feladatot), ezért Ádám és kollégái megítélése szerint nem lett volna szabad vizsgára engedni. A hallgató szülei viszont személyesen és levélben is felkeresték őt és az egyetem vezetését, azt követelve, hogy a gyerekük letehesse a vizsgát.
Először a hallgató édesanyja kereste fel Ádám Zoltánt egy egyetemi órája után, a tanteremben, ahol Ádám szavai szerint kvázi megfenyegette őt. Mint a 444-nek adott interjújában a volt oktató elmondta, a hölgy azt mondta neki, hogy a férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kellene beavatkoznia az ügybe. Amikor az oktató elmondta az édesanyának, hogy ő nem tehet semmit, a férjének mégis be kellett avatkoznia, ugyanis levelet írt az egyetem vezetőinek, többek közt a rektornak.
Mint azt több forrás alapján megírtuk, az ország egyik leggazdagabb és legvisszahúzódóbb családjának tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.
Az egyetem vezetői elintézték, hogy a diák elkülönítve, külön vizsgasort kitöltve teljesíthesse a tárgyat. Ádám Zoltán bejelentése alapján ezután etikai vizsgálatok indultak három egyetemi vezetővel szemben, amelyekben 2023 tavaszán első fokon elmarasztalták az egyetem akkori rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két dékánját. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes (Takáts Előd a másodfokú, felmentő döntés bejelentésének napján lemondott a rektori posztról).
Mivel a rektor maga is érintett volt az ügyekben, másodfokon az etikai eljárás alá vont dékánok ügyében Szabó Lajos rektorhelyettes járt el, aki később megbízott rektorként vezette az egyetemet. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, miszerint kivételeztek a hallgatóval, mégis fölmentette mindkét eljárás alá vont vezetőt, mondván,
nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna, vagy hogy azért tették volna ezt, mert a diák gazdag és befolyásos családból származik.
Ádám ezt a 444-nek adott interjújában nagyon rossz minőségű jogi érvelésnek nevezte.
Azt rúgták ki, aki a vétséget jelentette
A történet itt nem ért véget, Szabó Lajos ugyanis az egyetemi etikai eljárás lezárása után, júniusban egy úgynevezett szabálytalansági eljárást indított, hogy kiderüljön, történt-e valami szabálytalanság az etikai vizsgálathoz vezető vizsgáztatás során. A Corvinus az eljárás lezárásáról október 24-én kora délután adott hírt, valamivel azután, hogy Ádám Zoltánnal Szabó Lajos közölte a rendkívüli elbocsátást.
Az eljárás az egyetem közleménye szerint több szabálytalanságot is talált, Ádám Zoltánt azonban nem nevesítik, és nem is azért rúgták ki az etikai vizsgálatot kezdeményező oktatót, mert valamilyen szabálytalanságot követett volna el. Ádámot azért távolították el rendkívüli felmondással, mert az egyetem vezetése szerint akadályozta a vizsgálatot és „cinikus, az akadémiai közegben különösen tiszteletlen, sértő és a Kancellár alapvető szakmai képességeinek hiányát sugalmazó” stílusban levelezett a vizsgálatot levezető Domahidi Ákos kancellárral.
Az eljárás akadályozása alatt a Corvinus azt érti, hogy Ádám nem küldött el két emailt, amelyet a kancellár az eljárás részeként kért tőle. Ezek olyan levelezések voltak, amelyeket Ádám a kollégáival folytatott arról, a kérdéses hallgató levizsgázhat-e, vagy sem. Ádám ezekből az emailekből az eljárás részeként tartott meghallgatásán több releváns részletet is felolvasott, amelyeket szó szerint rögzítettek a jegyzőkönyvben is, ezért a docens értetlenül állt az előtt, hogy miért kérik tőle ezeket. A kancellár többször is kérte tőle az emaileket, Ádám pedig saját bevallása szerint valóban nem különösebben szívélyesen kommunikált a kancellárral, de ez nagyrészt abból fakadt, hogy nem értette, miért kérik számon rajta a leveleket, amiknek tartalmát az eljárást vezetők ismerik, és amikről azt hitte, már elküldte őket.
Mint kiderült – Ádám Zoltán számára már csak azután, hogy megkapta a rendkívüli felmondását –, két levelet nem küldött el. Kérdezte a kancellárt, hogy megkapta-e a leveleket (hozzátéve, hogy ha igen, akkor bocsánatkérést vár a kancellártól, amiért az eljárás akadályozásával vádolta Ádámot), de választ nem kapott. Ádám a tárgyalás után is megjegyezte, hogy a kancellár egy idő után nem próbálta kezelni a köztük lévő félreértést, ami lehetőséget teremtett az ő kirúgására. A volt oktató szerint a Microsoft Outlook levelezőrendszer egybefűzte az azonos kiinduló emaillel rendelkező leveleket, és a kancellár által hiányolt emailek is ebben az emailfolyamban jelentek meg. Mivel azonban ezek az emailfolyamnak csak leágazásai voltak, a kancellárnak átküldött emailek közt nem szerepeltek, amit Ádám nem tudott.
Nehezen induló per
Ádám mindenesetre úgy tartja, hogy az egyetem vezetése csak az alkalmat kereste, hogy kötelezettségszegéssel vádolhassa, miközben ő bár nem kommunikált kedvesen, végig kooperatív maradt. Szerinte jogellenes volt a rendkívüli felmondás, ő nem követett el olyan kihágást vagy hibát, ami azt indokolta volna, a felmondás viszont alapvető jogai gyakorlásában diszkriminálta, például, hogy szakszervezeti vezetőként felléphessen az egyetemen. Ádám úgy tartja, hogy azért szankcionálta az egyetem vezetése, mert többször is kritizálta a vezetést és mert elindította az etikai eljárást.
A volt oktató 2023 novemberében indított munkaügyi pert a Corvinusszal szemben, azt kérve a bíróságtól, állapítsa meg a rendkívüli felmondás jogellenességét, helyezze őt vissza az egyetemi munkakörébe, és kötelezze az egyetemet egymillió forint sérelmi díj megfizetésére.
A per nem indult könnyen, a kereset beadása után még 11 hónappal sem zárult le a perfelvétel, Szabó Lajos megbízott rektor, aki rektorhelyettes volt az etikai eljárások alatt, 2024 november elején nem jelent meg a tanúmeghallgatásán, a bíró pedig 200 ezer forintra bírságolta Ádám Zoltánt és ügyvédjét, amiért még a 11. hónapban is újabb tanúkat akartak beidézni, azt bizonyítandó, hogy a véleménye miatt bocsátották el a docenst, és azért, mert ellenszenves volt a vezetésnek.
Ádám időközben többször szerepelt a hírekben, ugyanis Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester tanácsadója lett, a tavaly nyári önkormányzati választásokon pedig független képviselőjelöltként indult Újlipótvárosban.
