Húsz civil szervezet kéri Sulyok Tamás államfőt, hogy változtasson az ombudsmanjelölés átláthatatlan gyakorlatán
Idén szeptemberben új ombudsmant választ a magyar országgyűlés, amire Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatott jelöltet állítani. Az alapjogok biztosának jelölési folyamata azonban nem átlátható – erre húsz civil szervezet hívta fel az államfő figyelmét, és arra kérték, változtasson a jelöltállítás gyakorlatán – írja a Népszava.
A civilek azt kérik Sulyok Tamástól, hogy fontolja meg a következő változtatásokat a nemzetközi ajánlások alapján: legyen pályáztatás a pozícióra, legyen előzetes társadalmi egyeztetés, konzultáció a civil szervezetekkel. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta, a végső döntésnek szerintük is a köztársasági elnöknél kell lennie, de a javaslattételi folyamatot meg kell változtatni, mert az teljesen átláthatatlan.
Az eddigi ombudsman, Kozma Ákos 2019 óta tölti be a pozíciót, de nemrég választották alkotmánybíróvá, szeptemberben történik az új biztos kinevezése. A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége 2022-ben alacsonyabb, B kategóriába sorolta át a magyar intézményt Kozma ideje alatt. Kozma 2021-ben ombudsmanként nem vizsgálta felül a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt, nem sokkal később pedig úgy nyilatkozott: Magyarország egy modern demokratikus jogállam.
A világszervezet kifogásolta, hogy biztosi működése alatt Kozma nem tett lépéseket politikailag érzékeny ügyekben, például az LMBTQ-jogokkal vagy a menekültekkel kapcsolatban. Emellett a kiválasztási folyamat átláthatatlansága is közrejátszott a lejjebb sorolásban.
Az átsorolás azzal jár, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a szervezetben, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vehet részt aktívan. Hazai jogvédők többször kritizálták Kozma Ákos hivatalát: a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság arra jutott tavaly, hogy Kozma Ákos kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.
A civil szervezetek közös nyílt levelére egyelőre nem érkezett válasz a Sándor-palotától. Korábban a civilek Áder János köztársasági elnöksége alatt is fordultak hasonló kéréssel az államfőhöz, aki akkor sem változtatott a gyakorlaton.
