Jánostól elvették a rendszámot és a forgalmit, de ha nem indul útnak mindennap, nem tudja eltartani a családját

Bele-belekap a szél a Lángos feliratú zászlóba, és dél körül rendszeresen megáll egy-egy autó a kistelepülés főutcáján álló árusítókocsinál. Néhányan ismerősként köszönnek a kerekekre szerelt kunyhóban álldogáló fiatal párnak, ők pedig azonnal munkához látnak. János szerint több dolog kell ahhoz, hogy a vevők elégedetten távozzanak és később visszatérjenek. Fontos a liszt, az élesztő és a tojás minősége, a tészta megfelelő kelesztése is kulcskérdés, illetve a forgalmat jelentősen növeli, ha számítani lehet a mozgóárus érkezésére.

János hajnali három körül ébred, felvágja a hagymát, sajtot reszel és meggyúrja a tésztát, mielőtt útnak indul a kiskonyhának berendezett büfékocsival. Kora reggel aztán felvonja a lángosos zászlót egy-egy településen vagy fesztiválon. A családnak volt ideje megszokni a kemény életmódot. Három és fél éve tértek haza Németországból, majd elhatározták, hogy a János édesanyjától származó receptre alapozzák vállalkozásukat.

Az eddigi sikerek receptje egyszerű, sokáig a befektetett energia megtérülése is biztosnak tűnt. János napi 3-4 órát alszik, mert reméli, hogy feleségével ki tudják termelni az induláskor elköltött 10 millió forint körüli összeget, és el tudják tartani hároméves kislányukat. Csakhogy két hónapja levelet kaptak a vármegyei kormányhivatal járási hivatalától, ami teljes bizonytalanságot okozott a családnak.

Arról értesítették őket, hogy műszaki alkalmatlanság miatt bevonják Valkai 21 típusú büfékocsijuk rendszámát és forgalmi engedélyét, így ezeket le kellett adniuk a hivatalban. Nem sokkal később az utánfutó kötelező biztosítója is írt, hogy a forgalomból kivonás idejére felfüggeszti a biztosítást, egy évvel később pedig megszűnik a szerződés, ha addig nem oldódik meg az ügy. János nehéz döntést hozott. Rendszám nélkül, gyér forgalmú mellékutakon vontatja munkába, majd haza a lángosos kocsit, noha az hivatalosan nem vehet részt a forgalomban. Nincs más választása, mondja. Havi 200 ezer forintot visznek el a vállalkozás közterhei, és akkor még nem evett a család.

A kivonó határozat indoklása szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya adatelemzés után piacfelügyeleti eljárást folytatott. Ennek részeként szakvélemény készült, amelyben súlyos hiányosságot állapítottak meg Jánosék büfékocsijának menetkész tömegével kapcsolatban.

A határozatban a vonatkozó jogszabályok mellett leírták a jogorvoslati lehetőségeket is. Ezen kívül kiderült, hogy János akár 500 ezer forint bírsággal számolhat, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Arról viszont nem írtak semmit, hogy pontosan mi a probléma a 2021-ben gyártott büfékocsi „menetkész tömegével”. János nem érti azt sem, hogy hogyan kerülhetett ilyen lehetetlen helyzetbe, miközben az utánfutónak 2026-ig érvényes volt a műszaki vizsgája, és 2022-es első nyilvántartásba vételekor semmilyen problémát nem találtak rajta.

Amikor erre rákérdezett a kormányhivatalnál, azt az általános választ kapta, hogy akkor bukott ki a probléma, amikor a közlekedési hatóság ellenőrizte a Valkai Futó Kft. által gyártott utánfutók forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálatát. Ennek során közepes és/vagy súlyos hiányosságokat tártak fel, ezért az utánfutók nem felelnek meg a járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990-es KöHÉM-rendelet előírásainak.

Nemcsak János kapott hasonló tartalmú felszólító levelet az utóbbi hónapokban, hanem 373, jellemzően árusítókocsi-felépítménnyel ellátott Valkai-féle utánfutó tulajdonosa. A kormányhivatal május végi közleménye szerint a közlekedésbiztonság érdekében nemcsak kivonták a forgalomból ezeket a járműveket, de megtiltották a Valkai Futó Kft.-nek az O1 és O2 kategóriájú egy-, illetve kéttengelyes változatok forgalmazását, illetve forgalomba helyezését. Kötelezték a céget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a helyzet rendezésére.

Magyarországon, az összes európai uniós országhoz hasonlóan, úgy kaphatnak engedélyt a közúti használatra szánt járművek gyártói, ha részletes műszaki tervdokumentáció alapján véleményeztetik a konstrukciókat egy erre jogosult minősítő szervezettel. Ezután jóváhagyást kell kérniük a közlekedési hatóságtól, végül megkaphatják a típusengedélyt.

Az engedélyekért az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felelős, és a minisztérium is vonhatja vissza azokat, ha szabálytalanságot tár fel valamelyik vármegyei kormányhivatal. A jelek szerint ezúttal is ez történt. A közleményben az áll, hogy a megvizsgált közel négyszáz különböző felépítésű utánfutó közül 373 súlyosan veszélyezteti a közlekedésbiztonságot. Ezeket csak úgy lehet visszahelyezni a forgalomba, ha a Valkai Futó Kft. elvégzi rajtuk a szükséges változtatásokat, illetve igazolja a műszaki alkalmasságukat, ami a téves műszaki adatok javításán kívül hatósági műszaki vizsgát is jelent.

A Telex birtokába jutott információk szerint az utóbbi években gyártott és forgalomba helyezett Valkai-utánfutók egy részének típusengedélyében tévesen 700 kilogramm saját tömeg szerepel, miközben a 7,5 méter hosszú változatok tömege 1200-1300 kiló, de a rövidebb verziók saját tömege sem csupán 700 kilogramm. Jánosék lángossütéshez használt büfékocsijának műszaki adatlapján 1000 kilogramm saját tömeg és 1200 kilogramm megengedett össztömeg adat látható.

Értesülésünk szerint a kormányhivatalokhoz eljuttatott háttéranyag arról tájékoztatta a hatóságokat, hogy bizonyos példányokra a típusengedélyben szereplőtől eltérő méretű gumiabroncsok vagy kerekek kerültek. Más esetekben a tervekben nem szereplő esőcsatorna volt a büfékocsikon, de a hatóság néhány példányon eltérést talált a keréktengelyek tervekben szereplő, illetve beépített típusa között is. A tengelyek közt volt olyan is, amelyre annak ellenére a magyar Autoflex nevű gyártó márkajelzése került, hogy valójában nem ez a cég készítette az alkatrészt. Ezt az Autoflex ügyvezetője a Telexnek is megerősítette.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium július elején azt a tájékoztatást adta a Blikknek, hogy már tavaly novemberben megtiltották a gyártónak a Valkai-pótkocsik forgalmazását és forgalomba helyezését. Már akkor kötelezték a céget a problémás utánfutók visszahívására és kijavítására, majd csak a hat hónapos türelmi idő után vonták ki ezeket a forgalomból. Az ÉKM szerint az egyik átvizsgált utánfutó saját tömege is nagyobb volt, mint az engedélyben szereplő megengedett össztömege, de beszámoltak olyan balesetről is, amelyben egy Valkai-utánfutó alváza kettétört, ami tervezési, anyagválasztási és gyártási problémára is utalhat. Ezt az esetet a témára rálátó, de neve elhallgatását kérő forrásunk is megerősítette.

Bár szőrszálhasogatásnak tűnhet, valójában van logika a hatósági szigorban, hiszen autóúton és autópályán akár 80 km/óra sebességgel lehet utánfutót vontatni, és az utánfutóknak ilyenkor is bírniuk kell az úthibákat, illetve a szélnyomást.

Menet közben kiderült, hogy nem az összes Valkai-utánfutót gyártották a kecskeméti cégnél, mert az továbbadta a gyártási jogokat négy partnercégnek. Ezt Valkai László, a visszavont engedélyt birtokló cég tulajdonosa is megerősítette lapunknak. Tehát az történt, hogy Valkai más gyártóknak is lehetővé tette, hogy azok a birtokában lévő típusengedély alapján gyártsanak büfékocsikat, és egyéb felépítményes utánfutókat, de ezek a cégek nem szerepeltek a kormányhivatal birtokában lévő engedélyben. Ugyanakkor Valkai arra hivatkozik, hogy minden partnerével gyártási és forgalmazási szerződést kötött. Csakhogy a szabályok értelmében a típusengedélyt nem lehet továbbadni más gyártóknak.

Utóbbiak közt volt az Egerben működő Grande Avanti Kft. is, amelynek ügyvezetője, Nagy Tamás jelentkezett a Valkai 21 Büfékocsi károsultak Facebook-csoportjában közzétett felhívásunkra. Összesen ötven forgalomból kivont büfékocsit gyártott az általa vezetett vállalkozás, Imbiss márkanéven. Ezeknek egy részét bérbe adták, amíg lehetett. Nagy szerint a minisztérium, a kormányhivatal és a vizsgabiztosok együttműködőbb hozzáállásával belátható időn belül rendeződhetne a büfékocsik ügye, de egyelőre nem tapasztalnak ilyet a cégnél.

Mivel a cég forgalmazóként és bérbeadóként is érintett a problémában, a Grande Avanti segítséget ajánlott a büfékocsi-károsultaknak. Mérnökei egyenként felmérik azok műszaki konstrukcióját, majd elkészítik a pontos dokumentációt, amelyet a hatóságnak benyújtva elvileg ismét forgalomba kerülhetnek az utánfutók. Az ügyvezető állítja, hogy a tőlük származó büfékocsik közül egy sem volt balesetveszélyes.

A másik járható út az egyedi átalakítási engedély. Ebben az esetben a hatóság egyéni kérelem és tervek alapján elfogadhatja, hogy nem a Valkaitól származó tervek szerint gyártották a büfékocsit, hanem attól eltérő műszaki tartalommal. Ez csak akkor lehetséges, ha a konstrukció biztonságos, és megfelel az utánfutókra vonatkozó biztonsági előírásoknak, amit megfelelően alá tud támasztani a kérelmet benyújtó tulajdonos.

Nagy szerint azért nem szerepel az Imbiss a Valkainak eredetileg kiadott típusengedélyekben a gyártópartnerek közt, mert amikor belevágtak az együttműködésbe, erre még nem volt szükség. Szerinte nem valódi műszaki problémákról hanem adminisztrációs hibákról van szó, mivel a magasság–szélesség-arány, a kerékméretek, illetve a büfékocsik saját tömegére vonatkozó adatok hibásan kerültek a típusengedélybe. Előfordult olyan eset is, amikor nem oda szerelték fel az utánfutó világító- és jelzőberendezését, ahova a tervek szerint kellett volna. Nagy szerint ezeket viszonylag egyszerűen módosíthatná a hatóság, ha erre nyitott lenne.

Valkai László a Telex kérdésére azt mondta, hogy először valóban tavaly novemberben volt hatósági ellenőrzés a cége telephelyén. Állítása szerint csak ekkor szembesült a fenti problémákkal, egyebek mellett azzal, hogy az általuk régóta többféle változatban forgalmazott árusító kocsik, vagy büfékocsik közül a legnagyobb 7,5 méter hosszú, 250 centiméter széles és három méter magas egytengelyes változat típusengedélyében tévesen 700 kilogramm saját tömeg szerepelt a valós 1200-1300 kiló helyett. Azt nem tudta megmondani, hogy ki hibázott a papírok kiállításakor. Valkai nehezményezi, hogy a hatóság nem tette lehetővé a tömegadat és más hibának tekintett elírások pontosítását a típusengedélyben. Ehelyett egyszerűen visszavonták a gyártási engedélyt, amivel tönkretették 29 éve működő vállalkozását.

Ezzel nemcsak őt és cégét hozta lehetetlen helyzetbe a hivatal, hanem több száz büfékocsi-tulajdonost is, akik az utóbbi hónapokban kaptak értesítést a kormányhivataltól, hogy adják le a rendszámot és a forgalmi engedélyt, mondta. Szerinte nincs könnyű megoldás az ügyre, hiszen a büfékocsik utólagos egyedi engedélyeztetéséhez szükséges műszaki dokumentáció elkészítéséhez nincs elég mérnök az országban. Márpedig enélkül ezek az utánfutók nem kerülhetnek ismét forgalomba. Kérdésünkre azt mondta, hogy a különböző típusú és hosszúságú büfékocsik alvázát cége gyártotta, de elismerte, hogy a felépítmények gyártására egri, szolnoki és más megyékben működő partnerekkel kötött szerződést, ezért a Valkai Futó Kft.-nek sokszor nincs közvetlen kapcsolata a károsultakkal.

János és felesége két hónapja várja, hogy valaki árulja el nekik, mit kell tenniük az utánfutóra szerelt lángossütő rendszámának és forgalmi engedélyének visszaszerzéséhez. Számukra nem megoldás, hogy a mozgó vállalkozás legfontosabb eszközét állandó helyre telepítve továbbra is használhatják, mert az üzlet hosszú távon így nem működőképes. A lángosos büfé tulajdonosa egy fontos kérdést is feszegetett a beszélgetésünk során, amire valóban jó lenne megfelelő választ kapni: ki hibázott, amikor ezeket a büfékocsikat engedélyezték és levizsgáztatták?

Némi reményt adhat az érintetteknek, hogy a Valkai-károsultak csoportjának egyik tagja feltöltött egy Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarától kapott tájékoztatást. Eszerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal értesítette a többi megye közlekedési hatóságait, hogy biztosítsanak szabad kapacitást a vizsgaállomásokon a hátrányos helyzetbe került utánfutó-tulajdonosoknak az átalakítási engedélykérelmeik elbírálására, illetve az utánfutók műszaki vizsgáztatására.

Kérdéseinket elküldtük az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, illetve a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalnak, de cikkünk befejezéséig egyik helyről sem kaptunk válaszokat. Amint ezek megérkeznek, esetleg újabb érintettek jelentkeznek, ismét cikkel jelentkezünk.