Hosszú interjút adott Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön az Ultrahang YouTube-csatornának. A beszélgetésben főleg külpolitikáról volt szó, szóba került viszont a gazdaság helyzete, Mészáros Lőrinc személye, Hatvanpuszta és jövő évi választási esélyek is.
A beszélgetés egy pontján felmerült, hogy Magyarország kiléphetne az Európai Unióból. Orbán erről azt mondta: ma még Magyarországnak sokkal jobban megéri benne maradni az EU-ban, mint kilépni. Többszöri visszakérdezésre azt mondta, hogy „nincs a radaron” az unióból való kilépés, és nem látja, hogy ez a közeljövőben aktuális lehet. Szerinte ha mégis így lesz, akkor ő majd szólni fog.
Orbán szerint az Európai Unió következő hétéves költségvetésével több probléma is van. Az egyik, hogy rengeteg pénzt szánnak Ukrajnának, a másik, hogy a költségvetés tartalmaz olyan lehetőségeket, hogy bizonyos esetekben az EU visszatarthatja a tagállamoknak szánt pénzeket. „Amíg én miniszterelnök vagyok, a büdös életben nem fogom megszavazni” – mondta erről.
Orbán szerint a világban nagy átalakulás zajlik, az egyik legfontosabb ezek között a „transzatlanti hasadás”, aminek az az oka, hogy az Egyesült Államok konzervatív, az EU pedig liberális irányba megy. Orbán szerint nagyon instabillá teszi az amerikai helyzetet, hogy négyévente választásokat tartanak. Ő viszont abban reménykedik, hogy Trump után egy másik konzervatív elnök jön majd, aki akár a mostani alelnök is lehet. Orbán azzal számol, hogy most 12 évig a republikánusok fogják vezetni az országot.
A riporter szóba hozta, hogy Orbán idénre repülőrajtot ígért, ehhez képest viszont az ő minden ismerősénél problémák vannak a munkahelyen. Orbán azt mondta, azt hitte, könnyebb lesz beindítani a magyar gazdaságot, és a repülőrajt elmaradásának az az oka, hogy Trump ígéretével ellentétben nem tudta lezárni az orosz-ukrán háborút. Ezért szerinte az európai vezetők a felelősek, akik segítenek Ukrajnának.
Orbán szerint a gazdaságot most olyan eszközökkel akarják beindítani, mint a Demján Sándor Program, amivel a kisvállalkozóknak adnak támogatást. Szerinte akinek nincs egy forintja befektetni, az ne fektessen be, de akinek van, annak ad a kormány még egy forintot, hogy abból fejlesszen. Képletesen persze, mert ez azt jelenti, hogy a saját beruházás értékét az állam megduplázza. A miniszterelnök szerint a fiatalok helyzetét most azzal akarják segíteni, hogy szeptembertől olcsóbban tudnak lakáshitelt felvenni.
A riporter egy ponton felhozta, hogy az ő környezetében sokan úgy érzik, hogy az oligarchák, nagytőkések világa teljesen elválik a társadalom többségétől. Orbán erre azt mondta, hogy neki nincs konkrét elképzelése arról, milyen legyen a nemzeti tőkésosztály.
„Szamárság”, hogy az ő családtagjai és közeli barátai állami megrendeléseken gazdagodtak meg. Szerinte csak véletlen, hogy Mészáros Lőrinc lett az ország leggazdagabb embere, és a valamikori osztálytársai közül senki nem lett milliárdos. Orbán szerint a mai magyar tőkések körülbelül fele még 2010 előtt gazdagodott meg, így nem igaz, hogy ők termelték ki a teljes magyar tőkésosztályt.
A riporter megkérdezte, hogy Hatvanpuszta Orbán nyaralója-e, amire Orbán visszakérdezett, hogy ez egy igazi kérdés-e. Orbán azt mondta: neki van egy háza Felcsúton, Hatvanpuszta pedig az édesapjának a gazdasága. Mivel neki két háza is van, egy Budán, egy Felcsúton, nincs szüksége egy harmadikra.
Orbán szerint ők akkor veszthetnék el a jövő évi választásokat, ha nem tartanák be az ígéreteiket. Az ígéreteik nagy részét viszont betartják, így jók a kilátásaik. Orbán itt olyan ígéreteket sorolt fel, mint az, hogy „migránsmentes” országként tartják meg Magyarországot, illetve „megvédik a gyerekeket a dzsenderpropagandától”.
A műsorvezető megkérdezte, hogy Orbán folytatná-e a politizálást, ha elvesztené a választásokat, vagy nyugdíjba menne. Orbán azt mondta, hogy mindenképpen folytatná, és biztos benne, hogy lesz még ellenzéki politikus. „Az nem kérdés, hogy lesz belőlem még ellenzéki politikus” – mondta. Az apja 80 felett van, ő azzal számol, hogy még jó sokáig fog élni, és élete hátralévő részében végig politizálni fog. Azt mondja: nem égett ki, mert a munkája minden nap más.
„Nem tudta eddig a békét megteremteni, és ez rossz” – mondta Orbán arról, hogy Trump ígéretével ellentétben nem zárta le az orosz-ukrán háborút egy nap alatt. Orbán szerint Trump a szívében szereti a békét, és ha most Biden vagy Harris lenne az amerikai elnök, akkor már világháború lenne.
„Olyan nincs, hogy mindenki békét akar, de nincs béke. Olyan van, hogy van, aki azt mondja, hogy békét akar, de igazából háborút akar” – mondta Orbán. Szerinte Európa vezetése és az ukránok háborút akarnak, azt viszont nem lehet biztosan tudni, az oroszok pont mit akarnak. Azt lehet tudni, hogy ők akár háború árán is el akarják foglalni Ukrajna egy részét.
Orbán szerint a háborút akkor lehetne lezárni, ha Putyin és Trump leülnének egy asztalhoz, és kötnének egy nagy megállapodást, ami a háború mellett az orosz-amerikai viszony rendezését tartalmazná. Orbán szerint Európa bele akarja tolni, Zelenszkij pedig bele akarja húzni Magyarországot a háborúba, de ő keresztény emberként ellenzi a háborút, és annak lezárását szeretné elérni. Orbán arról is beszélt, hogy ő mind Putyinnak, mind Trumpnak azt szokta tanácsolni, hogy törekedjenek a békére.
Orbán szerint nem igaz, hogy ők azért akartak a kezdetektől kimaradni ebből a háborúból, mert Magyarország Oroszország csatlósa. Szerinte ez egy földszintes, primitív vélemény.
Orbán azt mondja: ő az elejétől kezdve úgy gondolta, hogy az ukránok nem tudják legyőzni az oroszokat, mert kevesebben vannak, kevesebb pénzük van és nincs atomfegyverük. Orbán szerint a mai kor igazi problémája a keresztény és a muszlim civilizációk egymás mellett élése. „Annak mi értelme, hogy keresztény fehér emberek megölik egymást, miközben a kontinens másik végén beengedjük a muszlimokat?”
Orbán szerint 1400 éve fennáll az a kérdés, hogy keresztény vagy muszlim irányba indul majd el a Mediterrán térségből kialakult civilizáció. Ez a téma egy időben elvesztette aktualitását, de szerinte most megint aktuális, és ez fogja meghatározni a magyarok jövőjét.
Orbán kérdésre azt mondta, hogy szerinte nem reális, hogy az oroszok Ukrajna lerohanása után Európa többi részét is megtámadná. Szerinte Európának sokkal több embere és pénze van, mint az oroszoknak, így egy háborúban le tudná győzni Oroszországot.
Orbán szerint a baltiak és a lengyelek attól félnek, hogy hiába tagjai a NATO-nak, ha Oroszország megtámadná őket, a NATO nem védené meg őket. Szerinte ezért ők most, Ukrajnában akarják megverni Oroszországot. Orbán szerint a baltiaknak a második világháború előtt is megígérték a nyugatiak, hogy megvédik őket, de ez akkor sem történt meg, ezért rossz a történelmi tapasztalatuk.
„Akkor baj van”, ha az amerikaiak bevezetik azokat a másodlagos szankciókat, amelyeket Donald Trump nemrég belengetett. Orbán szerint, ha ezeket bevezetik, az nagyon rossz lesz Magyarországnak, de erről ő inkább csak az 50 napos határidő 49. napján akar beszélni.
Orbán Oroszországról azt mondta: ő annak idején azért támogatta Magyarország NATO-csatlakozását, mert tudta, hogy Oroszország gyenge, és ezért nem tudja megakadályozni azt. Ő annak idején még Ukrajna NATO-csatlakozását is támogatta, de az végül a németek miatt nem tudott megvalósulni. Azóta viszont megváltozott a helyzet, és Oroszország már erős, így meg tudja akadályozni azt.
Orbán szerint az oroszok okkal akarják megakadályozni azt, hogy a területük környékére a nyugatiak fegyvereket telepítsenek, és ha ezt diplomáciailag nem tudják elérni, akkor az a megoldás marad, hogy biztonsági zónákat alakítsanak ki más országok területén – mint ahogy most Ukrajnában teszik.
A miniszterelnök felelevenítette, hogy 2009-ben, még ellenzéki vezetőként találkozott Putyinnal, akivel megbeszélték, hogy az orosz-magyar viszonyok rendezésében félre fogják tenni a történelmi kérdéseket. Ezeknek a rendezését Orbán szerint a történészekre hagyták és az ő tárgyalásaik során hátrasorolják.
Az Ultrahang műsorvezetője megkérdezte Orbánt, hogy hogyan lett liberálisból kereszténydemokrata politikus. Orbán erre válaszolva arról kezdett el beszélni, hogy a XIX. században még csak két ideológia volt, a konzervativizmus és a liberalizmus. A XX. században aztán megjelentek a totalitárius ideológiák, ami miatt a liberálisoknak és a konzervatívoknak össze kellett fogniuk ellenük.
1990-ben azonban a Szovjetunió megszűnésével Orbán szerint ismét megváltozott a világ, és a totalitárius rendszerek megszűnésével újra a liberálisok és a konzervatívok kerültek egymással szemben. Szerinte akkor a liberálisok gyorsabbak voltak, mint a konzervatívok, és „berendeztek egy olyan színpadot”, amelyen azt mondhatták, hogy csak az lehet demokrácia, ami liberális is. Orbán szerint viszont a Fidesz bebizonyította, hogy lehetnek demokratikusak akkor is, ha nem liberálisok. Arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan lett liberálisból kereszténydemokrata, nem válaszolt.