- Varga Juditot hallgatták meg csütörtökön tanúként a Schadl–Völner-perben a Fővárosi Törvényszéken.
- A volt igazságügyi miniszter visszatérő szereplője a volt helyettese, Völner Pál és a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György korrupciós ügyének. A neve ugyanis többször felbukkan a nyomozati anyagokban, és Völner is gyakran emlegette őt a perben.
- A nyomozás alatt nem hallgatták ki tanúként. Most a bíróságon azt mondta, miniszterként nem tartozott a prioritásai közé, hogy a végrehajtók vezetőjével találkozzon, jelzést pedig nem kapott végrehajtói turpisságokról.
Völner Pál az elejétől kezdve el akarta érni, hogy tanúként idézzék be egykori főnökét, Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert. Ezt egyszer azzal magyarázta a bíróságnak, hogy szerinte „a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, tőle pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben. Völner a tárgyalásokon mindig épp annyi információt csepegtetett Vargáról, ami valamennyire a miniszteren tartotta a figyelmet. Így akarták elérni a beidézését. Ez két és fél évvel a per kezdete után most csütörtökön történt meg.
Varga Judit 2019-től volt igazságügyi miniszter, így a feltételezett bűncselekmények elkövetésének egy idejében ő volt Völner Pál főnöke. A vád szerint Schadl és Völner együtt okosban elintézték néhány végrehajtó kinevezését, ezért cserébe Schadl az érintett végrehajtóktól, Völner pedig magától Schadl Györgytől kapott milliókat. A nyomozati anyagok szerint a korrupciós kapcsolat még Trócsányi László minisztersége alatt alakult ki Völner és Schadl között, és aztán az Varga Judit minisztersége alatt is folytatódott, az Igazságügyi Minisztériumban pedig tudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről; különböző főosztályok, különböző mélységben váltak érintetté az egykori államtitkár és a végrehajtói kar volt elnökének korrupciógyanús cselekményeiben.
Varga a bíróságon arról beszélt, hogy kisebb változtatásokkal, de megtartotta a Trócsányi éra alatti működést a minisztériumban, mert akkor még csak egy éve volt Magyarországon, nem akart belenyúlni nagyon mélyen a dolgokba. Megtartotta például Völner Pált is államtitkárként, vele ült le először, hogy megkérdezze tőle, hogy működik a minisztérium. Szerinte jó szakmai kapcsolatuk volt, de azért nem barátkozott volna vele magánéletében, azzal nem keverte volna a szakmai életet. Azt is mondta, hogy mivel az ellenzék állandóan kérdezte a végrehajtásról, ezért ebből jobban fel kellett készülnie.
Megemlítette a minisztérium akkori európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárát, Bóka Jánost, akiről „a miniszterelnök látta, hogy Bóka János az ország legokosabb embere, így ő lett az uniós ügyek serpája. Nagyon sajnáltam, hogy egy serpa lett”. Önállóság, felelősség, szinergia – Varga Judit szerint ő ilyen minisztériumot akart kiépíteni.
Schadl Györggyel állítása szerint ő csak szakmai kapcsolatban állt. „Szakmai a kapcsolatunk, nem baráti, mert nem találkoztam vele azon túl, hogy az irodámban néhány alkalommal” – mondta. Schadl kari elnökként mutatkozott be neki, ő még új volt a miniszteri poszton. „Nem akarom megsérteni a végrehajtói szakmát, de nem tartozott a prioritásaim közé, hogy a rendjük vezetőjével találkozzam”. Nem ismerte korábbról, a megismerkedésükkor dinamikus embernek, lendületes beszélőnek ismerte meg. „néztem is mindig, hogy ki van gyúrva. (…) Ha Schadl Györggyel találkoztam, mindig ott volt Völner Pál is, természetesen ez nem kérdés”, mondta. A végrehajtói kar szakmai rendezvényein szerinte sosem vett részt. Schadl György később szerette volna megerősíteni a bíróságnak, amit Varga mondott róla, tehát hogy ő maga dinamikus, fiatalos, lendületes. „Abban maradtunk, hogy akkor fogom őt zavarni, ha ég a ház” – mondta a Vargával való kapcsolatáról.
Bíró: „Meg kell kérdeznem, még akkor is, ha sejtem, mi lesz a válasz. Hogy működött a végrehajtói álláshelyek pályáztatása? Mennyire látott rá erre?”
Varga: „Annyira, mint amennyire egy miniszter egy államtitkárnak átruházott hatáskörre kellett, hogy rálásson. (…) Egy dolgot tudtam, hogy a kinevezéseket Vízkelety Mariann államtitkárnak kellett aláírnia. Emlékszem, egyszer feljött az irodámba, hogy ezek és ezek. Ez egy hatalmas tárca, ahol harminc éve dolgozó emberek vannak. Én megbíztam abban, hogy tudják a dolgukat.”
Bíró: „Bármikor ön hall-e olyan információt, hogy a végrehajtói pályázatok elbírálása kapcsán problémák lennének, vagy bármelyik államtitkár túllépi a hatáskörét, belefolyik ezekbe?”
Varga: „Nem hallottam, mert ezeket a szinteket nem is figyelhettem, hogy napi szinten az ügyintézők hogyan élik a mindennapjaikat.”
Bíró: „Bármiféle jelzés eljutott-e önhöz, hogy kicsit másképp történt a pályázati anyagok minisztériumhoz való feljuttatása, és furcsállották, hogy abba Völner Pál belefolyt?”
Varga: „Nem. De eleve friss vezető voltam, sok feladattal.”
Bíró: „Emlékszik-e olyanra, hogy egy végrehajtó próbált volna önnel beszélni, végrehajtással kapcsolatban?”
Varga: „Nem, de szerintem jól működött a kabinetem is, mert ez nem volt a szint, akiket be lehet engedni a miniszterhez.”
Bíró: „Ön a végrehajtók kinevezésébe bármikor beleszólt-e?”
Varga: „Nem.”
Azt is mondta, ő maga nem ellenőrizte az államtitkárok munkáit, mert szerinte ők protokoll szerint végzik a dolgukat, és jó érzés volt neki, hogy a különböző feladatokkal, így például a végrehajtásokkal államtitkárságok bíbelődtek – bár elismerte, hogy végső soron mindenért a miniszter a felelős.
Azt állította, nem tudott olyanról, hogy Völner Pál „sajtpapíron” adta volna át a neveket a kinevezendő végrehajtókról a minisztériumnak. Nem tud arról sem, hogy a kinevezéseket aláíró Vízkelety Mariann államtitkár egyeztetett-e volna valakivel a nevekről.
Bíró: „Ön 2021 tavaszától bármiféle változást észlel-e Völner Pálnál az önnel való kapcsolattartásban, a végrehajtókkal összefüggésbe kerülő ügyekkel kapcsolatban?”
Varga: „Nem. Lett volna egy észlelésem arról, ha megváltozott volna a magatartása.”
Majd azt mondta, Schadl György őrizetbe vételéről csak azután értesült, hogy azt megírta a sajtó. Amikor tudomást szerzett róla, akkor természetesen beszélt Völner Pállal, akihez a végrehajtási terület tartozott: „Kérdeztem, hogy ez micsoda. Azt mondta, nem tudja, és nagyon nyugodt volt”, mondta Varga, aki szerint az egész ügy sokk volt a minisztériumnak.
Azt állította, azt nem tudta, hogy Schadl és Völner között szoros a kapcsolat, csak normális munkakapcsolatot látott köztük, az pedig szerinte nem tartozott rá, hogy az államtitkára mit csinál a szabadidejében. Azt nem zárja ki, hogy Schadl bement többször a minisztériumba Völnerhez, de „nem állhatott a kapuban, hogy nézze, ki jár kihez”, ahhoz túl sok dolga volt.
Miután az ügyészség kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését, akkor beszéltek telefonon, de arról, hogy mi legyen a szövege az arra adott sajtóközleményüknek. Utána Völner egyszer bement hozzá az irodájába, de a korrupciós ügyről állítása szerint nem beszélgettek. „Most mit csináljon a miniszter, amikor a miniszterhelyettese ellen ilyen gyanúsítás van. Arról beszéltünk, hogy vannak a gyerekei. Meg sok szerencsét kívántam neki.” Azt pedig „szürreális” élménynek nevezte, amikor bejöttek a minisztériumba házkutatási paranccsal.
Bíró: „Olyan pletykát, akár alsóbb minisztériumi szintekről, hogy itt mi történt, mit tudnak, hall-e?”
Varga: „Mindenki iszonyatosan meg volt rémülve, akkor kezdtem én is csak arról gondolkodni, hogy mi volt a vád. Nagy volt a rémültség a minisztériumban, ez felsugárzott a kabinetembe.”
Tíz perc a jó miniszter asszonnyal
Varga Judit neve többször felmerült már a perben.
Völner Pál az egyik tárgyaláson például átadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:
Varga: „Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?”
Völner: „Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.”
Varga: „Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.”
Egy másik üzenetváltásban pedig egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításánál intézkedett. Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.
Völner szerint mindenesetre mindezek azt igazolják, hogy Varga „a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta”.
A fideszes exállamtitkár szerint Varga tud nyilatkozni arról a bíróságnak, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök nem alá, hanem Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak. A vád szerint ugyanis Schadl György javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kellene végrehajtónak kinevezni.
Völner védője, Papp Gábor a per egyik pontján röviden és tömören ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:
Papp: „Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?”
Völner: „Volt.”
A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.
Erről Varga most a bíróságon azt mondta, a sajtónak köszönhetően sok mindenről hallott, ezért elkezdett gondolkodnia azon, hogy mi is lehetett ez a találkozó. Azt nem tudja, mi volt a téma, annyit tud, hogy Völner Pál ott volt.
A találkozóról egyébként a Telex még korábban megkérdezte magát Varga Juditot. Akkor azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, de szerinte ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben „nincs semmi látnivaló”.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.
Miniszter asszony egy kicsit kedveskedett
Mellékszál, de a nyomozati anyagok szerint egy másik lehallgatott telefonbeszélgetésben így beszélt egymással Schadl György és Völner Pál:
Völner: „Telexet láttad?”
Schadl: „Nem.”
Völner: „Miniszter asszony kedveskedett nekem. Pegasus-ügyben.”
Ez a párbeszéd 2021 júliusában, néhány órával azután zajlott le, hogy Varga Judit a Telexnek azt állította: Völner Pál volt az, aki aláírta a titkos megfigyelésekhez szükséges engedélyeket az Igazságügyi Minisztériumban, ő maga miniszterként csupán a jogszabályok betartásáért felel. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egyébként ezt a miniszteri interjút elég rossz néven vette Völner, aki ezután egy ideig pihentette is a telefonját.
A Pegasus egy izraeli kémszoftver, amivel okostelefonokat tudnak lehallgatni, de ezzel hozzá tudnak férni mindenféle telefonon tárolt adathoz is. 2021 nyarán derült ki, hogy Magyarországon ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek vele, Kósa Lajos pedig elismerte, hogy a Belügyminisztérium vette meg a kémszoftvert (bár az ügyészség később azt állította, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”). Maga Varga Judit később azt is mondta, „ne legyünk nevetségesek. Ilyen eszközre minden országnak szüksége van.”
Az ügy az Európai Parlamentig is eljutott, külön bizottságot hoztak létre, ami a Pegasus használatát vizsgálja. A testület idén februárban Magyarországra is ellátogatott, a magyar kormány viszont – ahogy a lengyelek sem – nem fogadta a delegációt, Varga Judit például brüsszeli bohózatot emlegetett.
Cikkünkben pontosítottuk, hogy mit mondott Varga Judit a bíróságon találkozásairól Schadl Györggyel.
