Mészáros Lőrinc bankja már a Pécsi Tudományegyetemen van

Meglepő gondolatokat szőtt beszédébe május 27-én Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora a MBH Bank Nyrt.-vel kötött együttműködési megállapodás aláírásakor. Egy sztorit mesélt el egy barátja ideológiai ellentéten alapuló családi vitájáról. A viszály miatt elmaradt az apanázs, de aztán csak kibékült apa és fia. „Ahonnan a pénz, onnan jön az ideológia is” – idézte aztán barátját a rektor, aki szerint így végül hepienddel zárult a történet. Ez a viccesnek szánt példa azonban elég furcsán hangzott az egyetem pénzügyi autonómiájáról szóló okfejtés közben.

Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A bankról azt kell tudni, hogy az állam mellett jelentős részesedése van benne Mészáros Lőrincnek, illetve a Matolcsy családhoz kötődő Száraz Istvánnak is. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.

Egy bank és egy felsőoktatási intézmény közötti megállapodásnak rengeteg, kölcsönös előnye lehet. Ebben az esetben azonban az intézmények közötti kapcsolat már a szerződés aláírása előtt is túlmutatott a szokványoson, hiszen az MBH-t és a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumát is ugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti. Az OTP-től Mészáros Lőrinchez igazoló szakember két pozíciója nem összeférhetetlen, az esetleges érdekellentéteket pedig szigorú szabályok küszöbölik ki – legalábbis az illetékesek szerint. A gyakorlatban azonban mégiscsak sok érdekes kérdést vet fel az összefonódásnak ez a szintje.

A megállapodás aláírása előtt Barna Zsolt kiemelte, hogy dedikált tanszék létrehozását is tervezik, amely közvetlenül az üzleti világ igényeihez és a legújabb technológiai trendekhez igazodva készíti fel a hallgatókat. „Gyakorlati oktatási lehetőségeket kívánunk biztosítani a bank keretein belül, és természetesen – ha közös számításaink később összeérnek – akár munkalehetőséget is. Emellett a rászoruló, de tehetséges diákokat is támogatni szeretnénk: a közgazdaságtudományi karral együttműködésben már ősztől ösztöndíjprogramot indítunk számukra” – jelentette be a bank vezére, aki korábban szintén a PTE hallgatója volt. Az is elhangzott, hogy az intézmények együttműködésének fontos pontja az egyetemi infrastruktúra fejlesztése lesz, de cél a PTE regionális és nemzetközi szerepének erősítése is.

Az egyetem sajtónyilvános eseményein ritkán felbukkanó Barna Zsolt nem kívánt szóban nyilatkozni a Telexnek, és Kutas Istvánhoz, az MBH kommunikációs ügyvezető igazgatójához irányított minket. Mivel elsősorban a PTE számára előnyös feltételekről volt szó, megkérdeztük, miért jó ez a megállapodás a banknak. Kutas szerint a dolgozóikat a PTE tréningjeire küldhetik, így akkreditált képzést kaphatnak, de fontos szempont az is, hogy közelebb kerülhetnek a tehetséges munkaerőhöz. „Ha részt tudunk venni projektekben, akkor elképzelhető, hogy bankként, finanszírozóként is részt tudunk venni ezekben” – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy a személyi összefonódások miatt nem merülhetnek-e fel érdekellentétek, akár összeférhetetlenség is, a kommunikációs igazgató azt válaszolta: elég szigorúan megírt együttműködési megállapodásról van szó, ami mindkét félnek előnyös lesz. Minderre pedig a társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként tekintenek. Mivel a kuratóriumelnöki szerepéhez kapcsolódó kérdéseket is szerettünk volna feltenni Barna Zsoltnak, ezeket már írásban kellett eljuttatnunk az alapítványhoz.

Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány válasza szerint az együttműködés során „szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a szereplőkre, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, valamint a résztvevő szervezetek saját belső szabályozásai határoznak meg”. Ezek alkalmazását külső hatóságok és a belső ellenőrző funkciók felügyelik. „Amennyiben összeférhetetlenség merülne fel, az érintett személy köteles ezt előzetesen jelezni a döntéshozók felé, és az adott döntéshozatalban nem vehet részt” – tették hozzá.

Az említett mechanizmus működésére pedig példát is találtunk, hiszen az UQA kuratóriuma összeférhetetlenség tárgyában már hozott is egy Barna Zsolttal kapcsolatos határozatot márciusban. A bankigazgató-kuratóriumi elnök nem szavazott a Javaslat háromoldalú stratégiai keretmegállapodás elfogadására, pénzügyi szolgáltatásra adott indikatív ajánlat elfogadására című napirendi pontról. A másik négy kurátor teljes egyetértésben támogatta a javaslatot.

Ez az összeférhetetlenség előrevetítette azt is, hogy Barna Zsolt aláírása nem is szerepelhet a dokumentumon, a kuratórium nevében Szili Katalin és Mikes Éva szignózott, a bankot Dobi Kitti humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes és Egerszegi Ádám általános vezérigazgató-helyettes, míg az egyetemet Miseta Attila rektor és Decsi István kancellár (és kurátor) képviselte.

Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy pontosan mi szerepelt a napirendi pontban, illetve milyen ügyekről volt még szó a kuratórium márciusi ülésén. Az elsősorban közpénzből gazdálkodó és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) ülései, az ülések jegyzőkönyvei és a határozatok nem nyilvánosak, és az ülések dátumai is csak 2024 májusáig szerepelnek az oldalukon.

Válaszában az UQA nem vitatta, hogy közadatokról van szó, de álláspontjuk szerint azok „kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerinti közérdekű adatigénylés keretében adhatók ki”, így több kérdésben is közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be. Ezekre éppen a törvényi határidő lejártakor, 15 nap után érkezett válasz, igaz, nem minden kért dokumentumot kaptunk meg. A kekvák válaszadási gyakorlata egyébként erős szórást mutat: van, amelyik a kötelező minimumot betartva reagál a felmerülő adatigénylésekre, mások furcsa hangulatú, személyes iratbetekintést engedélyeznek csak – határidőn túl.

Első kérdéseink után három héttel a PTE-t fenntartó alapítvány elküldte a megállapodás szövegét, de a napirendi pontokat már nem, ugyanis álláspontjuk szerint túl szűken határoztuk meg a kért adatok körét, valamint a végső döntés nem is azon a napon született, amit megjelöltünk. De, ahogy írtuk: az ülések időpontja csak 2024 májusáig érhető el az UQA oldalán.

A megállapodásban – az egyébként is közölt részleteken túl – a szervezetek megegyeztek a kölcsönös védjegy- és logóhasználat kereteiről. Célként rögzítik az „UQA és az Egyetem pénzügyi működési hatékonyságának támogatását”, de talán az „Innovatív, optimalizált banki szolgáltatások az Egyetem és az Alapítvány részére” meghatározás a legérdekesebb. Ezekről a célként meghatározott pontokról egyelőre keveset lehet tudni, de a jelek mégiscsak abba az irányba mutatnak, hogy a bank újabb intézményi vagy akár lakossági ügyfeleket szerezhet. Az alapítvány tekintetében könnyebb dolga lehet az MBH-nak, hiszen az alacsonyabb pénzforgalom és a beszerzési értékhatárok miatt könnyebb egy szolgáltatóváltás, azonban az egyetem és az OTP között kötött – és a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint májusban lejárt – szolgáltatási szerződéshez hasonló új beszerzés már nyílt közbeszerzést igényel. Ilyen nyílt eljárásnak a nyomait egyelőre nem találtuk a közbeszerzési rendszerekben.

Semmi se összeférhetetlen semmivel

Az átláthatatlan működés mellett, a felsőoktatásban zajló modellváltás egyik legnagyobb kritikája, hogy az egyetemeket, főiskolákat fenntartó alapítványok vezető testületeit az alapításkor pártpolitikai szempontok alapján töltötték fel a döntéshozók. A Qubit áprilisi elemzése szerint a 21 közalapítvány 104 kuratóriumi helyéből 42-t töltenek be fideszes vagy NER-közeli tagok.

Ez a PTE-t fenntartó UQA esetében még érdekesebben alakult, hiszen jelenleg három kormánypárti politikus (a KDNP-s Szili Katalin, a fideszes Decsi István és a szintén fideszes Mikes Éva) mellett Matolcsy György egyik unokatestvére, Szemerey Zoltán és a Mészáros Lőrinc bankáraként emlegetett Barna Zsolt kapott pozíciót. Tehát az UQA 100 százalékosan NER-kompatibilis személyekből áll.

Barna már novemberi megválasztása előtt is kurátor volt a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványban. Egyébként a hatályos szabályok szerint ez sem összeférhetetlen, azaz két felsőoktatási intézményt fenntartó vagyonkezelő alapítványában nyugodtan lehet egyszerre kuratóriumi tag és elnök ugyanaz a személy. Megkérdeztük azt is, hogy például az Európai Bizottság kifogásainak orvoslása érdekében változó jogszabályi környezet esetén melyik kuratóriumot választaná Barna Zsolt. „Az elnök döntését elsősorban az vezérelné, hogy melyik alapítvány tevékenysége szolgálja nagyobb mértékben a társadalmi hasznosságot” – írta válaszában az alapítvány.

Nem mellesleg Decsi István, Pécs egykori fideszes alpolgármesterének egyetemi kancellári pozíciója sem összeférhetetlen a kuratóriumi tagsággal. Ahogy a korábbi kuratóriumi elnök Bódis József beosztott munkatársként is dolgozhatott az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, mindegyik helyen fizetést is felvehetett, miközben ő volt a főnökeinek a főnöke. Ráadásul Bódis még felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként vezényelte le a felsőoktatás modellváltását és éppen ebben az időszakban lett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Bódis a lemondása óta sem került messze az alapítványtól: novemberben elnöki főtanácsadó lett.

Információink szerint Barna érkezésével megváltozott az UQA működése és a bankár valóban menedzserszemlélettel vezeti az alapítványt. Megkérdeztük azt is, hogy mit jelent a gyakorlatban a „piacosabb működés”, ugyanis Bódis erre hivatkozva mondott le. A hivatalos válasz szerint „nem üzleti célú működést, hanem olyan strukturált, tervezhető és gazdaságilag is megalapozott döntéshozatalt, amely elősegíti az egyetem regionális és nemzetközi versenyképességét”. Az alapítványnál úgy látják, hogy Barna Zsolt felkérése ebbe a szemléletbe illeszkedik: „szerepvállalása lehetőséget teremt arra, hogy több mint két évtizedes vezetői tapasztalatait, piaci szemléletét és kapcsolatrendszerét az egyetemi ökoszisztéma és a térség javára fordítsa”. Minderre, úgy tűnik, egyre nagyobb szükség is lesz, ugyanis az alapítvány egy Pécs melletti gigantikus ipari park kialakításának előkészítő feladatait kapta meg a kormánytól.

OTP megy, MBH jön?

A széles körben kommunikált együttműködési megállapodáson, azóta már bejelentett MBH-ösztöndíjon és tízmilliós támogatáson túl más jelei is vannak, hogy a bank és az egyetem ügyei összekapcsolódtak. A PTE Közhasznú Felügyelőbizottságában leváltották Foltinné Götz Ágnest, aki két éve még az OTP Regionális Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyetteseként írt alá együttműködési megállapodást a pécsi egyetemmel. A helyére Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese került. A döntés hátteréről megkérdeztük az UQA-t is. A válaszuk szerint az egyéves mandátumi idő lejártával Foltinné megbízatása megszűnt, a meghosszabbításáról nem született kuratóriumi döntés. Ugyanakkor, a közhasznú felügyelőbizottság másik két tagja nem változott. Maradt a testületben a fideszes Rákossy Balázs is, akit márciusban menesztettek a Diákhitel Központ éléről.

Ezeknél egyelőre sokkal láthatóbb változást hozott, hogy a PTE rektori hivatalának bejáratánál néhány hete felbukkant egy MBH-s bankautomata. Az egyetemet fenntartó alapítvány válaszából nem derül ki, hogy milyen együttműködés vagy bérleti szerződés keretében helyeztek pont ide egy ATM-et, de a berendezés információink szerint néhány napja már működik. Az alapítvány szerint mindez illeszkedik az MBH nagyszabású hálózatfejlesztési terveibe, aminek a keretében nemcsak ATM-ek, de „digitális ügyintézési pontok” is megjelentek „országszerte több egyetemen”. A bankautomata elhelyezése kapcsán is közadatigénylést nyújtottunk be.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.