Már a terhesség alatt dönthetnek arról, hogy elveszik az anyától a veszélyeztetett helyzetben lévő újszülöttet

Már a terhesség alatt dönthetnek arról, hogy elveszik az anyától a veszélyeztetett helyzetben lévő újszülöttet
Illusztráció: Sean Gallup / Getty Images

1592

Egy új gyermekvédelmi törvénymódosítás alapján mostantól a gyámhatóság már az anya terhessége alatt dönthet arról, hogy a születendő gyereket ne lehessen hazavinni a kórházból – derül ki a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében” született egyes törvények módosításából. A törvénymódosítás kedden lépett hatályba.

A salátatörvényben megjelent gyermekvédelmi jogszabály alapján a születendő gyerek kiemeléséről akkor dönthet a gyámhatóság, ha már a várandósság alatt veszélyeztető körülményeket tárnak fel, és azokat nem sikerül megszüntetni az anya terhessége alatt.

„Önmagában jó lenne, ha az alapellátás már a terhesség alatt foglalkozna az anyával és a gyermekével, és így időben tudnának beavatkozni, ha erre szükség van” – mondta a Telexnek a módosításról Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. A szakember azonban attól tart, hogy a gyakorlatban nem ez valósul meg: „Félő, hogy a törvénymódosításra hivatkozva még könnyebben mondják ki egy családról, hogy alkalmatlan a gyereknevelésre.”

A legfontosabb a megelőzés lenne

A törvényben egész pontosan a következő szerepel: „70. §* (1) Ha a gyermekjóléti alapellátás a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és azokat a gyermekjóléti alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint – hivatalból vizsgálja, hogy a gyermek szülei gondozásában történő nevelkedése veszélyezteti-e a testi, értelmi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődését.”

Ha az alapellátásban nem sikerül megszüntetni a veszélyeztető állapotot, akkor azt az anya várandósságának legkésőbb a 31. hetéig jelzik a család- és gyermekjóléti központnak. Ennek alapján a család- és gyermekjóléti központ javaslatot tesz a gyámhatóságnak, így ha egy gyereket nem lehet hazaadni a kórházból, akkor arról a gyámhatóság a megszületéséig döntést hoz.

Boros Ilona szerint alapvetően semmi szükség nem volt erre a törvénymódosításra. A cél szerinte az lehetett, hogy a kórházban rekedt csecsemők helyzetét rendezzék, de ez a módosítás alkalmatlan erre. „A csecsemők nem azért vannak bent a kórházban, mert a gyámhatóság nem elég hamar emelte ki őket, hanem azért, mert nincs elég nevelőszülő, aki befogadná őket.”

Boros Ilona szerint sokkal inkább az infrastruktúrát, a személyi, anyagi feltételeket kellene fejleszteni, mintsem tovább szigorítani a jogszabályokon.

Ráadásul a jogszabály önmagában nem hoz túl sok újdonságot, hiszen eddig is az volt a cél, hogy a várandóst segítse az alapellátás, és ha ez nem sikerült, el kellett indítani a gyermekvédelmi eljárást.

Ettől függetlenül önmagában a jogszabály szövegével nem lenne problémája, sőt, azt mondta, azt még jó célokra is lehetne használni. „Ha ez egy figyelemfelhívás lenne a gyermekjóléti alapellátásban dolgozóknak arra, hogy foglalkozzanak a kismamákkal, és minél előbb próbáljanak meg segíteni nekik, akkor ez pozitív változásokat is hozhatna.”

De a TASZ jogásza tart attól, hogy a gyakorlatban nem ez történik majd. Inkább még könnyebben mondhatják azt a szülőknek, hogy nem vihetik haza a gyereküket, ezzel a nehéz helyzetben lévő szülők még kiszolgáltatottabbak lesznek, és a gyermekjóléti szereplőknek pedig csak a probléma rendezése lesz a feladatuk: azaz a gyerek kiemelése. Boros Ilona azt is nehezményezi, hogy a módosításról nem kérték ki a gyermekvédelmi szakemberek véleményét.

Előre megvizsgálják a gyám alkalmasságát

A jogszabályban szerepel az is, hogy ha a szakértők úgy ítélik meg, a család nem alkalmas a gyerek nevelésére, akkor már a terhesség alatt megfelelő gyámot kell keresniük a gyereknek. Boros Ilona szerint ha tényleg lehet tudni, hogy a gyereket nem lehet majd hazaadni, akkor érdemes időben gondoskodni a gyerek elhelyezéséről. De a legjobb az lenne, ha egy alkalmas családtagot keresnének gyámnak, és nem idegenekhez kerülne a csecsemő.

Persze a legfontosabb az lenne, ha az alapellátás a megelőzésre, és a vér szerinti szülők megsegítésére helyezné a hangsúlyt.

Ugyanis a terhesség alatt még bőven lenne idő beavatkozni a családok életébe. A TASZ jogásza szerint ez az a segítség, amit jellemzően nem kapnak meg a családok.

Példának hozta fel Barbarát, akinek ügyéről nemrég írtunk a Telexen: az anyát jogtalanul választották el pár napos csecsemőjétől, de ezt tíz év után mondta ki a strasbourgi bíróság. Barbara 2014. május 3-án adott életet hatodik gyerekének, Bencének. A kórházban két napig szoptatta az újszülöttet, együtt aludt vele, aztán egyszer csak jöttek, és elvitték a fiát. Az anya arra panaszkodott, hogy ennek okát nem mondták el neki.

Később kiderült, hogy a védőnő korábbi problémákra hivatkozva már Barbara terhessége elején azt javasolta, hogy a nő a kórházból se vihesse haza a gyerekét, ahelyett hogy a várandóssága végéig segítette volna abban, hogy végül hazavihesse kisfiát. Boros Ilona szerint ez az ügy tökéletes példa arra, hogy miként lehet rossz gyakorlatot kialakítani a frissen elfogadott módosítás szövegéből.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!