Tízből hat magyar elégedetlen az állami egészségüggyel, sokat romlott az oktatás és a közmédia megítélése is
A magyarok döntő többsége elégedetlen az állami egészségüggyel és az utak állapotával. Sokan gondolják, hogy a közoktatás helyzete romlott az utóbbi években. 2025-ben a magyaroknak az energiaszolgáltatásról, a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról, illetve a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról van a legpozitívabb véleménye.
Bár a közszolgáltatások minőségének megítélésében is látszik az ország pártpreferencia szerinti megosztottsága, abban mégis társadalmi konszenzus van, hogy melyik területek vannak a legrosszabb helyzetben. Többek között ezek derülnek ki a Policy Solutions csütörtökön megjelent, Mérlegen az állam című elemzéséből.
Az elemzés alapját egy 2025. március 16-25. között készült közvélemény-kutatás adta, amelyben a Policy Solutions partnere a Závecz Research volt. Személyes megkérdezéssel készítették a felmérést, 1000 ember megkeresésével, akik nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálták Magyarország felnőtt népességét. Az elemzésben a politikai bontásoknál azokat a táborokat tüntették fel, amelyek nagysága a választási részvételüket ígérők körében elérte az 5 százalékot. Ugyanakkor az egyes politikai és szociodemográfiai csoportokon belüli bontások csak az arányok érzékeltetésére alkalmasak, a megnövekvő hibahatárok miatt a pontos számok inkább tájékoztató jellegűek.
Tropa utak, leharcolt egészségügy
A megkérdezetteknek 17 különböző közszolgáltatás színvonalát kellett egyenként értékelniük. A kutatás szerint 2025-ben a magyaroknak legnagyobb arányban
- az energiaszolgáltatásról (49 százalék);
- a katasztrófavédelemről és a tűzoltóságról (48 százalék);
- a szemétszállításról és hulladékgazdálkodásról (47 százalék);
- a vízügyről (46 százalék);
- valamint a szennyvízelvezetésről és -tisztításról (45 százalék) van pozitív véleményük.
A Policy Solutions 2022-es kutatásában is az utóbbi közszolgáltatások voltak az első öt helyen, de a sorrendben történtek változások. Míg az energiaszolgáltatás három évvel korábban még az ötödik helyen volt, 2025-ben már ezzel voltak a legnagyobb arányban elégedettek a magyarok. A katasztrófavédelem és a tűzoltóság megítélése stabilan jó, három éve az első, most a második helyen végzett.
Öt olyan közszolgáltatás volt, amelynek a színvonalával lényegesen nagyobb arányban voltak elégedetlenek, mint elégedettek. A megkérdezettek
58 százaléka elégedetlen volt mind a közegészségüggyel, mind az utak állapotával.
A közmédiáról szintén nincsenek jó véleménnyel a felmérés résztvevői, 39 százalékuk rossznak ítélte meg ezt a szolgáltatást. A közoktatással a megkérdezettek 41, a szociális ellátórendszerrel 43 százalékuk volt elégedetlen.
A 2022-es eredményekhez képest a közoktatás megítélése romlott a legtöbbet, tíz százalékpontot, de érdemben romlott a magyarok véleménye az egészségügyről (8 pont), a szociális ellátórendszerről (7 pont) és a közmédiáról (8 pont) is.
Hív a vasút, késik a MÁV
A magyarok számára a legfőbb közlekedési problémák a magas benzinár, az utak rossz állapota és a vasút késései voltak. A megkérdezettek megosztottak voltak a közösségi közlekedés színvonalának megítélésében: körülbelül egyharmad-egyharmad arányban gondolják negatívnak, semlegesnek és pozitívnak az állapotokat.
A válaszadók 72 százaléka tartja igaznak, hogy sokat késnek a vonatok, 68 százalékuk szerint rossz állapotban van a vasúti infrastruktúra. A leginkább negatívan látott dolgok közé tartozik a sorban az állomások rossz állapota vagy a vasúti kocsik minősége, ugyanakkor csak a válaszadók valamivel több mint fele szerint drágák a vasúti és autóbuszjegyek – ez feltehetően a nemrég bevezetett vármegye- és országbérlet-rendszer hatásának köszönhető. Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségi közlekedés megítélésében nem az ár vagy a digitális hozzáférés, hanem sokkal inkább a pontosság, a minőség és az infrastruktúra állapota jelentenek súlyosabb problémát a magyar társadalom szemében.
A felmérés szerint az emberek a legfontosabb megoldandó ügynek a vasúti pályák állapotának javítását, a vonatok késésének csökkentését, illetve a vasúti és buszos közlekedés jobb összehangolását tartják. A kormány az utóbbi időben közben sokat beszélt a pályaudvarok felújításáról, de ezt, és a közösségi közlekedés digitalizációjának fejlesztését jóval kevesebben tartják prioritásnak. A kormány a felújítások érdekében 99 évre adná magánkézbe a nagyobb városok vasútállomásait és az azok körüli területeket pályaudvarokat, de ezzel a teljes népesség 74 százaléka nem ért egyet. Még a Fidesz–KDNP szavazóinak 64 százaléka is elutasítja ezt az elképzelést. Más eredmények is részben ellentétben állnak a kormányzat legfrissebb, 2035-ig szóló közlekedési beruházási stratégiájával – állapítja meg a kutatás. Míg a megkérdezettek szerint például a legfontosabb prioritások közé tartozik a vasúti pályák állapotának javítása, a kormányzat jelenlegi fejlesztési stratégiájában ez alig kap hangsúlyt.
Pártok szerinti megosztottság
A Policy Solutions kutatása pártpreferencia szerint is vizsgálta, a megkérdezettek melyik közszolgáltatásokat hogyan értékelik. Kiderült, hogy a Tisza Párt szavazói körében még a leginkább pozitívan értékelt közszolgáltatás, az energiaszolgáltatás se éri el a 30 százalékot. Közben a kormánypártiaknál még a leginkább rosszra értékelt területeknél (egészségügy, utak állapota) is meghaladta a 40 százalékot azok aránya, akik inkább jónak tartják az adott szolgáltatások színvonalát.
Jól leírja a megosztottságot, hogy az utóbbival szemben a Tisza Párt szavazóinak több mint háromnegyede (79 százaléka) tartja aggasztó állapotúnak az egészségügyet, és majdnem háromnegyede (73 százaléka) gondolkodik hasonlóan az utak állapotáról.
A Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi botrány óta különösen sokat foglalkozik a közvélemény a gyermekvédelem ügyével, ezért is volt kíváncsi a Policy Solutions arra, mit gondolnak a magyarok erről az állami területről. Az eredményekből kiderül, hogy ennek a témának a megítélésében is rendkívül megosztott a magyar társadalom. A megkérdezettek mintegy egyharmada (32 százaléka) inkább jónak ítéli meg a gyermekvédelem helyzetét, 35 százaléka negatív véleményen van, szintén egyharmada (32 százaléka) szerint az ágazat minősége nem is rossz, de nem is jó.
A gyermekvédelemben felmerülő botrányok ellenére is a kormánypárti szavazók nagy többsége, 63 százaléka elismerően nyilatkozott a gyermekvédelemről, csak 9 százalékuk szerint van rossz állapotban ez a terület. Ezzel szemben a tiszás szavazók 57 százaléka szerint azonnali lépéseket kell tenni a terület fejlesztésére, mert a minősége inkább rossznak tekinthető.
Amikben mégis egyetértünk
Van azért olyan terület is, amelyről hasonlóan gondolkodnak a magyarok, attól függetlenül, hogy a két nagy párt közül melyikre szavaznának. A két nagy párt szavazói egyaránt a leginkább javuló közszolgáltatási területek közé sorolták az állami ügyintézés változásait. A Policy Solutions elemzése szerint ennek hátterében az állhat, hogy bevezették a kormányablakok rendszerét, az online ügyintézést és az ügyfélkaput, amelyek megkönnyítették a magyarok mindennapi ügyintézését.
A válaszadók többsége, 56 százaléka szerint a közegészségügy színvonala romlott az elmúlt 15 évben, vagyis azóta, hogy kétharmados többséggel nyert a Fidesz 2010-ben. A megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy az egészségügy mellett az utak állapota (36 százalék), a közoktatás (23 százalék) és a szociális ellátórendszer (22 százalék) romlott a leginkább.
Egyébként a 2022-es felmérésben is a közegészségügyet, a szociális ellátórendszert és a közoktatást tartották a leginkább romló közszolgáltatásoknak a magyarok. Vagyis a magyar társadalom tartósan romló minőségűnek érzi ezeket az Orbán-kormányok alatt.
A felmérés eredményei összességében azt mutatják, hogy a romló közszolgáltatások megítélésében nagyobb az egyetértés a magyarok között, mint a javuló területek esetében. Az egészségügy, az utak állapota, közoktatás és a szociális ellátórendszer egyaránt az első négy helyen szerepeltek mind a két nagy párt szavazótáborának, mind a teljes népességnek az értékelésében. Vagyis világos az, hogy a lakosság ezeken a területeken érzi leginkább a kormány teljesítményének hiányosságait. Figyelemreméltó az a megállapítása is a kutatásnak, amely szerint többen gondolják úgy, hogy egy kormányváltás javítana a közszolgáltatások színvonalán, mint amennyien romlástól tartanak.
