Magyar Péter: Nem tudunk megszavazni egy olyan javaslatot, amely nem Orbán Viktor kormányát, hanem a hazánkat ítélné el

„A korábbi nyílt levelem után személyesen is megerősítettem a Tisza Párt álláspontját ebben az ügyben” – mondta Magyar Péter szerdán, az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel folytatott találkozóját követően. Magyar azt mondta, a Néppárt többségi álláspontjától eltérően a Tisza Párt nem támogatja a gyorsított felvételi eljárást, és csak akkor lehet valaki az EU tagja, hogyha lezárta az összes csatlakozási fejezetet.

Magyar azt is mondta, hogyha a csatlakozási tárgyalások lezárultak, akkor a Tisza Párt ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást fog kezdeményezni. Weber Magyar szerint azt mondta, hogy tudomásul veszi a Tisza Párt álláspontját, és írásba is fogja ezt foglalni.

A Tisza Párt vezetője azt is mondta, egyetértettek Weberrel abban, hogy nem Ukrajna uniós csatlakozása most a legégetőbb kérdés, hanem a háború lezárása, és Weber Magyar szerint felidézte, hogy „az ukrán uniós csatlakozás élharcosa nemrég még Orbán Viktor volt. Felidézte Orbánék hivatalos levelét, amelyben követelték Ukrajna felvételét az Európai Unióba” – mondta. Beszámolója szerint abban is egyetértettek, hogy a háborút nem a fronton, hanem a tárgyalóasztaloknál kell lezárni, és ehhez a Néppárt igyekszik minden segítséget megadni.

„Tájékoztattam Manfred Webert, hogy a Tisza kiáll a jogállamiság és a demokrácia helyreállítása mellett. Kiemelten fontosnak tartjuk az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének a biztosítását, valamint a korrupció elleni harcot” – fogalmazott Magyar Péter.

A Tisza Párt vezetője azt is mondta, hogy kormányra kerülésük esetén haladéktalanul csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, és bevezetik a zéró toleranciát a korrupcióval szemben. Az uniós források kiemelten fontosak lesznek majd a közszolgáltatásokban, a Tisza Párt felhasználná azt a magyar egészségügy megmentéséhez, a közutakhoz, a vasúthoz.

Közölte Weberrel Magyar, hogy nem vesznek részt a szerdai, jogállamiságról szóló szavazáson, noha sok ponttal egyetértenek. „Nem tudunk megszavazni egy olyan javaslatot, amely nem Orbán Viktor kormányát, hanem a hazánkat ítélné el. Az Orbán-rendszert nem Brüsszel és az Európai Parlament tudja leváltani, csak a magyar választók” – közölte Magyar Péter.

Mi volt ez a szerdai szavazás?

Az EP szerdán szavazott többek között egy állásfoglalásról az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének tavalyi kiadásáról. A jelentésnek nincs közvetlen jogi következménye, az EP róla alkotott véleményének pedig pláne nincs, de az éves bizottsági jelentés hivatkozási alap lehet jogállamisági eljárásoknál.

A szerdán 405 szavazattal, 210 ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott szöveg összegzi az EP-képviselők éves értékelését, és aggasztó fejleményekre hívja fel a figyelmet a testület közleménye szerint. A jegyzőkönyv alapján a tiszás képviselők valóban nem adtak le voksot a végszavazásnál, a DK-sok igent, a Fidesz-KDNP-ből és a Mi Hazánkból nemet nyomtak.

A jelentés elfogadott szövege többször külön megemlítette Magyarországot. Elítélte a „rendszerszintűen alkalmazott megkülönböztető gyakorlatokat, beleértve az uniós forrásokkal való, a politikai szövetségesek javára történő visszaélést, az uniós versenyszabályok megsértését, valamint azt, hogy a vállalkozások a kormánnyal kapcsolatban álló oligarchák kezében koncentrálódnak az uniós értékek folyamatos megsértéséért”. Sajnálta, hogy „a bírói függetlenséggel és a korrupcióellenes keretekkel kapcsolatban jelenleg is fennálló hiányosságok ellenére uniós forrásokat szabadítottak fel” a magyar kormánynak. Javasolta, hogy „függesszék fel a kifizetéseket mindaddig, amíg valamennyi jogállamisági kritérium nem teljesül”. Sürgette az Európai Bizottságot „annak biztosítására, hogy az uniós források eljussanak a magyar lakossághoz, többek között a magyar kormánytól független kedvezményezetteket célzó” közvetlen és közvetett finanszírozással.

Kiemelte, hogy a bizottsági dokumentum alapján „Magyarországon továbbra is komoly az aggodalom az igazságszolgáltatás függetlensége” miatt. Ugyanez a helyzet az „ügyészség politikai befolyásolásával”, ami „az egyes ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatával jár, és amiatt, hogy a bírák véleménynyilvánítási szabadsága továbbra is nyomás alatt áll, és a médiában folytatódnak a bírák elleni lejárató kampányok”. (A véleményezett bizottsági jelentés szerint „az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát”. Ezt az ügyészség annak idején közleményben utasította vissza pontatlanságokat és valótlanságokat emlegetve, „az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el”.) A parlamenti dokumentum sürgette a tagállami kormányokból álló Tanácsot, hogy mozdítsa elő a „hetes cikkes” eljárást, ami a hét évvel ezelőtti megindítása óta nem halad se előre, se hátra.

A jelentés uniós szinten kiemelte a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok védelmének romlását. A képviselők elítélték a sajtószabadság elleni támadásokat, a kémprogramok felhasználását újságírók és a civil társadalom ellen, valamint a demokratikus folyamatokat aláásó dezinformáció terjedését. Felszólították a tagállamokat a legújabb uniós jogszabályok, mint a digitális szolgáltatásokról és a tömegtájékoztatás szabadságról szóló jogszabály teljes körű végrehajtására.

A képviselők ismét hangsúlyozták, hogy „átfogóbb eszközkészletre” van szükség, amely szorosabban összekapcsolja az uniós finanszírozást a jogállamiság tiszteletben tartásával. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel vissza lehet élni, fel lehet azt használni a civil társadalommal szemben. Sürgették az Európai Bizottságot: gondoskodjon róla, hogy az uniós források eljussanak a végső kedvezményezettekhez – többek között közvetlen finanszírozással.

Molnár fura koalíciót látott, a javaslat vitája fideszes-tiszás kérdezz-feleleket hozott

„A magyar pártok közül megint csak a DK szavazott igennel az EP-ben az Orbán-kormány elítéléséről” – írta Facebookon Molnár Csaba. A DK képviselője szerint „egyrészt megint összeállt az Orbán-kormány védelmében a Fidesz-Mi Hazánk-Tisza fura koalíció. Másrészt megint, immár sokadszorra vált világossá egy EP-szavazáson, hogy egyedül a DK a NER elszánt, elvi, semmiben megalkudni nem hajlandó ellenfele. A többiek vagy támogatják a NER világát, vagy megalkusznak vele, vagy taktikáznak.”

A javaslat keddi vitáján László András, a Fidesz-KDNP képviselője úgy látta, „az Európai Unió gúnyt űz a jogállamiságból”. Az EP „balliberális többsége azt követeli, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást fagyasszanak be”, felemlegetve a tiszás Kollár Kinga korábbi felszólalását, ami szerint a befagyasztások „pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket”.

László kijelentette: Manfred Weber és Ursula von der Leyen a Tiszát akarják hatalomra segíteni, „kormányváltásra szövetkeztek. Ennek azonban semmi köze nincsen a jogállamisághoz. A magyarok nem akarják gyorsított ütemben felvenni Ukrajnát az EU-ba, ezért ez a parlament a 7-es cikkes eljárás keretében inkább megvonná szavazati jogunkat a Tanácsban.” Az EP „balliberális képviselői maguknak követelik a vádló, a bíró és a kivégzőosztag szerepét is”. A jogállamiság jegyében szerinte több millió „illegális migránst” is ki kellene toloncolni az EU-ból.

„Miért másokra mutogatnak az uniós források kapcsán?” – kérdezte Lászlótól a tiszás Gerzsenyi Gabriella. „Miért nézi tétlenül az Orbán-kormány, hogy uniós források ezermilliárdjaitól esik el Magyarország és a magyar emberek? Miért fontos önöknek a hatalom és a vagyon, és hogyan nevezhetik jogállamnak azt az országot, ahol a miniszterelnök és a kormány tagjai nem az állampolgárok érdekeit képviselik?”

„Láthatóan nem olvasta el a jelentéstervezetet. Ebben benne van, és sajnálkozik a szerző, hogy Magyarország bizonyos kérdésekben meg tudott állapodni az Európai Bizottsággal, és korábban befagyasztott pénzekhez most Magyarország hozzáfér” – válaszolta a fideszes képviselő. A jelentés „azt követeli, hogy minden Magyarországnak járó uniós forrást fagyasszanak be. Nagyon remélem, ennek következtében meggyőzik” a néppártiakat „és leszavazzák ezt a jelentést, amikor szavazás lesz róla. Mert sajnos az a tapasztalat, és azt az Ön képviselőtársa mondta el, hogy Önök a pozitív oldalát” keresik a befagyasztásoknak.

Tarr Zoltán, a Tisza delegációvezetője arról beszélt: „ma Magyarországon egy önérdekű, a hatalmát a megfélemlítésre és hazugságra építő kormány uralkodik. A sokszor a jó erkölcsnek is ellentmondó és visszamenőleg is hatályos jogszabályok gyakran az éj leple alatt, társadalmi vita nélkül születnek. Így a kormány minden intézkedése jogszerű, de valójában képmutató és autokratikus.” A jelenlegi „magyar kormány elárulja a magyarok jövőjét”, de a Tisza „a jogállamiság alapján fog kormányozni. Megszüntetjük a politikai befolyást az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, az egyházakkal és a civil szervezetekkel való kapcsolatban. Helyreállítjuk a sajtó és a gyülekezés szabadságát, és átláthatóvá tesszük a költségvetési gazdálkodást. Kiszámíthatóságot, jogbiztonságot hozunk, amivel támogatjuk a családok életét és a kkv-k napi működését.”

Cikkünket kiegészítettük a jogállamisági jelentésről szóló közleménnyel, a szavazás eredményével és az elfogadott szöveg Magyarországról szóló részével, Molnár Facebook-bejegyzésével, valamint a keddi vita felszólalásaival.