Sulyok Tamás aláírta a törvényt, amely kettős állampolgároktól veheti el a magyar állampolgárságot
Megjelent a Magyar Közlönyben a kettős állampolgárságot érintő törvénymódosítás. Eszerint a magyar állampolgárságról szóló törvény kiegészül egy alcímmel: „a magyar állampolgárság felfüggesztése, a magyar állampolgárság visszaállítása és visszaállása” cíművel. A törvénymódosító alapján a magyar kormány azon kettős állampolgárok állampolgárságát függesztheti fel végső esetben, akik veszélyt jelentenek az ország „közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára”.
Az Országgyűlés határozott időre függesztheti fel az állampolgárságot, az indoklás szerint az átláthatóságot az biztosítja, hogy a lépést közhírré kell tenni a Hivatalos Értesítőben. A döntésben a törvénymódosító szerint van lehetőség jogorvoslatra, az állampolgárság visszaállítására is. „A törvény célja a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése” a kormány szerint. Az érvelés alapján mindehhez azért jön az állampolgárság, mert az „különös jelentőséggel bír a demokratikus államrend fenntartása, az állami szuverenitás védelme és a közösségi normák érvényesülése szempontjából”.
A törvényben meghatározott állampolgárság-elvétel akár tíz évre is szólhat olyan kettős állampolgárok esetében, akiknek másik állampolgárságuk nem EGT-állampolgárság. Az Európai Gazdasági Térség országai közé az EU-tagországok mellett Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia tartozik. A felfüggesztést a törvény szerint az indokolhatja, ha valaki olyan veszélyt jelent Magyarország szuverenitására, amellyel arányos az állampolgárság elvétele – mint kiemelik, ez a veszély „különösen akkor állapítható meg”, ha az érintett például harmadik állam hadseregében szolgál, idegen hatalom megbízásából végez szuverenitássértő dolgokat, vagy például terrorszervezetekkel tart kapcsolatot.
A törvénymódosítás szerint a magyar állampolgárság felfüggesztése érdekében megalapozott okkal bárki tehet bejelentést, erről majd a kormány által kijelölt miniszter dönt. Azt még nem tudni, ki lesz ez a miniszter. A miniszter a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást végezhet, és kikérheti a Nemzeti Információs Központ, valamint a rendőrség véleményét is. Ehhez mérlegelik majd az érintett magyarországi kapcsolatait, élethelyzetét, illetve a veszélyt is. A végső döntés ellen nyújtható be keresetlevél.
Aki a felfüggesztés ideje alatt „hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a magyar állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt”, annak a törvény szerint visszaállítható a magyar állampolgársága. Erről szintén a miniszter dönt, és a törvény szerint a visszaállítás a felfüggesztés ideje alatt kizárólag egyszer kérelmezhető. Az is bekerült a javaslatba, hogy ha az érintett időközben hontalanná válna, akkor a magyar állampolgársága visszaáll.
Sulyok lánya ellenezte, a kormány nem
A kettős állampolgárságra vonatkozó törvény a parlament június közepén 133 igen, 48 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett fogadta el, a törvényt Halász János fideszes országgyűlési képviselő terjesztette elő. Ez alapján akár Soros György magyar–amerikai üzletember magyar állampolgárságát is felfüggeszthetik, ahogy arra Gulyás Gergely is utalt egy márciusi kormányinfón.
A törvényt egy áprilisi Alaptörvény-módosítással készítették elő. Bekerült a gránitszilárdságú dokumentumba, hogy ugyan senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani, de „a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető”. A módosítás szerint a felfüggesztéssel érintett személy a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát.
A magyar állampolgárság határozott időre történő felfüggesztése teljesen új fogalom a magyar jogrendben, de még nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló megoldásra. Jól mutatja az alkotmánymódosítás abszurditását, hogy a magyar állampolgárságot maga az Alaptörvény is erősen védi. Az európai állampolgársági egyezményhez hasonlóan tiltja például a jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztást, ami legutóbb a Kádár-korszakban volt gyakorlat.
A Sulyok Tamás által elfogadott törvénymódosítás ellen magyarországi nemzetközi jogászok állásfoglalásban tiltakoztak, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje is aláírt. „Megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel” – fogalmaztak az állásfoglalásban.
