A jog és az igazság nem mindig ugyanaz, mondja a főrabbi a Pride körüli jogi hercehurcáról
„A jog betűje nem feltétlenül felel meg az igazság kritériumrendszerének” – írta Facebook-üzenetében Frölich Róbert országos főrabbi a múlt szombati Pride-ra és a körülötte kialakult jogászkodásra, illetve konkrétan Orbán Viktor kijelentésére reagálva. A miniszterelnök a százezreket megmozgató demonstráció után hétfőn, a TV2 Tények hírmagazinjának nyilatkozva a 2022-es, amúgy érvénytelen, gyermekvédelminek nevezett népszavazásra hivatkozva állította, hogy annak iránymutatása alapján alkották meg három évvel később a Pride megtartását korlátozó jogszabályt, melynek betartatása „a hatóságok feladata, a politikának itt már nincs dolga”.
„A jogszabályok valóban ismertek, ám a jognak, a törvényeket összfogó Corpus Jurisnak mindig van olyan vetülete, mely túlmutat önmagán, ez pedig a jogban is ismert erkölcs, a morál vetülete” – reagálta erre a főrabbi, aki szerint azt, hogy a jog és az igazság nem mindig fedi egymást teljes mértékben, azt a XX. század szocialista korszakának egyes törvényei is bizonyítják. A zsidó-keresztény erkölcsi jogrend alapja viszont az igazság. a Bibliából is az következik, hogy az igazság keresése erkölcsi kötelességünk.
Hogy ebből mi következik a Pride ügyében? „Több százezer ember vonult ki szombaton. Ilyen tömeget egy irányba mozdulni, egy akarattal, békésen menetelni nagyon régen nem láttunk. Ez a tömeg meg akarta érezni, és meg is ízlelte szabadságot” – írta Frölich, aki szerint a szabadság „olyan élmény, mely akár a jog betűje ellenére is megszerzendő”. Ezért állt ki Mózes is népe szabadságáért a Fáraóban megtestesülő törvénnyel szemben, és ezért lázadtak a makabeusok a görög törvények tilalma ellen. Ezért vállalták a kereszténység hajnalán Jézus követői a mártírhalált Rómában.
„A szabadság az ember idilli állapota, szabadság nélkül nem teljesedhet ki, nem lehet önmaga” – írta Frölich, aki szerint a zsidó és a keresztény morálnak is a szabadság a sarokköve, „az erre való törekvés természetes állapota az embernek”.
„Hogyan is kárhoztathatnánk azokat, akik – mint egykor Dózsa György vagy Petőfi Sándor – a szabadságra vágytak?” – zárta költői kérdéssel posztját.
Orbán Viktor februári évértékelő beszédében fogalmazta meg célként a Pride betiltását, azt üzente a szervezőknek, hogy az idei felvonulás megrendezésével kár bajlódniuk. A kormányfői vágyaknak megfelelően a parlament tavasszal úgy módosította az alkotmányt, hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát a gyülekezési jog elé sorolta az alapjogok sorában, a gyülekezési törvényben pedig megtiltották a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény előírásaiba ütköző gyűlések szervezését. A Pride felvonulást végül Karácsony Gergely főpolgármester önkormányzati rendezvényként hirdette meg, de a rendőrség gyűlésként értelmezte, és megtiltotta. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a szervezőket szabadságvesztéssel, a résztvevőket pénzbírsággal fenyegette üzenetében. Ennek ellenére szombaton minden idők legnagyobb Pride-ját tartották Budapesten, a tömeg a felvonulás egy pontján a belvárosi Madách tértől a Műegyetem rakpartig húzódott.
