IDEA: A népesség közel kétharmada szerint Magyarország már nem lenne demokrácia, ha elfogadnák az ellehetetlenítési törvényt

A teljes népesség több mint kétharmada szerint az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat célja az, hogy ellehetetlenítse a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket és a független sajtót – írta a 24.hu az IDEA intézet friss felméréséről. A kutatásból kiderült, hogy a felnőtt népesség 63 százaléka szerint Magyarország már nem lenne demokrácia, ha elfogadnák az ellehetetlenítési törvényt.

Az IDEA intézet 2025. május 31. és június 6. között több kérdéssel vizsgálta az ellehetetlenítési törvényjavaslat megítélését. A kutatás célja az volt, hogy kiderüljön, a felnőtt népesség mekkora hányada ért egyet a törvényjavaslat által megfogalmazott célokkal, az emberek hogyan látják a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepét az ügyben, és mennyien tudják támogatni a törvényjavaslatban kijelölt szankcionálási eszközöket.

Az IDEA felmérése szerint június elején már a felnőtt népesség háromnegyede hallott a törvényjavaslatról. Az átlagnál ritkábban értesültek róla a falvakban élők (56 százalék), az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (62 százalék), a 40–49 éves korosztály tagjai (63 százalék), valamint azok, akiknek bizonytalan a politikai preferenciájuk (65 százalék).

Röviden azt is le kellett írniuk a megkérdezetteknek, hogy mit tudnak a törvényjavaslatról. Döntő többségük azt írta, az átláthatósági törvény a szólás- és sajtószabadságot kívánja korlátozni, de sokan a javaslat céljaként említették a demokrácia leépítését, a civil szervezetek, a független sajtó, illetve általában a kormánykritikus hangok elhallgattatását.

Ugyanakkor az IDEA azt írta a Telexnek, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek között magasabb azok aránya, akik nem hallottak a törvényről, nem tudnak róla semmit, vagy ahhoz nem eleget, hogy véleményt tudjanak formálni a részletező kérdésekben, ezért magasabb közöttük a „nem tudja válaszok” aránya.

A javaslat úgy fogalmaz, hogy Magyarország szuverenitását kívánja megvédeni olyan külföldi támogatásból működő, a közéletet befolyásoló hazai szervezetektől, amelyek tevékenységükkel negatív színben tüntetik fel az ország függetlenségét, demokratikus mivoltát, jogállamiságát, a nemzet egységét, valamint a családdal, házassággal, biológiai nemekkel, a békével a biztonsággal, más országokkal való együttműködéssel, illetve alkotmányossággal, keresztény kultúrával kapcsolatos magyar álláspontot.

A felmérésből kiderült, hogy a felnőtt népesség alig több mint ötöde tudott azonosulni a törvényjavaslatban megfogalmazott célokkal. Amíg a Fidesz–KDNP szavazóinak 87 százaléka egyetértett a törvényjavaslat kijelölt céljaival, addig a Mi Hazánk szavazóinak csak 22 százaléka értett egyet azokkal.

Az ellehetetlenítési törvény szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet. Ezzel csak a felnőtt népesség negyede értett egyet. A Fidesz–KDNP szavazóinak 78 százaléka támogatta azt, hogy a hivatal listázhasson. A Mi Hazánk szavazói között viszont az átlagnak megfelelően nagyon alacsony a támogatók aránya, mindössze 25 százalék.

A felnőtt népesség 32 százaléka egyetértett azzal a szankcionálási lehetőséggel, hogy a jegyzékre vett szervezeteknek évente vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amit az igazságügyi miniszter közzétesz. Azt viszont már csak a népesség 15 százaléka támogatta, hogy a listára került szervezetek a jövőben nem gyűjthessenek adó 1 százalékot. Mindössze a felnőttek 35 százaléka támogatta a törvényjavaslatban megfogalmazott szankciók legalább egyikét, ezekben az esetekben általában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.

Az IDEA intézet arra jutott, hogy az ellehetetlenítési törvénynek nincs többségi támogatottsága a magyar társadalomban. A felnőtt népesség közel kétharmada, 63 százaléka úgy látta június elején, ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor Magyarország többé nem tekinthető demokráciának. A válaszadók 43 százaléka szerint a kormánynak csak a figyelemelterelés a célja a javaslat benyújtásával.

A Mi Hazánk szavazóinak 78 százaléka is úgy gondolta június elején, hogy a törvényjavaslat célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása lenne. 75 százalékuk szerint ezzel a kormány csak az ország súlyos problémáiról próbálja elterelni a figyelmet. Még a Fidesz–KDNP szavazóinak 32 százaléka is úgy véli, hogy a törvényjavaslat céljai ugyan észszerűek, de a formája többet ártana az országnak, mint amennyit használ. A kormánypártok támogatóinak 17 százaléka azzal is egyetértett, hogy a javaslat valódi célja a kormánykritikus hangok elhallgattatása.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, ami rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. Halász képviselői indítványához Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók szinte összes tagja csatlakozott előterjesztőként. A 135 képviselőből azonban 20 nem adta a nevét a javaslathoz. Köztük volt például Lázár János, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor, ami szintén arra utal, hogy még a Fideszben sem mindenki ért egyet a javaslat jelenlegi formájával. A törvényjavaslatot ősszel veheti elő újra a Fidesz.