A Nézőpont Intézetnek pillanatnyilag nincs mondanivalója a pártok népszerűségi versenyéről

„Ne dőljünk be a kamu közvélemény-kutatásoknak! A Voks 2025 szavazáson kétszer annyian vettek részt, mint a Tisza-párti szavazáson. Ezek a valódi számok, a többi az kamu” - reagált a Fidesz szerdán a Medián júniusi felmérésére, amely szerint már 15 százalékponttal vezet a Tisza Párt a Fideszhez képest a biztos választók körében.

Muszáj volt valamire mutatni, mert a kormányhoz közeli közvélemény-kutató cégek hónapok óta gyanúsan nem publikáltak felmérést. A Nézőpont idén csak egy pártpreferencia-kutatást hozott nyilvánosságra márciusban, amelyben a Fidesz 45, a Tisza Párt 35 százalékon állt a pártválasztók körében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Fidesz-közeli közvélemény-kutató cégek nem mérik folyamatosan a pártpreferenciákat, csak épp valamilyen oknál fogva nem teszik közzé az eredményeket.

Ezzel függ össze, hogy a Fidesz az elmúlt napokban elkezdte azt a narratívát építeni Orbán Viktorral az élen, hogy a közvélemény-kutatási adatokkal nem kell foglalkozni, és a péntek este lezáruló, teljes mértékben ellenőrizhetetlen kormányzati véleménynyilvánító szavazás részvételi aránya a megfelelő mutató, ha a Fidesz és Tisza közti erőviszonyokra vagyunk kíváncsiak. Azt azonban még Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet Igazgatója is elismerte lapunknak, hogy az ukránok uniós csatlakozásáról szóló Voks 2025 adataiból még nem következik automatikusan a pártpreferenciák állása.

Orbán Viktor először múlt héten zárt körben jelentette ki, hogy az ellenzék vezetéséről szóló közvélemény-kutatások hazugságok, és a Voks 2025 konzultációt kitöltők aránya

„az egyetlen hiteles mérőszám a valós erőviszonyokról.”

„Választást kell nyerni, és nem közvélemény-kutatást. Én nem aggódom attól, hogy a jelenlegi kormánypártoknak ne lenne nagyon jó esélye arra, hogy újabb négy évre bizalmat kapjanak” – erősítette meg Gulyás Gergely is a szerdai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány véleménynyilvánító szavazásán résztvevők száma azért lehet releváns, mert amikor legutóbb hasonló arányban töltötték ki a választók a kormány nemzeti konzultációját, akkor pár hónappal később a Fidesz megnyerte a választást. Mindebből pedig azt a következtetést vonta le Gulyás, hogy a Medián szerdán publikált júniusi felmérése „vélhetően nem felel meg a valóságnak.”

Ennél is erősebben fogalmazott Lázár János, aki a csütörtöki nagykállói fórumán azt mondta: a közvélemény-kutatások nagy részét ki lehet dobni a kukába. „Aki a választást a választások napján megnyeri, az fogja elnyerni a magyarok bizalmát, és az fog győzni. És a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 2026-ban el fogja nyerni a választópolgárok bizalmát, és megnyeri a választást Magyarországon. Teljesen mindegy, hogy melyik közvélemény-kutató mit hazudik.”

Tavaly ősszel még a kormányközeli intézetek versenyre szálltak a kormánytól független felmérések eredményeivel, a Magyar Társadalomkutató decemberben még 15 százalékos Fidesz-előnyt mért például az aktív szavazó pártválasztók körében. A korábban említett márciusi felmérését leszámítva azonban idén még egyetlen pártpreferencia-kutatást sem hozott nyilvánosságra a kormányhoz közel álló Nézőpont, sem a Századvég, sem a Magyar Társadalomkutató, sem a Real-PR 93, sem az Alapjogokért Központ. A 24.hu cikke szerint a kormányközeli közvélemény-kutatók csendje azért is feltűnő, mert az öt intézet 2024-ben összesen 27 felmérésben ismertette a pártverseny állását, és ebből 15 az év első felében készült. A legtöbb mérést, 11-et a Nézőpont tette közzé tavaly, szeptemberben két kutatást is megosztottak a nyilvánossággal.

„Egy kicsit furcsa, hogy amikor publikálunk, akkor az a baj, hogy miből finanszírozzuk, és miért publikálunk ennyit. Amikor pedig nem publikálunk, akkor pedig az a baj. Hadd maradjunk meg egy autonóm szervezetnek, ami eldönti, hogy mikor publikál” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Telex megkeresésére. Kérdésünkre kijelentette: a Nézőpont Intézet vezetőjeként ő dönt arról, mikor milyen felmérést hoznak nyilvánosságra. „Nincs nekünk semmilyen kötelezettségünk. Publikálni fogunk, amikor időszerűnek tartjuk és mondanivalónk van.”

A Nézőpontnál – állítása szerint – most úgy ítélik meg, hogy a pártpreferencia adatok versenyeztetése helyett úgynevezett issue-kampányokról szóló kutatásokra van szükség. Az elmúlt hónapokban a kormányzati politikának megfelelően Ukrajna uniós csatlakozásáról tettek közzé több felmérést is. Mráz szerint a pénteken befejeződő Voks 2025 a közvélemény-kutatási adataikkal összhangban azt mutatja majd, hogy a magyarok többsége nem támogatja a szomszédos ország felvételét az Európai Unióba, és támogatja ebben a kérdésben a kormány álláspontját.

Az eddig közölt adatok alapján arra számít, hogy 2 millió körül lesz a nemmel szavazók száma, ami szerinte kísértetiesen hasonlít a Fidesz tavalyi EP-választáson kapott szavazatainak számához (2 048 211 szavazat). Azt azonban még Mráz Ágoston Sámuel is elismerte, hogy a fideszes politikusok kijelentéseivel ellentétben a Voks2025 szavazáson résztvevők számából

„természetesen nem következik automatikusan pártpreferencia-adat”.

Mráz azonban elnéző a politikusokkal, mert nem közvélemény-kutatással foglalkoznak. Ettől függetlenül szerinte erős legitimitást ad a kormány politikájának a Voks 2025, és ő úgy véli, hogy még több szimpatizánsa is lehet a Fidesznek, mert a véleménynyilvánító szavazáson csak az elkötelezettebb választók vesznek részt.

Mráz a Nézőpont nem publikált méréseinek eredményeit nekünk se árulta el, de egy áprilisi interjúban elismerte, hogy zárul az olló a Fidesz és a Tisza között. A Partizánnak májusban azt is mondta, hogy továbbra is egyértelműen a Fidesz vezet, annak pedig nem látnák a hozzáadott értékét, ha kihozzák, hogy a márciusi 10 százalék helyett már csak mondjuk 8 százalék a különbség a két nagy párt között.

Hann Endre, a Medián vezetője szerint azonban a kormányközeli kutatóintézetek hónapok óta tartó hallgatásából

„nem nehéz arra gondolni, hogy náluk is olyanok a számok, amik finoman fogalmazva nem lehetnek jók a számukra”.

Hann a 444-nek úgy fogalmazott, hogy a kormány nemzeti konzultációját hiteles közvélemény-kutatásnak beállítani visszaélés a tudományos, mintavételen alapuló kutatások társadalmi tekintélyével. „Ez nem közvélemény-kutatás, hanem propaganda. A közvéleményt nem megismerni akarják, hanem befolyásolni.”

Török Gábor politikai elemző pedig arról beszélt novemberben a 24.hu podcastjában, hogy nem engedheti meg magának a kormányoldal, hogy a hozzá közel álló közvéleménykutató-intézetek olyan felmérést hozzanak ki, amelyben a Tisza Párt vezet. Ilyen nem is történt azóta. „Vagy azért, mert nem ez a helyzet, vagy más okból, de ez érdekes árulkodó jel” – tette hozzá Török egy májusi podcastban.