„Le lehet váltani a Fideszt, de ha az ellenzék kerül hatalomra, ki lesz majd az ő ellenzékük?”

„Én nem megyek el választani, fogalmam nincs, ki kicsoda, honnan jött. Nem szavazhatok olyanra, akiről azt se tudom, ki”

– mondta Erzsi és Jutka a gárdonyi polgármesteri hivatal mellett, két nappal a gárdonyi időközi választások előtt. Szavazhatnának, nem nyaralók, hanem állandó lakói a Velencei-tó partján fekvő, közel 13 ezer fős városnak, de nem biztosak benne, hogy elmennek voksolni. Sem a jelölteket nem ismerik, sem azt nem érzik, hogy kell még egy nagy változás: annak örülnek, hogy leváltották tavaly a város fideszes polgármesterét, és abban bíznak, hogy lesz még olyan kormány az országban, amelyik alatt egyszer majd 140 ezer fölé megy a nyugdíjuk. De hogy a helyi önkormányzat testületével mi van, az már annyira nem érdekli őket. „Mit gondolkodjunk mindig a politikán, örülünk magunknak inkább, meg annak a kevésnek, ami hátravan” – legyintett Erzsi.

Persze azért a híreket követik, mert az elmúlt hónapokban nem mindennapi módon alakult a gárdonyi önkormányzati testület helyzete. Azzal kezdődött, hogy tavaly tizennyolc év után leváltották a város addigi fideszes polgármesterét, Tóth Istvánt. A városnak nem fideszes vezetése lett, az átmeneti, júniustól októberig tartó időszakban pedig a fideszes exvezetés még jelentős tételeket szórt ki az önkormányzati kasszából. Októbertől aztán átvette a polgármesteri széket Eötvös Pál Árpád, a VITE (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület) színeiben. Az önkormányzati testület összetétele viszont érdekesen alakult: fele-fele felállásban, hat fideszessel és hat nem fideszessel (VITE-sekkel, függetlenekkel, DK-sokkal) vágtak neki a város vezetésének.

Az 50–50 százalékos arány láthatóan nem működött jól, annyira nem, hogy áprilisban elkezdődött a lemondási hullám. Három fideszes képviselő és egy független is lemondott, egy képviselő meghalt, így Gárdonyban nyárra öt időközi választást is kitűztek. A fideszes képviselők helyére, Gárdony 1-es, 4-es, 8-as számú választókerületében vasárnap választanak új képviselőket a gárdonyiak, a másik két választás augusztus, illetve szeptember végén lesz.

A vasárnapi választáson viszont átlagszavazó legyen a talpán, aki el tud igazodni.

A polgármester jelöltjei indulnak a VITE színeiben, mellettük viszont csupa független jelölt van a szavazólapokon. Köztük van a korábban fideszes színekben képviselőként dolgozó helyi presbiter, a város korábbi, fideszes alpolgármestere és jó pár olyan civil, akik az új polgármesterrel sem elégedettek.

Patthelyzet

„Szerintem ők nem is akartak képviselők lenni már, pártfegyelem vagy a Fidesz unszolása miatt indultak a választáson tavaly” – mondta Eötvös Pál polgármester a gárdonyi hivatalban a lemondott fideszes képviselőkről. Eötvös asztalán rengeteg papír van mindenfelé, azt mondja, ez csak a mindennapi munkájának egy része, „még a szekrény is tele van velük”. Hozzátette, a napi teendők mellett az előző, fideszes vezetés szerződéseit, ügyeit is felül kell vizsgálni, de utóbbival lassan halad, mert „sajnos csak 24 óra van egy napban”.

Eötvös úgy látja, a testület cselekvőképtelensége sem segített a munkáján. Szerinte a lemondott fideszes képviselők azt képzelték a tavalyi választáson, hogy olyan lesz minden, mint tizennyolc évig: fideszes fölénnyel könnyű lesz dönteni. A 6–6-os felállásban viszont „patthelyzet alakult ki, kimozdíthatatlan konfliktus, amiben csak topogtunk. Nem volt kompromisszum, nem lett megoldás se”. A városnak alpolgármestere is csak ötödik nekifutásra lett: négyszer nem sikerült megválasztaniuk senkit, miközben a kormánypártiak nem is állítottak jelöltet. Végül az ötödik körben az egyik fideszes képviselő átszavazott, így lett alpolgármester a településen. A költségvetést is blokkolták a képviselők, ezt végül annak hatására fogadták el, hogy népharagot váltott ki a gárdonyiakban a testület egy helyben toporgása.

„A korábbi felállás kényelmesebb lett volna nekik, nagy többségben könnyű kormányozni egy várost, nincs kérdés, nincs ellenvetés – mondta Eötvös, aki tudja, hogy a kormánypárti képviselők arra hivatkoztak, hogy nem lehet az új polgármesterrel, azaz vele együtt dolgozni. – Szerintem csak nem akartak dolgozni, pláne ellenzékben nem.” Eötvös egyébként nem érez felelősséget sem az ő lemondásuk, sem a független képviselő lemondása miatt. Utóbbiról, Szigetvári Péterről azt gondolja, hogy egyszerűen új képviselőként nem volt tisztában azzal, milyen feladatkörökkel jár a munka. Eötvös szerint Szigetvári azt is szerette volna, ha leváltják a teljes hivatalt, új jegyzőt, aljegyzőt, satöbbit választanak – olyanoktól akart megválni, akik a fideszes vezetéssel dolgoztak tizennyolc évig.

„Indok nélkül nem lehet senkit elbocsátani, nem lehet az életpályáját, karrierjét, keresetét tönkretenni. Buta hozzáállás, hogy le kell fejezni mindenkit”

– mondta erről Eötvös. Szigetvári szerint viszont „az igazi változáshoz sajnos áldozatokat kell hozni”.

A polgármester nagy felelőtlenségnek érzi, hogy a képviselők megválasztatták magukat, aztán pár hónappal (a fideszesek majdnem fél évvel, a független képviselő nyolc hónappal) később lemondtak. „Ha nem készül fel egy képviselő, a saját szavazóit árulja el, ahogy a várost és az országot is.” Eötvös szerint a három időközi választás nagyjából 6–8 millióba kerül a településnek és az adófizetőknek, a független képviselő helyére kiírt választás pedig 3–4 millió lesz. Eötvös viszont bizakodó: három fideszes maradt a testületben, szerinte ők „nem sértődtek meg”, velük, ahogy a hivatal korábbi, fideszes vezetés alatt dolgozó tagjaival is, tud együtt dolgozni. Abban azért bízik, hogy az időközi választáson az ő jelöltjei nyernek, és nem lesz „újra káosz”.

Odalett a lelki békéjük

A lemondott fideszes képviselők, Czéczei János, Heresznyei Gabriella és Szabóné Schneider Anikó nem igazán nyilatkoztak a sajtónak részletesen a lemondásukról. Heresznyeit telefonon értük el, először azt mondta, lemondási nyilatkozatában már mindent elmondott. Ebben azt írta, a „kialakult negatív erkölcsi légkörben, ami képviselőcsoportunkat érinti, nem kívánom folytatni a munkát, nem adom a nevem a korábbi időszak tevékenységére vonatkozó lejárató kampányhoz sem”. Végül annyit mondott nekünk, hogy „régi motorosok voltunk, jó szándékkal álltunk neki a munkának”, de szerinte ez a polgármester hozzáállása miatt nem nagyon sikerült. Ők úgy látták, a polgármester sokszor arra mutogatott, hogy ők fideszesek, ahelyett, hogy megoldást kerestek volna.

A Fidesz és a Fideszhez közeli kör nem szívesen beszél a kialakult helyzetről, az időközi választáson induló Muray Rita viszont igen. Ő Tóth István alatt a Fidesz színeiben alpolgármester volt, ennek ellenére függetlenként indul a 4-es körzetben, akár csak a 1-esben a korábbi Fidesz- és Fidelitas-tag, fideszes exképviselő és presbiter Császár Attila. Muray szerint azért, mert kicsúsztak az időből, későn döntöttek amellett, hogy képviselők lesznek, így a Fidesznek „már nem volt ideje beállni mögénk. De a párt céljaival továbbra is egyetértek, büszkén vállalom, hogy Fidesz-támogatott voltam”. Hozzátette, idén azért indult el, mert egy képviselőnek kevesebb a dolga, mint egy alpolgármesternek, úgy érzi, az ő korában az még belefér egy utolsó ciklusra.

Murayval a polgármesteri hivatal előtt beszélgettünk, először arról, hogyan látja a lemondások ügyét. Szerinte az új polgármesterrel új helyzet alakult ki a településen, és ezt nem mindenki bírta jól. Muray úgy látja, nem segítette az új polgármester a fideszeseket, miközben látszott az is, hogy „a baloldalon egymás között is konfliktusban vannak” a képviselők, a Fidesz-támogatottak viszont összezártak. Muray szerint végül „a testületi üléseken olyan hangulat alakult ki, amelynél a képviselőknek fontosabb volt a lelki békéjük”. De azt is látja, hogy „az alapfeszültséget a csapatépítés, a kompromisszum oldja meg, mindegy, hogy jobb- vagy baloldalról akarja valaki azt, hogy a város működjön” – mondta Muray, aki szerint bár ő így gondolja, a lemondott fideszesek nem ezt vallották, és a kompromisszumkészség sem volt meg bennük.

Szerinte Szigetvári esetében pedig az lehetett a baj, hogy „a baloldaliak is sokat vitáztak”. Szigetvári szerint azonban nem teljesen erről volt szó: ő úgy látja, hiába volt kompromisszumkész, a polgármester nem tudott együttműködni. A lemondott képviselő szerint Eötvösnek sem koncepciója, sem programja nem volt igazán, mert

„olyan testületben, ahol nagyon vegyes az összetétel, nagyon erős és konkrét elképzelés szükséges a városvezetőtől, különben káosz lesz úrrá. Most ezt tapasztaljuk Gárdonyban”.

Szigetvári szerint a fideszesek lemondásához egyrészt az a népharag vezetett, amit a költségvetés elfogadásának gáncsolása miatt kaptak, másrészt „a pártfegyelem és az érvek nem voltak szinkronban”. Szerinte a mostani, „ingoványos helyzetben erősebb kézre” lenne szükség, mint amilyen a polgármesternek van, így abban is bizonytalan, milyen irányban változik a helyzet a jövőben: „egy normális embernek iránymutatás, határozottság és koncepció kell egy vezetőtől. Ezt pedig nem kaptuk meg Eötvös Páltól sajnos”.

Hozzák a hangulatot Budapestről

„Ezt fotózza le, ahogy itt ülünk. Árnyékos padot ritkán lát Gárdonyban” – mondta nevetve Erzsi és Jutka, akik egy másik településről érkezett barátnőjükkel ültek az árnyékos, fás padon. Az előző vezetésre panaszkodtak, meg arra, hogy az átmeneti időszakban, „amikor kiürítették a kasszát”, a fideszesek építettek még egy parkot, de annak is az összes padjára tűz a nap. Muray erre korábban azt mondta, az is fontos beruházás volt, amit meg akartak valósítani váltás előtt. Ebben az átmeneti időszakban tavaly egyébként tényleg nagy pénzszórásba kezdett az előző vezetés, lett belőle vidraszobor és pumpapálya is.

Erzsiék úgy látják, ezek nem fontos beruházások, inkább pénzlapátolások voltak. „A volt polgármester mélyen nyúlt a zsebébe és a kasszába a saját hasznára. Amíg a bársonyszékhez nem kerülnek, mondanak ezek tücsköt-békát, aztán mi, nyugdíjasok, le vagyunk szarva” – összegezte Erzsi. Úgy látja, az új polgármester egyelőre jól indít, „volt is neki mit takarítania, ő nemcsak tornagyakorlatokat mutogat a gyerekeknek, mint a Pityu bácsi”. Szerintük a korábbi polgármesternek „most lett tele a zsebe”, bíznak benne, hogy az új polgármester majd nem lop, hanem csinálja a dolgát.

Érezhető volt a településen sétálva, a kintebbi kerületektől a partig és a belvárosi részig, hogy erős a kiábrándultság és a felháborodás a Fidesszel szemben. Az okok között a kegyelmi ügyet említették a helyiek, de vannak olyanok is, akik azt sem értették már, hogy öt évvel ezelőtt hogyan nyerhetett újra a fideszes polgármester. Muray szerint a Fidesz népszerűségének csökkenését inkább az okozza, hogy sok az új beköltöző. Bár ő úgy érzi, rengeteget tettek a városért, úgy látja, ezt az újak még nem látják, mindig mást akarnak, „hozzák a hangulatot Budapestről”. Muray szerint az viszont igaz, hogy

„most leváltóhangulat van, mást kívánnak az emberek. Az országban minden Orbán ellen, itt minden a jobboldali polgármester ellen szól”.

Szerinte az egyáltalán nem baj, hogy Gárdonyban a „másik oldal” nyerte a választást, úgy látja, bárki vezeti a települést, addig jó, amíg az jót akar. Elismeri, hogy az új vezetés például jól kommunikál, de bízik benne, hogy a választók is elismerik, ők mit tettek tizennyolc év alatt: játszótérről, sportpályáról, járdaépítésről beszélt, a jövőbeni tervek között pedig iskolafejlesztés, bicikliút-építés van. Szerinte „a polgármester és a baloldaliak is ezt akarják, csak nem szoktuk még meg azt, hogy együtt kell dönteni”.

A gárdonyiakkal beszélve az látszik, hogy a szavazók körében nem igazán jellemző ez az optimizmus. Egy nő a parton arról beszélt velünk, hogy szerinte a település célja a fideszes vezetés leváltása volt, innentől már nem érdekli őket a politika, bár baj, ha a testület nem egyezik ki. „Jól indít a mostani polgármester, de látjuk, hogy a hatalom mindenkit meghülyít. Remélem, őt nem fogja”. Szerinte viszont az emberekkel ritkán törődnek itt, ő közösségi programokat szeretne, egy másik nő is azt mondja, koncert, élet kéne a településre. Van viszont olyan is, aki azt érzi, hogy „itt egyre szarabb a helyzet, semmit nem csinál az új vezetés sem”.

Mindenféle függetlenek

Ahogy sétáltunk a településen, egyre szembetűnőbb volt, hogy plakátokat alig látni. A VITE egy óriásplakáton és számtalan kisebben is hirdeti magát, a három körzet összesen hét függetlenjével viszont már nem találkoztunk. Az első választókörzetben induló Virág Krisztina később azt mondta, hogy ő környezetvédelmi okokból nem akart plakátot nyomtatni. Azt viszont nem értette, hogy az új városvezetés miért nem szervezett legalább egy vitaestet az indulóknak.

Pedig arra a kérdésünkre, hogy mennyire átlátható a választóknak a sok független, a polgármester is sóhajtással felelt: szerinte igazi független képviselő kevés van, a korábbi fideszes alpolgármestert sem tudja például annak tekinteni. Azt is gondolja, vannak az indulók között olyanok, akik „megélhetési politikusok” akarnak lenni, bár nem tudja, ők tudják-e, hogy a képviselői tiszteletdíj náluk mindössze nettó 70 ezer forint.

Virág Krisztina a Velencei-tó partján beszélt nekünk arról, hogy ő függetlenként a Velencei-tóra és a település lakosságára hívná fel a figyelmet: arra, hogy több közösségi és természetvédelmi program kell Gárdonyba.

„Itt mindannyian a tóból élünk, az emberek többsége ezért jön ide” – mondta, hozzátéve, hogy a sukorói beépítés ugyanúgy felháborítja, mint a gárdonyi ügyek, hiszen ugyanarról a tóról van szó, amit meg kéne védeniük. Virág szerint új irányt vett a fideszes vezetés leváltása után a város, és ehhez kell a független látásmód is a testületbe. Szerinte viszont „ha megnézzük a jelöltlistát, egy VITE-s van, egy exfideszes, egy velencefürdői, aki nem tudom, mit keres itt, meg vagyok én, aki tényleg független”. Szerinte azért beszélhetünk az időközin való indulásáról, mert az új vezetésű önkormányzat nem kezelte jól a Mol olajszennyezési ügyét.

A 4-es választókörzet független képviselője, Dudás Róbert szerint náluk hasonló a helyzet, a három független jelölt közül pedig úgy tudnak dönteni az emberek, hogy Facebook-csoportokból tájékozódnak. „Egy kistelepülésen ráadásul megvan a lehetőség arra, hogy átlássák”, ki kicsoda. Dudás is civil jelöltként indult, miután azt látta, a mostani önkormányzat működése is problémás. Virág Krisztinához hasonlóan ő is a Mol-ügy miatt indult el a választáson.

A Mol-gate és a tó

Mind a polgármester, mind Muray Rita a túlnépesedést nevezték az egyik legégetőbb problémának: az iskolák, óvodák kicsik ennyi emberre, bővítés kell. A polgármestert aggasztja a Velencei-tó állapota is – ami, mint arról mi is több cikkünkben írtunk, sem a klímaváltozás miatt, sem a környező beépítések miatt nem túl rózsás. Eötvös ezért települések közti közös összefogást szeretne, de mindenekelőtt addig szeretne eljutni, hogy a testületen belüli konfliktus feloldódjon.

A polgármester egyik jelöltje, Gál Csaba a 4-es választókörzetben indul, megkeresésünkre ő is arról írt, hogy a tó helyzete az egyik kulcskérdés: „különösen a Velencei-tó állapota aggaszt, a vízpótlás problémáját meg kell oldani, az önkormányzatok összefogásával és állami segítséggel”. Gál kiemelte, hogy Eötvös Pál polgármestersége alatt szerinte rohamléptékű fejlődésbe kezdett a város.

A VITE, illetve Muray viszont arról a kulcstémáról nem nagyon beszél, ami miatt több civil képviselő is jelöltként indul vasárnap: a Mol-ügyről. A Mol tavaly októberben jelentette be, hogy olajszivárgást észlelt a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékükben Gárdony mellett. Később kiderült, hogy a területen közel 500 köbméter kőolajszármazék, gázolaj és benzin folyt ki, ennek jelentős része, körülbelül 200 köbméter már azután, hogy a Mol észlelte szeptemberben, hogy valahol folyik a gázolaj a vezetékből. Az ügy nagy port kavart, a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságában Komjáthi Imre MSZP-s képviselő a Mol Csernobiljának nevezte a történteket. Ezen az ülésen kiderült az is, hogy a kormányhivatal hogyan akadályozta, hogy az ügyben dolgozó, lakosságot tájékoztatni akaró civilek hozzájussanak a szükséges információkhoz.

„Ha én kiborítok ide egy liter gázolajat, biztos, hogy jön a büntetés. Ha ezt Magyarország legnagyobb vezető cége csinálja, akkor úgy van kezelve, mintha mi sem történt volna”

– fogalmazott a helyzetről Virág Krisztina.

Dudás Róbert arról beszélt, hogy az ő körzetében, ahol most a Mol izolációs falat épít, csak négy olyan lakos van, akit érint a Mol-ügy, mégis ezt tartja most Gárdony egyik legfontosabb témájának. Mint mondta, a vizsgálatokkor kimutatott értékek aggasztóak, a Mol nem konstruktív, a helyi lakók pedig fúrások, munkagépek között élnek. Az olajszennyezés környékén sétálva tényleg meghökkentő volt a látvány: nyaralók sorakoznak egymás mellett, közéjük, az egyik ház telkére szúrva pedig ott ágaskodik egy gigantikus munkagép. A helyieket pedig annyira aggasztja a helyzet, hogy amint meglátták Dudást, egyből jöttek is beszélni vele, mit tud, hogyan lesz tovább.

„Az önkormányzat próbálkozott lakossági fórummal, de azóta csend van a részükről” – mondta Dudás, és ezt egy mellette álló férfi is megerősítette, akinek itt van a nyaralója. Szerinte a polgármester az elején még kijött a helyszínre, de azóta nem csinálnak semmit a Mol ügyében. A civileknek kellett lépniük, az önkormányzat helyett a Greenpeace megy perre a Mol-üggyel kapcsolatban a lakók érdekében.

Bár Gárdonyban látszik, hogy a helyiek az olajszennyezéstől távolabbi településrészeken megnyugodtak a tavalyi polgármesterváltás után, Dudás szerint pont a Mol-ügy mutatja meg, hogy általánosan is mekkora a tét az időközi választáson. „Le lehet váltani a Fideszt, látjuk, de aztán, ha az ellenzék kerül hatalomra, ki lesz majd az ő ellenzékük, aki kritikus?”