Karácsony Gergely a Pride-ról: Kezeskedem róla, hogy semmilyen retorzió nem érheti azokat, akik eljönnek

„Magyarország 15 éve sajnos nem a demokráciájáról híres, hanem arról, hogy a demokrácia leépítésének laboratóriumává vált”

– mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Nicolae Ștefănuță Európai Parlament-alelnökkel, Hadja Lahbib esélyegyenlőségért felelős uniós biztossal és Hegedűs Máté Pride-szóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken a Városházán, egy nappal a Pride előtt. Karácsony arról is beszélt, hogy még a Városháza legnagyobb terme sem volt elég idén ahhoz, hogy minden sajtóorgánumot beengedjenek, akkora volt az érdeklődés.

Karácsony szerint a nagy érdeklődés egy ilyen kis országban általában két dolgot jelenthet: vagy valami nagyon jó történik, vagy valami nagyon rossz. A főpolgármester szerint Orbán februári beszéde az utóbbiba tartozott. A Pride betiltása szerinte annak is a betetőzése most, hogy „a kormány az elmúlt 15 évben folyamatosan ellenségképekkel hadakozott”. Ezek között voltak a hajléktalanok, a menekültek, Soros György, most pedig a szexuális kisebbségek – sorolta.

A főpolgármester szerint úgy tűnik, a kormány elszámolta magát, hiszen a magyarok túlnyomó többsége Karácsony szerint nem ért egyet a Pride tiltásával. „Magyarországon nem lehetnek másod- és harmadrendű állampolgárok, ezért úgy döntöttünk, hogy a Pride mellé állunk”.

„Nem csak önök kíváncsiak, hogy mi történik holnap. Közel harminc ország EP-képviselői, polgármesterek, elkötelezett barátaink lesznek itt velünk” – tette hozzá. Karácsony a Budapest Büszkeségről sajtókérdésekre azt mondta, hogy bár Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábban börtönnel fenyegette őt, nem tudja azt komolyan venni: „ha így történne, az én politikusi népszerűségemen az sokat segítene, bár a családom hiányolna” – fogalmazott. Karácsony szerint azonban

„nincs joga a hatóságoknak megbüntetni egy önkormányzati rendezvényen résztvevőket (...) Semmilyen retorzió nem érheti azokat, akik holnap eljönnek a fővárosi rendezvényre. Ezért főpolgármesterként kezeskedem”.

Karácsony hozzátette, a kormány fatális politikai hibát követett el a Pride betiltásával, most olyan hangulatot próbálnak kelteni, ami elveheti a honfitársak kedvét. Viszont azt is gondolja, hogy Magyarországon már az is nagy szó, ha a MÁV elér a Balatonig, szerinte a hatóság nem alkalmas arra, hogy „arcfelismerő kamerákat üzemeltessen, ennél egyszerűbb dolgok se mennek nekik”. Karácsony hozzátette, ez persze nem a rendőrség hibája, hanem a kormányzati vezetésé. A főpolgármester azonban hangoztatta: a szombati esemény egy fővárosi rendezvény, „pótolja, de nem a Pride. Lélekben a Pride-ra mennek az emberek, de jogi értelemben ez az önkormányzat rendezvénye lesz. A gyülekezési törvény nem vonatkozik erre”.

Biztonság és útvonal

Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a rendőrség az elmúlt években megtanulta, hogyan tartsák távol a szélsőjobboldali szervezeteket. Karácsony szerint szombaton a hatóságok dolga lesz, hogy a két gyülekezésre érkező állampolgárokat elválasszák, Karácsony szerint senkinek nem eshet bántódása, pláne, ha a rendőrség „ellátja az alkotmányos feladatát”. Karácsony és Hegedűs hozzátették, hogy az esemény is készül biztonsági intézkedésekkel, több mint 200 menetkísérőt készítettek fel a Pride-ra.

Karácsony arról beszélt, hogy mindent megtesznek azért, hogy a minimálisra szorítsák a kockázatot azután, hogy a Mi Hazánk is bejelentett egy tüntetést a Pride időpontjára és részben útvonalára, amelyet a rendőrség jóváhagyott. Karácsony hozzátette: az útvonal módosítását nem zárta ki, azt tanácsolta, kövesse mindenki a híreket. Hegedűs hozzátette: látva, hogy Hadházy Ákos ellenzéki képviselő hídfoglalásainál vonakodott a magyar rendőrség engedélyt adni, a Mi Hazánk pozitív elbírálása esetén csak azt mutatnák meg, hogy nem azonos szabályok szerint értékelnek. Karácsony hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendezvényekre nem vonatkozik a gyülekezési törvény, így a hatóságoknak a rendezvényen jelenlévők biztonságát szavatolniuk kell.

A főpolgármester kiemelte, a mostani Budapest Büszkeség egész Európára tartozik idén, mert „a magyar állampolgárok nem érhetnek kevesebbet más európai ország tagjainál”. Karácsony kitért arra is, hogyha Magyarország ma jelentkezne EU-tagnak, „fel se merülne, hogy felveszik”.

Az európai ügy

Hadja Lahbib esélyegyenlőségért felelős uniós biztos megerősítette Karácsony mondatait, úgy fogalmazott, „ezen a héten minden szem Budapestre figyel”. Lahbib szerint ez a város sokszínűségéről ismert, és „a sokszínűség és a diverzitás lelke az Európai Uniónak”. Lahbib szerint azt az EU-t, amit felépítettek az elmúlt években, most meg kell védeni. „Ez a mostani rendezvény több, mint egy Pride-felvonulás. Most lehetőség van megmutatnunk azt, hogy szabadok vagyunk, szabadon választhatjuk meg önazonosságunkat, legyünk Budapesttől Brüsszelig bárhol”.

Lahbib arról beszélt, barátként jött most Budapestre, és azért, mert „nem elfogadható azt gondolni, hogy az LMBTQ+ társaink mások lennének, más értékekkel.

Az Európai Unió semleges, de nem lehetünk olyanok, akik elfogadják az elfogadhatatlant.”

Lahbib hangsúlyozta, előre kell menni, nem hátra, az ehhez való jogot pedig békésen meg kell védeni. Új LMBTQ+ stratégiát is ígért az Európai Unió nevében, amely azt garantálja, hogy „a gyűlölet által motivált zaklatások megszűnjenek”. Ehhez a magyar civil társadalommal is egyeztetni fog, ígérte.

Nicolae Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke ezt erősítve azt mondta, az EU-tagországok anno aláírták az emberi alapjogokat biztosító nyilatkozatot, amik kötelességeket is jelentenek. „Az Európai Unió elveszíti a lelkét és az üzenetét, ha nem tartjuk be ezeket a szabályokat. Értékeket és érdekeket kell összehangolnunk, szolidaritást mutatnunk egymás felé. Most azért vagyunk itt, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az itt élők iránt”.

Ștefănuță szerint az EU-s részvétel nem propaganda, hanem kiállás amellett, amiről az európai demokrácia szól, mert mindenkinek joga van ünnepelni. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságoknak kötelessége megvédeni a rendezvényt, hiszen tízezrek fognak rajta méltósággal ünnepelni. Az alelnök arról is beszélt, hogy 30 éve van Pride, és tudja, milyen Magyarország volt itt 30 évvel ezelőtt: „azóta tudunk szabadon lélegezni. Ez volt a kezdet, erre kell emlékeznünk. Ne induljunk el a gyűlölet útján”.

Erre erősített rá Hegedűs Máté is, aki elmondta, hogy a ‘90-es évek óta van Pride, az idei eseményeket, a 30. évfordulót pedig 2023 óta tervezték. „Az idei szlogenünk az, hogy itthon vagyunk. Az LMBTQ-emberek a magyar társadalom ugyanolyan szerves részei, mint bármelyik másik polgártárs”. Hegedűs kiemelte, ez nem egy ideológiai propaganda, Magyarországon „a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig” születhetnek LMBTQ+-emberek. Hegedűs szerint eddig nem volt probléma a Pride-dal, a rendőrség is segítőkész volt velük együttműködve.

Prideból Büszkeség

Miután a főváros bejelentette, hogy megrendezi a Budapest Büszkeség napját, a világ felbolydult: a fővárosi Fidesz a hétfői közgyűlésre benyújtott egy azt elítélő javaslatot, Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig börtönnel is fenyegette Karácsony Gergelyt a szervezésért. Karácsony szerint a fenyegetés vicces, Tuzson pedig nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal.

A rendőrség jelezte, a gyülekezési jog szerint fogja értelmezni az önkormányzati eseményt. „A rendőrség 2025. június 28-án is a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni” – tették aztán hozzá arról, mit terveznek a Pride-ra. Az eközben bejelentett Mi Hazánk-tüntetésről Novák Előd, a párt alelnöke azt mondta, bíznak benne, hogy a rendőrség fellép a Pride ellen, de ha nem, akkor „a magunk nyilvánvalóan szegényesebb eszközeivel” ők fogják megkísérelni megállítani a vonulást. A felvonulás bejelentett programja szerint a Pride a Városháza park elől indul majd és a Károly körúton, majd a Múzeum körúton keresztül a Szabadság hídon vonul át a tömeg a Műegyetem rakpartra.

A főpolgármester június 16-án jelentette be, hogy nem demonstrációként, hanem fővárosi önkormányzati rendezvényként szervezi meg a Budapesti Büszkeség menetét (angol nevén: Budapest Pride). A főváros ezzel szeretné kikerülni a Pride betiltását célzó törvénymódosítást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán azt üzente a magyar hatóságoknak, hogy engedélyezzék a Pride-ot, és ne kelljen büntetőjogi vagy közigazgatási szankcióktól tartaniuk azoknak, akik kimennek az eseményre. Orbán Viktor erre azt válaszolta: arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a tagállamok rendészeti ügyeibe való beavatkozástól, nincs ahhoz közük.