A városi sétálóutcák már több évtizede részei Budapest fejlődésének, amit az emberek többsége alapvetően jó dolognak tart. Noha az autómentesítés tud vitákat szülni, sokan támogatják, hogy Budapest belső kerületeiben inkább sétálóutcák legyenek. A levegő minősége, a gyalogos- és kerékpárforgalom támogatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy élhetőbbek legyenek ezek a belső, szűk utcás részek. A sétálóutcák kiépítésénél is lehetnek azonban buktatók, és könnyen előfordulhat, hogy rossz helyre kerül egy ilyen utcaszakasz. A Levegő Munkacsoport szerint Erzsébetvárosban most ez történt.
A Fővárosi Önkormányzat és a VII. kerület vezetése tavasszal közös kezdeményezést jelentett be, hogy csökkentsék a bulinegyed autóforgalmát. A Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalomtól származó alapötlet az, hogy több belső-erzsébetvárosi utcából legyen sétálóutca. Ennek szellemében határozott úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy június 22-től augusztus 20-ig egy tesztidőszakkal próbálják ki, működőképes lehet-e egy-egy szakasz sétálóutcává alakítása Belső-Erzsébetvárosban.
Kép: BKK
A bulinegyed számos utcáját érintő változások közül Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Dob utca egyik szakaszáról írt elemzést a szervezet honlapjára. Szerinte a Dob utca Síp utca és Rumbach Sebestyén utca közötti szakaszán lévő sétálóövezetnél több probléma is felmerült a próbaidőszak alatt.
Amellett, hogy a Levegő Munkacsoport támogatja a sétálóutcák kialakítását, ebben a konkrét esetben ezt nem tartja jó megoldásnak. A szervezet álláspontja ugyanis az, hogy a Dob utcai megoldás nem alkalmas a helyi közösségi élet javítására. Emellett széles körű lakossági egyeztetés sem előzte meg az átalakítást, amely ebben a formában sajnos más utcák forgalmának növekedésével járt együtt.
A probléma egyik fő eleme Lukács szerint az, hogy a kerület belső csücskében sok olyan intézmény működik, amely vonzza az autóforgalmat. Az itt található felszíni parkolók, mélygarázsok, szállodák, vendéglátóhelyek és üzletek óhatatlanul mind együtt járnak az odairányuló autóforgalommal – legyen az áruszállítás vagy a parkolók magától értetődő autóforgalma.
A környék átmenő forgalmát a kerület már évekkel ezelőtt elkezdte visszafogni, ami a legtöbb utcában sikeres is volt. Ugyanakkor Lukács szerint már e miatt a korlátozás miatt is több autó kezdett átjárni a többi környező utcán, amit a most lezárult próbaidőszak Dob utcát érintő változtatása csak még tovább súlyosbított. Noha a sétálóutcák kialakítása önmagában kívánatos cél, szerinte nem szabad, hogy az más utcák forgalomnövekedésével járjon.
A szervezet arra is figyelmeztet, hogy mivel a környéken közlekedő autóknak nagyobb utat kell megtenniük a lezárt útszakasz miatt, a forgalommal együtt a légszennyezés is a környező utcákra koncentrálódik.
A Levegő Munkacsoport saját mérése szerint naponta mintegy 500-800 autóval nőhetett a forgalom a Síp utcában.
A reggel, délután és kora este végzett mérések nem helyettesítenek egy hosszabb időszakot lefedő forgalomszámlálást. Az eredmények alapján viszont az látszik, hogy a Síp utca forgalma megnőtt, ami miatt így még rosszabb ott sétálni, ráadásul egy olyan helyen, ahol a járda egyébként is nagyon keskeny. Ez különösen problémás lehet azoknak, akik a Dob utca sétálóutcává alakított szakaszáról érik el a Síp utcai kereszteződést. A környéken nem járatos gyalogosoknak, turistáknak ugyanis nem tűnik fel, hogy elhagyták a sétálóövezetet és onnantól már az autóknak van elsőbbségük az úttesten. Ez a helyzet Lukács szerint akár durva konfliktusokat is szülhet az autósok és gyalogosok között a szűk utcákban.
Tájékoztató plakát Erzsébetvárosban, egy Dob utcai ház kapuján, 2025. június 22-én – Fotó: Lakatos Péter / MTI
A Levegő Munkacsoport javaslatokat is tett, mivel szerintük is kellenek határozott változtatások: például jelentős, akár 10 km/órás sebességkorlátozás a Dob, Síp, Holló és Király utcákban azzal együtt, hogy a gyalogosoknak legyen itt elsőbbségük. Az átmenő forgalom további korlátozását is javasolják, valamint szerintük egész Budapest autóforgalmának csökkentése is fontos lenne útdíjakkal, új buszsávokkal, a parkolási díjak emelésével.
Az egész intézkedésegyüttessel kapcsolatban az is elengedhetetlen, hogy a lakossággal egyeztessenek, írta Lukács. A Podmaniczky Mozgalom korábban arról készíttetett közvélemény-kutatást, hogy a helyiek támogatják-e a sétálóutcák kialakítását, ami pozitív eredményt hozott. A sétálóutcák kialakításával Lukács András is egyetért, ennek viszont szerinte is úgy kell történnie, hogy az ténylegesen a lakosság javát szolgálja.
Azt tehát senki nem vitatja, hogy a gyalogosoknak kedvező átalakítás szükséges Belső-Erzsébetvárosban. A kérdés ennek módja és eszközei, amivel kapcsolatban a tesztidőszak lezárultával a vita új fázishoz érkezhetett. A próba hivatalos augusztus 20-i vége óta egyelőre csak a Levegő Munkacsoport szólalt meg. A kérdésben az erzsébetvárosi önkormányzat még nem tudott nyilatkozni, mert jelenleg még értékelik a tapasztalatokat, amikről a Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának következő ülésén fognak beszélni.
A BKK-nak már mindenről pontos képe van
Cikkünk megjelenése után a BKK részletes reakciót küldött, azt írták a cég a belső-erzsébetvárosi forgalomcsillapítási pilot során több adatforrást- navigációs szolgáltatásokat (pl. Waze) és mikromobilitási adatokat felhasználva vizsgálta a közlekedést. A közösségi közlekedés átlagsebességét is vizsgálták forgalmi lefutási adatok alapján, továbbá mikromobilitási szolgáltatóktól kapott adatok alapján a megosztott rollerek és kerékpárok használatáról is pontos képpel rendelkeznek, részletes adataikat itt lehet megnézni online.
A mérések szerint a 2024-es azonos időszakhoz képest 55%-kal csökkentek a napi torlódási adatok, csökkentek továbbá a torlódások a bevezetést követően a teljes területen is: a napi átlagot nézve 49 százalékkal csökkent a torlódás. A BKK mérései ebből következően nem támasztják alá a Levegő Munkacsoport megállapításait. Belső-Erzsébetvárosban az előző év azonos időszakához képest csökkent mind a közúti forgalom volumene, mind a torlódások mértéke, a mikromobilitási forgalom pedig nagy mértékben, míg a gyalogos forgalom kis mértékben emelkedett.
A BKK szerint egy utca adataiból nem szerencsés következtetéseket levonni a teljes területre gyakorolt hatásokra, különösen egy olyan komplexen mérhető kérdésben, mint a levegőszennyezettség, amelyet a területen jelenleg zajló több építkezés környezetre gyakorolt hatása is befolyásol.
Korábban is írtunk arról, hogy a sétálóutcává alakítás új problémákat szülhet. Amikor például a IX. kerületben a Tűzoltó utcának a Ferenc körút és Angyal utca közötti szakaszát lezárták, az Angyal utca hirtelen fő közlekedési útvonallá vált, pedig az korábban egy szűk, térkövezett, csendes lakóövezet volt, belső kertekkel, játszóterekkel és zöldfelületekkel.
