Szijjártó a kitiltott Brovdiról: Azok az újságírók és politikusok, akik mellé állnak, fognak-e panaszkodni, ha a benzinkúton nem lesz üzemanyag az autóikban?

Örült, hogy idén újra meghívták a Tranzit Fesztiválra, mert legalább három-négy órán keresztül nem könyveket kell kötnie otthon a gyerekeivel az iskolakezdésre, mondta Szijjártó Péter Tihanyban pénteken. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Tranzit a közéleti fesztiválok „abszolút benchmarkjává” vált az évek alatt.

Szijjártó az egyórás beszédében az orosz kapcsolataikról pozitívan, az ukránokról pedig negatívan beszélt. Szerinte a következő időszakban az várható, hogy az ukránok „a legdurvább, legsötétebb provokációt fogják csinálni, hogy belerángassák Magyarországot a háborúba”. Az a narratíva pedig szerinte hazugság, hogy az ukránok értünk is harcolnak, mert ők csak saját magukért harcolnak.

A külügyminiszter szerint Ukrajna háborúja „nem legitim magyarázat arra, hogy miért kockáztatják Magyarország energetikai ellátását. Amikor az ukránok a Barátság kőolajvezetéket támadják, elsősorban nem Oroszországnak ártanak, hanem Magyarországnak meg Szlovákiának. […]

Azok az újságírók meg politikai szereplők, akik ünneplik az ukránokat, meg látványosan a kitiltott katonai vezető oldalára állnak, azoknak azt a szerény kérdést kell feltennünk, ők majd fognak-e panaszkodni, ha a benzinkúton nem lesz üzemanyag az autóikban? […] Ha valaki Magyarország energiaellátásának biztonságát támadja, az Magyarország szuverenitását támadja, és ha valaki azt támadja, akkor fel kell készülnie a következményekre. Mert mindig lesz következménye annak, ha valaki a magyar szuverenitást támadja”,

mondta arról, hogy az ukrán kormány Volodimir Zelenszkijjel elnökkel együtt bírálta, hogy a magyar kormány a Barátság kőolajvezetéket ért ukrán támadás miatti kitiltotta a magyar származású Robert Brovdit. Az ukrán külügyminiszter például azt mondta, hogy Magyarország a történelem rossz oldalán áll. Maga Brovdi pedig azt üzente Szijjártó Péternek, hogy „dugja fel a szankcióit és a Magyarországról való kitiltást a seggébe”.

Európa drámai vesszőfutása

Majd kicsit visszatekintett az elmúlt egy évre, amiről ezek a jelzők jutottak eszébe: izgalmas, soha nem látott, zaklatott, rendkívüli. „Európa drámai vesszőfutása” pedig minden egyes nap látható volt, mert mindig vesztese volt minden változásnak. Európa korábban a globális politika meghatározó szereplője volt Szijjártó szerint, a világban odafigyeltek arra, amit Európa mondott, de ez ma már nincs így. Ahogy a versenyképessége is beleállt a földbe, és amikor a világgazdaságról elmélkednek, akkor a tekintetek nem Európára, hanem Amerikára és Kínára vetülnek. Közben pedig „az európai kontinens mára a háború kontinensévé vált”, Európa pedig hatalmas kannákkal cipeli, önti a dízelolajat a tűzre. Mindez pedig a brüsszeli vezetők hibája a külügyminiszter szerint, és az uniót nemhogy nem veszik ma már komolyan, hanem gyakran ki is nevetik, az európai politikusok háta mögött pedig szánakozva néznek össze, hiszen a jóérzésű európai emberekben szekunder szégyen van.

A magyar kormány feladata itt pedig az, hogy kivédje az unió mélyrepülésének hatásait, Magyarországot meg kell védeni ennek a következményeitől, miközben az ország az unió tagja is.

Mi itt a legnagyobb baj, mi a bajok eredője? – tette fel a kérdést Szijjártó, majd meg is válaszolta: az uniót ma egy extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt rendkívül frusztrált, a valóság helyett különböző őrültségeket alapul vevő elit uralja. Ami politikailag elszigetelte Európát a világpolitika legjelentősebb szereplőitől, átideologizálta a világ komoly kérdéseit (gazdaság, energia), és folyamatosan akadályozza a békét az európai kontinensen.

Szijjártó szerint miközben Magyarországot azzal kritizálják, hogy saját magát szigeteli el, ő inkább úgy látja, hogy az unió szigetelte el magát a globális politikában. Erre példaként azt hozta, hogy az uniós politikusok többsége még pár éve azon versengett, hogy ki tud bunkóbb dolgokat mondani Donald Trumpról, de ez akkor ütött vissza, amikor tavaly újra megválasztották elnöknek. Aztán ott van Kína, amit rendszerszintű riválisként minősítenek. Pedig Szijjártó szerint nekik is van egy rendszerük, meg nekünk is itt Európában, miért kéne a két rendszert versenyeztetni? És mi kéne ehelyett? Együttműködés, mondta. Aztán persze ott van Oroszország, amit Európa szankciókkal sújtott. Szijjártó szerint ő a legelejétől azt mondta, hogy azok nem hatékonyak, ez pedig az „alap emberi bölcsesség” része.

Mindezzel pedig európai szinten „totálisan sikerült elszigetelni magunkat” az Egyesült Államoktól, Kínától és Oroszországtól. „Ehhez képest itt vagyunk mi, mi vagyunk az egyetlen ország Európában, amely ezekkel az országokkal és térségekkel racionális, kölcsönös tiszteletre alapuló, kölcsönös előnyöket jelentő együttműködésre vagyunk képesek. Ennyit arról, hogy ki szigetelte el magát, vagy ki nem. Ez óriási dicsőség Magyarországnak”, mondta.

A másik helyzet Szijjártó szerint, hogy Európa elveszítette a vámmegállapodást az Egyesült Államokkal. „Ilyen szégyenteljes, ilyen rossz, Európának ilyen károkat okozó megállapodást ember nem kötött még, mint Von der Leyen”, mondta a külügyminiszter.

Elég durva

A harmadik helyzet pedig a háború folytatása. Ma, amikor az európai vezetők összejönnek, mindenki „szégyentelenül” a tűzszünetről és a béketárgyalásokról beszél. De azért Szijjártó emlékszik, amikor csak ők mondták ezt egyedül, és a Kreml propagandistáinak bélyegezték őket. Úgyhogy ő nem igazán tartja hitelesnek most ezt az uniós politikusoktól. Az európai politikai elit a háború folytatásában érdekelt, ez pedig „elég durva”. Ezt abból vezette le, hogy ezek a vezetők az elmúlt három és fél évben rossz lépéseket tettek, amik nem zárták le a háborút, de károsak voltak az európai emberekre nézve. Ha pedig véget ér a háború, arra a kérdésre majd választ kell adniuk, hogy miért ezt a stratégiát erőltették, a felelősséget pedig vállalniuk kell a külügyminiszter szerint.

Úgyhogy szerinte a magyar kormányra „egyfajta egzisztenciális veszélyként tekint” a brüsszeli liberális elit. Majd felemlegette azt, hogy pár napja az orosz hírszerzés közleményt adott ki, amiben arról írt, hogy az Európai Bizottság hatalomváltást akar elérni Magyarországon. „Ekkora műhisztit nagyon keveset láttam az elmúlt tizenvalahány évben, mint amit az elmúlt időszakban az orosz hírszerzési közlemény alapján rendeztek”, mondta erről Szijjártó, hiszen szerinte aki kicsit is figyeli az európai politikai híreket, az tudja, hogy Brüsszel ki akarja rúgni a mostani magyar kormányt.

Szijjártó az egészet azzal zárta le, hogy óriási a nyomás a magyar kormányon, de most mégis itt állnak, és nyugat és kelet felé is vállalható, jó gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek, és minden jó Magyarországon. Ez persze addig marad meg, amíg ők vannak kormányon. Ha jön a „brüsszeli bábkormány”, akkor mindennek vége.