„Én egy falusi gyerek vagyok.” „Én csak egy vidéki srác vagyok.” Orbán Viktor gyakran és előszeretettel hangsúlyozza az interjúiban, hogy vidéken született, és ezért szerinte jobban megérti a vidéken élő emberek problémáit és gondolkodásmódját, mint a budapesti, öltönyös politikusok. Bár élete nagyobb részét ő is a nagypolitikában töltötte, és 23 éve a főváros egyik legdrágább környékén lakik, fontosnak érzi, hogy a nyilvánosságban folyamatosan fenntartsa a puritán, vidéki imázsát, ami szöges ellentétben áll a családja és a közvetlen környezete brutális meggazdagodásával.
Ez nem valami személyes szeszély, hanem a Fidesz politikai stratégiája. Az Orbán-kormány nagyjából a 2002-es elvesztett választás után elengedte a nagyvárosi konzervatív értelmiséget, és az utóbbi 15 évben pedig szinte kizárólag a kistelepüléseken élőknek politizál. Ez meg is látszik a választási eredményekben és a közvélemény-kutatásokban: ma a Fidesz fő szavazótábora a falvakban lakik.
Magyar Péter is tisztában van vele, hogy a kormányváltáshoz muszáj elérni ezt a bázist, hiszen például az egyéni választókerületek döntő többségét úgy rajzolta meg a Fidesz 2011-ben, hogy a megyei jogú városokhoz is kis falvakat csatoltak. A Tisza Párt elnöke az országjárásai során nem titkoltan nagy hangsúlyt helyez a kistelepüléseken élők megszólítására, és próbál valamifajta alternatívát felmutatni. A párt februári kongresszusán hangzatos ígéreteket megfogalmazva már egyenesen azt mondta: „mára a Tisza Párt lett a vidék lelke”, és mostantól a Tisza lesz a családi gazdálkodók és kisgazdák politikai közössége.
A Fidesz azonban nem fogja csak úgy elengedni ezt a szavazóbázist, amelyhez az elmúlt 15 évben egyetlen más párt sem tudott érdemben szólni. Jókora erőforrásokkal próbálnak olyan képet kialakítani Magyarról, hogy valójában egy budai ficsúr, aki lenézi a vidéki választókat. Ősz óta azzal támadják, hogy a magyar gazdák ellen dolgozik Brüsszelben, az elmúlt hetekben pedig a csapból is az folyik, hogy egy videóban napraforgónak nézte a gazt.
A kormányzati kommunikációs gépezet egyik fontos jellemzője, hogy az üzeneteket igyekeznek a lehető legtöbb megszólalóval, több stílusban, minél több hangszeren beleégetni a választók agyába. Cikkünkben négy olyan politikai karaktert mutatunk be, akik a viselkedésükkel és a nyilatkozataikkal azt hivatottak nap mint nap bemutatni, hogy a Fidesz a vidék pártja.
A dinnyetermesztő Facebook-sztár
„Nemcsak országgyűlési képviselő, hanem dinnyetermesztő, korábbi polgármester, korábbi önkormányzati képviselő és feltörekvő Facebook-sztár” – így mutatta be Pócs Jánost Németh Balázs múlt csütörtökön a Fidesz-frakció műsorában, a Harcosok órájában. Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Kocsis Máté után azért hívták el a műsorba az országos politikában eddig kevésbé aktív jászsági képviselőt, hogy hozza be „a vidék hangját”. Pócs mindent elkövetett, hogy megfeleljen ennek a szerepnek.
„Mi meg vagyunk arról győződve, hogy a vidéki emberek bölcsebbek. Aki az anyaföldet járja, abból sugárzik a bölcsesség, és reméljük, nem az a balliberális szemlélet uralkodik, mint itt Pesten például”
– állapította meg a műsor egy pontján, de arról is beszélt a képviselő, hogy a balliberális politikusok mindig is lenézték a gazdákat, Magyar Péterre pedig különösen igaz ez szerinte.
Pócs nevét a szélesebb nyilvánosság korábban leginkább olyan fotók és videók miatt ismerhette meg, mint amikor büntetésből bezárta az egyik roma alkalmazottját a kazánba, vagy amikor egy jászsági bulin dinnyékhez hasonlította egy kiskorú nő melleit, vagy amikor a disznóvágáson a levágott malacra „Ő volt a Soros” feliratot írtak.
Az elmúlt időszakban azonban a helyi ügyek mellett elkezdett látványosan országos politikával is foglalkozni, és hétről hétre szürreális videókkal támadja Jakab Pétert és Magyar Pétert a kormánypárti média legnagyobb örömére. A Tisza Párt elnökével először tavaly augusztusban, a jászberényi Csángó Fesztiválon szólalkoztak össze. Idén aztán jött a folytatás, tavasszal Pócs a parlamentből üzente meg, hogy egy üveg whiskyt és egy doboz Xanaxot ajándékozna a jászságba látogató Magyarnak, márciusban pedig Poloskamentes övezet feliratot tett ki a választókerületéhez tartozó Jászivány táblája alá. „Magyar Péter nem tudhatja, Jásziványban nem szeretik a poloskákat” – mondta a videóban Pócs, és a Tisza Párt pultozó aktivistáin keresztül akarta eljuttatni az ajándékait Magyarnak.
A videós üzengetéseket azóta még jobban felpörgette a fideszes képviselő, augusztus elején már a Jászapátiban található dinnyeföldjén várta a Tisza Párt elnökét, és azt az ötletet dobta be, hogy dolgozzanak együtt reggeltől estig, mert így Magyar is megtapasztalhatja, hogy milyen a valódi munka. „Te megtanítasz engem, mit kell csinálni ahhoz, hogy a VIP Páholy első sorában tudjak tapsolni. Megtanítasz arra, hogy hogy lehet Lölőnél havonta hárommillió forintot keresni munka nélkül. Én meg megtanítalak arra, hogy mit jelent az anyaföld szeretete, hogy lehet finom, jó minőségű, hazai dinnyét termelni.”
A találkozó elmaradt, Pócs azonban nem engedte el a témát. Az elmúlt hetekben kétszer is felkereste Magyar Péter budai házát: az egyik alkalommal állítása szerint a gazdák nevében vitt zöldséget, gyümölcsöt, mézes pálinkát ajándékba, a másik videón pedig egy napraforgós Magyar Péter-képet akasztott a politikus postaládájára.
Vajon mi a célja ezekkel a videókkal? Beszáll a Megafonba vagy szóvivői babérokra tör? „Magyar Péter mindenkit megtámad, aki csak elé kerül. Nekünk meg kötelességünk megvédeni az elért eredményeinket és a közösségünket” – válaszolta a képviselő a Telexnek. Kérdésünkre állította, hogy az ő saját ötletei alapján készülnek a videók, és senki nem áll mögötte. „’98 óta benne vagyok a politikában. Látom, hogy hogy működik, tudom, hogy milyen támadásra hogyan illik reagálni. Ebbe senki nem szól bele.” Pócs arról is beszélt, hogy azért kezdett el videókat gyártani, mert szerinte így jobban el lehet érni az embereket, mint például a hagyományos lakossági fórumokkal. A dinnyetermesztésen kívül pedig – állította – nincs komolyabb ambíciója.
Úgy tűnik, az különösen beakadt neki, hogy Magyar Péter az országjárása jászberényi állomásán Pócs-birodalomnak és haciendának nevezte a családi birtokát, ahol a videói szerint valódi földesúrként mozog a fizetett alkalmazottai között.
„Meggyőződésem, hogy az országos politikusok közül a legkisebb vagyonnal rendelkezem. 62 évesen a feleségemmel és a három felnőtt gyerekemmel túrom a földet, mindennap dolgozunk”
– reagált Pócs a Harcosok órájában. Szűkölködnie azért nem kell, havi bruttó 3 millió forintot keres parlamenti képviselőként, és legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint a 18,8 millió forintos megtakarítása mellett 2 autója és 7 ingatlanja – szántóföldek, gazdasági épületek – van Jászapáti külterületén. „Zebrák nincsenek, de kecskék, lovak, alpakák vannak, és egy 5 szobás vendégház” – mondta a családi birtokáról, amihez egy kávézó is tartozik, bár az nem az ő nevén van.
Aki miniszterként is méhész maradt
„Vidéken élni, életforma. Az agráriumban dolgozni nagyon kemény munka. Tudjuk ezt mind akik itt élünk és dolgozunk. Vannak azonban akik színházi díszletként használják a természet szépségeit s az itt élőket pedig statisztának. Számukra csak színház az egész” – írta Nagy István agrárminiszter pár napja szintén Magyar Péternek címezve, és arra kérte a Tisza Párt elnökét, hogy ne használja színházi díszletnek a vidéket.
Ha valaki hitelesen alakítja a kertben serénykedő vidéki gazdát a kormányból, az Nagy István. Facebook-oldalán hetente osztja meg a képeket arról, hogy hétvégén melegítőnadrágban, pólóban fostos szilvát szed, kapál, méhészkedik, vagy épp a viharkárok miatt aggódik. „Vihar utáni kert szemle. Menteni kell ami menthető a szilvatermésből a fáról és a földről egyaránt” – írta július végén, múlt hétvégén pedig a zöld vándorpoloskák ellen küzdött.
Életrajza szerint hivatásos vadász és aranykalászos méhészgazda, de a politikai karrierje előtt nyúl- és prémesállat-tenyésztést, valamint sertéstenyésztéstant is oktatott. A méhészetet azóta sem engedte el, 2021-ben még az Agrárminisztérium épületének erkélyére is méhcsaládokat költöztetett. „Méhész voltam, méhész vagyok, és az életem utolsó napján is méhész leszek” – mondta Nagy a Szabad Földnek adott interjúban. A Blikkben pedig arról beszélt, hogy szerinte attól hiteles egy agrárminiszter, ha ugyanúgy viselkedik, mint azok az emberek, akiket képvisel. „Az agrárium nem az aszfalton van, nem a Kossuth téren. […] Ahhoz, ha az ember a valósággal akar szembesülni, a gazdákkal akar találkozni, akkor bizony ott a helye.”
Ezt igyekszik hangsúlyozni akkor is, amikor Magyar Pétert támadja.
„Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod”
– posztolta októberben, miután a Tisza Párt vezetője lesújtó kritikát fogalmazott meg a tárcavezető és a kormány teljesítményéről.
A falusi harcos
„Én magam is vidéki fiú vagyok, ízig-vérig vidéki fiú vagyok” – mondta a pufidzsekis Gyopáros Alpár a Harcosok Klubja májusi rendezvényén a BOK csarnokban. A Fidesz csornai országgyűlési képviselője 2018 óta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, és az elmúlt években a falusi fejlesztések első számú beszélő feje lett a kormányzati médiában.
Gyopáros feladata, hogy az ország minden pontján elmondja: a kormánynak köszönhetően ma jó faluban élni, hiszen például támogatják a kocsmákat, a kisboltokat, az ATM-ek telepítését. Ehhez illeszkedik a nyilvánosságban mutatott politikai imázsa is. Még a márciusi kormányinfóra sem öltönyben ment be, hanem egy kabátban számolt be a Magyar Falu Program bővítéséről.
„A falu nem a múlt, hanem a jövő” – mondta a Harcosok Klubja rendezvényén, és arról beszélt, hogy ma már csak vidéken találni élő közösségeket, ott van még bajtársiasság, szívósság, állhatatosság, alázat. Ez a 7 perces videó mutatja meg a legjobban, hogy miként próbálja megszólítani a falvak népét Gyopáros, aki nemrég Vidéki néven alapított Digitális Polgári Kört:
A Harcosok Klubja találkozóján elmesélte azt is, hogy milyen furcsa érzés volt, amikor köszönéskor marslakóként néztek rá az első huzamosabb ideig tartó budapesti látogatásakor. „Pedig hát felénk egy ilyen ráköszönés, tegyük a szívünkre a kezünket, egy félórás beszélgetés, sőt jó eséllyel a végén egy árucsere, húsz tojásért egy kosár szilva, vagy húsz tojásért egy üveg szilva” – anekdotázott Gyopáros, és arra kérte a vidéken élőket, hogy menjenek fel a Facebookra, és zavarják haza a falu bolondjának nevezett Magyar Pétert.
A gumicsizmás földesúr
„Én lettem a nemzet TSZ-elnöke. Nem hárítom el ezt a kifejezést […], és remélem, hogy azért valamivel majd hozzá tudok járulni a magyar mezőgazdasághoz” – mondta Lázár János a Telexnek 2021-ben, amikor gumicsizmában mutatta körbe a mezőhegyesi állami ménesbirtokot, és közben olyan részleteket is megosztott, hogy milyen körülmények között érzik jól magukat a tehenek, és adnak több tejet. Ide vonult vissza a fideszes politikus, miután 2018-ban kikerült a kormányból, és itt lett az imázsának meghatározó része a vidékfejlesztés és a gazdálkodás.
Később Hajdú Péter műsorában arról beszélt, hogy 2022 után szívesen lett volna vidékfejlesztési miniszter, de más feladatot kapott Orbántól. Ettől függetlenül már-már jelszava lett, hogy „most a vidék jön”, és tavasszal szinte minden Lázárinfón igyekezett azt a narratívát építeni, hogy ő is vidékről jött, tisztában van a helyi problémákkal, és szinte egy azok közül, akik kérdezik.
„Jobban szeretek vidéken élni és dolgozni, mint a fővárosban vegetálni”
– vallotta be rögtön az első Lázárinfón március végén Kisvárdán.
Lázár egyik kedvenc mondása, hogy az ország leghátrányosabb kisebbsége a vidéki magyarság, és az ország fejlődésének gyümölcsét a budapestiek és nagyvárosban élők sokkal jobban élvezhetik, mint a kistelepülésen élők. Ezért a kormány feladata szerinte, hogy a vidéken élők számára jobb feltételeket teremtsen. „Olyan politika kell, ami nem a Rózsadombról és a Svábhegyről, nem a XII. kerületből és nem Budapestről mondja meg, hogy mi a vidéki embernek a jó, hanem vidéki talpas, gumicsizmás emberek kellenek, akik meg tudják mondani, hogy egy falunak, egy kistelepülésnek és egy kisebb városnak mire van szüksége” – mondta a XII. kerületben élő Magyar Péternek odaszúrva.
Ha Lázár nem is a Rózsadombon lakik, régóta a parlament legnagyobb földbirtokosa, és a vagyonnyilatkozatát évek óta pótlapokkal kell kiegészíteni. A legutóbbi dokumentumban 46 ingatlant sorolt fel: sokhektárnyi szántó, erdő, legelő és szőlő összesen 200 hektáron. A Tisza Párt elnöke csak batidai földesúrnak hívja Lázárt a fórumain, miután résztulajdonosa a batidai vadászkastélyt birtokló cégnek is. Ebben a kastélyban készültek tavaly a családi adventi fotói.
