Már csak holtan találták meg Spitzmüller Zsoltot, aki szombaton tűnt el a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalu terepfutóversenyéről. A keresésben a rendőrség irányításával önkéntesek is részt vettek, és az eset szomorú utóéleteként több kutyás mentőcsoport egymást kritizálta, a másikat és a rendőrséget is szakmaiatlansággal vádolva vagy magának tulajdonítva a megtalálást.
Az ECHO Search and Rescue Mentőcsoport a Facebook-oldalán azt írta, hogy a rendőrség rossz helyszínen, a falu másik végében kereste Spitzmüllert, és csak azután találták meg, miután az ECHO egy kamerafelvétel, egy helyi férfi és egy kutya segítségével megadta a jó irányt. A más keresési ügyekben is vitákat gerjesztő, kutyás körökben nem egyértelműen elismert ECHO szerint a rendőrség és önkéntesek (a Spider nevű csoportnak is odaszúrtak) is rossz irányban kutattak szombaton éjszaka, majd ők az eltűnt családja kérésére, vasárnap reggel kapcsolódtak be a keresésbe.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ECHO megjegyzéseire reagálva azt írta a Telexnek, hogy a kutatási protokollt betartva, kimagasló szakmai színvonalon hajtották végre a versenyző felkutatását a rendőröket segítő több mint száz ember segítségével.
„Az összehangolt intézkedések következtében találta meg a parancsnok egyik helyi, személyes ismerőse az eltűntet. A férfi megtalálását követően kiterjesztett helyszíni és halottszemlére került sor, melynek szakszerű lefolytatása érdekében egy embert kellett parancsnoktársamnak megkérnie, hogy – a többi civil személyhez hasonlóan – ő is egy adott távolságra tartózkodjon” – írta Janasóczki Attila alezredes. Utolsó mondatával a szóvivő az ECHO-nak arra a megjegyzésére reagált, miszerint elhajtották őket helyszínről.
A történtekre egészen máshogy emlékszik egy másik kutyás csoport, a Hope Egyesület egyik tagja. Ő azt írta egy hozzászólásában, hogy vasárnap 14 órakor rajtuk kívül más kutyás kereső nem vett részt a rendőrségi eligazításon. Amikor a vezetőrendőr keresőkutyát kért, akkor Totót, a tacskót indították, ami végig is ment a nyomon a Petőfi utcán (itt látták utoljára a futót), majd bejelezte a megfelelő irányt. Végül az arra induló egyik civil találta meg Spitzmüllert. A Hope-tag szerint ekkor az ECHO-sok a közelben sem voltak.
A borsodi rendőrség arról tájékoztatta a Telexet, hogy a gyakorlatban a kutatás összehangolt megszervezése és hatékonysága érdekében az önkéntesek jelentkeznek az irányítóparancsnoknál. A hétvégén a speciális mentőcsoportok közül a Spidert kérték fel, de a parancsnoknál más csoportok is jelentkeztek. A terepen ugyanakkor olyan szervezetek is jelen voltak, amik ezt előzetesen nem jelezték, és a helyszínen sem jelentkeztek a rendőri vezetőnél. Arról, hogy ezek milyen csoportok voltak, a rendőrség nem akart nyilatkozni. Főszabályként viszont arról tájékoztattak, hogy „a keresést bárki jogosult önálló hatáskörben végezni, azonban ha a szervezett kutatásban akar részt venni, akkor köteles az azt irányító vezető utasításainak megfelelően végezni. Az önálló tevékenység nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti a hivatalos kutatás eredményességét.”
Lehet gyakorolni, de nem tudomány
A hatékony keresés az, amikor egyszerre több típusú módszert használnak. Az alap a gyalogos keresés, ilyenkor egyrészt figyelőket állítanak fel azokon a végpontokon, az útvonalon, ahol még felbukkanhat az eltűnt személy, de már megkezdődik a terület gyalogos átfésülése is. Jó esetben ezzel egy időben felszállnak drónok is, és mérlegelni kell, hogy van-e értelme elindítani kutyás egységeket is.
Több, nekünk nyilatkozó, más mentésekben már érintett szakember azt mondta, hogy a cserépfalui helyszín nem volt ideális kutyás keresésre, a futóverseny miatt érkező sok ember, az autók és maga a település milliónyi szagot árasztott, így a falun belül nem sok esély volt megtalálni a kivezető nyomszárat.
A közösségi médiában olyan posztok is születtek, amik megkérdőjelezték a keresés szakszerűségét, és azt sejttették, hogy az eltűnt futó megmenthető lett volna. A rendelkezésre álló információk alapján ilyet biztosan állítani nagy merészség.
„A keresést lehet gyakorolni, de nem egy abszolút tudományos eljárásról van szó. Mindig benne van, hogy a keresett személy már meghalt, mire megtalálják. Egy amerikai módszertan szerint felállított személykeresési profil több százezer esetet ismertet, hogy logikusan mit dönthetett egy eltűnt személy, de még akkor is ott van, hogy pont olyan random dolgok történtek az agyában, ami a profilozáson kívül eső öt százalékba helyezi” – mondta egy, a mostani keresésben nem érintett mentőcsoport tagja.
Bárki lehet mentőszervezet, de a rendőrséggel nem akárki működhet együtt
Magyarországon rengeteg mentőcsoport működik, jellemzően egyesületi vagy alapítványi formában, és gyakorlatilag bárki hívhatja magát mentőszervezetnek. A mentőcsoportok egy része a hatóságok által is elismerten működik, sokan a katasztrófavédelemmel együttműködve. A mentőszervezetek egy része önkéntes tűzoltóság, de ezek közül is több specializálódik személyi keresésekre.
A katasztrófavédelemmel együttműködő mentőcsoportok részei az értesítési láncnak, és működésüket jogszabályok is keretbe foglalják, például a tagoknak rendszeresen kell minősítési gyakorlatokon bizonyítaniuk szakmai alkalmasságukat.
A mentőcsoportok egy másik része kevésbé hierarchikus módon a rendőrséggel tud együttműködési megállapodást kötni, a kutyás csoportok is jellemzően ilyenek. Az együttműködésnek sokáig nem voltak minőségbiztosítási feltételei, követelményszintjei de az Országos Rendőr-főkapitányság egy decemberi utasítása szerint a mentőkutyások és -kutyák csak akkor vehetnek részt rendőrségi eljárás keretén belül segítségnyújtásban, ha elvégeznek egy vizsgával záruló elméleti képzést, majd a kutyával is jelentkeznek a gyakorlati rendőrségi vizsgára. Mivel több száz mentőkutyáról van szó, még tart a folyamat, így néhány hónapig vizsga nélkül is van mód a hivatalos együttműködésre.
A külföldön, katasztrófa sújtotta területen dolgozó kutyáknak viszont eddig is meg kellett felelniük a Nemzetközi Mentőkutya Szervezet (IRO) vizsgáinak. Ha egy ilyen kutya menne rendőrségi vizsgára, akkor a vizsga fegyelmező részét már elfogadottnak tekintik.
A rendőrségi vizsga azért vált szükségessé egy mentőkutyás szerint, mert sokan nem reálisan mérték fel a kutyáik tudásszintjét, és azt is meg kell tanulni, hogy egy civilnek mit szabad tennie egy rendőrségi intézkedés közben, és mit nem. Azt persze egy vizsga sem tudja meggátolni, hogy az eltűnt személyek hozzátartozói, ismerősei azt vonjanak be segítőnek, akit akarnak.
