Finomhangolják a belső-erzsébetvárosi sétálóutcák új rendszerét, több lakó szerint „kirándultatják” az autókat

A próbaidőszak után finomhangolják a bulinegyedben, azaz Belső-Erzsébetvárosban kialakított új sétálóutcák forgalmi rendjét, de az erről szóló vitán több helyi is elégedetlenkedett. Szerintük a környező utcákban nőtt meg a forgalom, miközben őket meg sem kérdezték az átalakításról. Az erzsébetvárosi rabbik pedig a zsinagógák megközelíthetősége miatt tiltakoztak a főváros Városfejlesztési Bizottságának hétfői ülésén.

​Belső-Erzsébetváros, azaz a bulinegyed forgalmi rendjének átalakításáról még nyár elején döntöttek. Nyáron a tesztidőszak zajlott, most Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztésben tett javaslatot arra, hogy ezek a sétálóutcák maradjanak, mert beváltak. Kisebb korrekciókra, finomhangolásra szerintük is szükség van, ezek részei is közös javaslatuknak.

A Fővárosi Önkormányzat és a VII. kerület vezetése tavasszal hosszas vita után közösen kezdeményezte, hogy alakítsák át a bulinegyed forgalmi rendjét. A Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalomtól származó alapötlet az volt, hogy több belső-erzsébetvárosi utcából legyen sétálóutca. Június végétől így alakult át a közlekedés:

Vitézy Dávid a hétfői bizottsági ülésen azt mondta, hogy minden ilyen átalakításnak hatása van, amit monitorozni kell. A képviselő szerint a főváros jogkörébe tartozó változásokkal (ez a forgalmi rendre korlátozódik) célt értek, jelentősen csökkentek a balesetszámok, kevesebb a torlódás, és a levegőminőség is javult. Többször egyeztettek a tesztidőszak alatt a kerülettel és a lakókkal is, ezek alapján több módosításra is született javaslat, amiket most be is vezetnek. A finomhangolásnak része, hogy

• az áruszállítást végző járművek engedéllyel minden nap 9:00–12:00 óra között behajtási hozzájárulást kaphatnak a kijelölt gyalogos övezetekbe;
• több lesz a rakodásra biztosított hely;
• fokozottabban fogják majd ellenőrizni a taxikat, és a fővárosi rendészet is aktívabban ott lesz majd az utcákban.

Az átalakítás hatásait a BKK monitorozta. Bodor Ádám, a cég vezérigazgató-helyettese szerint a tesztidőszak adatai alapján a napi torlódások jelentősen csökkentek, a gyalogos és rolleres forgalom pedig jelentősen megugrott. A gyalogosok száma délutánonként több százzal nőtt a korábbiakhoz képest. Azt tapasztalták, hogy rengeteg a szabálytalan rakodás, így ezzel valamit kezdeniük kell, erre javaslatot is tesz a tárgyalt előterjesztés.

„Ma azok használják autóval ezt a területet, akiknek tényleg ott van dolguk”

– mondta Bodor. A sétálóutcák ellenőrzését szigorítani is szeretnék, a végleges megoldás a kamerás rendszer lehet majd. Szeretnék azt is, hogy ne csak táblákból derüljön ki, hogy nem lehet behajtani, hanem valamilyen fizikai akadály is a szabályok betartására ösztönözzön. A BKK nagyobb módosításokat már nem, csak kisebb módosításokat javasol a forgalmi rendhez.

A Kutyapárt urbanisztikailag jónak tartja az átalakítást, de azt látták, hogy előzetesen kevés volt erről az egyeztetés a lakossággal és az ott dolgozókkal. Ezt utólag bepótolnák, hogy mindenki a magáénak érezhesse a módosításokat. Ezt várhatóan majd a BKK bonyolítja le, kérdőíves formában.

Az új erzsébetvárosi sétálóutcákat a bizottsági ülésen két helyi rabbi is véleményezte. Szabó György szerint a kezdeményezés a főváros és Erzsébetváros „újabb emberkísérlete”, mert nem kérdezték meg róla a lakosságot. Ő régóta a kerületben él, szerinte az utóbbi fél évben a lakók parkolása, a lakók lakásukhoz való eljutása is lehetetlenné vált. „Szeretnénk látni egy olyan előterjesztést is, ami végre a lakók érdekeit szolgálja.” A lakók szerinte tömegesen mennek el Belső-Erzsébetvárosból,

„egy szerencsénk van, hogy nekünk zsidóknak nincs hova menni, ott vannak a zsinagógáink, ott vannak a rituális fürdőink, sajnálattal közlöm, mi nem fogunk elmenekülni”

– mondta. Frölich Róbert főrabbi ott lakóként szintén azt tette szóvá, hogy elmaradt a lakossági egyeztetés. Szerinte a zsidó intézmények ezzel az átalakítással szinte hermetikusan el lettek zárva, miközben nem mindenki tud gyalog eljutni például a templomokhoz.

Vitézy Dávid azt mondta, hogy Budapestre és a kerületre is reprezentatív kutatás készült az átalakítás bevezetése előtt, ami alapján a lakók támogatják a sétálóutcává alakítást. A vitában szerinte is valós aggályok merültek fel, de minden hasonló nagyvárosban lezajlanak ezek a viták. „Lakói vélemény az van mindkét irányból, azért van a főváros és az erzsébetvárosi önkormányzat, hogy ezek között megpróbáljon egyensúlyozni.” Vitézy szerint sok másik nagyvárosban több száz méterről már csak gyalog lehet megközelíteni nagy zsinagógákat. „Nem ezeknek az intézményeknek a megközelítését ellehetetlenítő célja volt ezek az intézkedéseknek.”

A Levegő Munkacsoport támogatja a sétálóutcákat, de fontosnak tartják, hogy ez ne helyezzen plusz terhet más utcákra. Szerintük a Dob utcánál ez történt, a Síp utcában jelentek meg nagyobb számban autók. Egy Síp utcai lakos azt mondta, hogy ők tapasztalják ezt a forgalomnövekedést.

„Az mitől zöldpolitika, hogy az autókat elkezdjük kirándultatni?”

– kérdezte. Őt az zavarja, hogy az utcájában „bele lehet dögleni abba a forgalomba, ami ott van”. Dományi Bálint bizottsági tag szerint a felmerült „gyenge pontok” egy, ritkán bolygatott problémával függenek össze: lehet bármennyire gyalogoscentrikus egy tervezés, ha közben ott vannak a mélygarázsok, ahova el kell juttatni az autókat. Ezt a problémát szerinte úgy lehet meghaladni, hogy nem építünk mindenhova mélygarázst, miközben elfogadjuk, hogy nem kell mindenkinek autó. Ameddig ebben nincs változás, Dományi szerint ilyen, kisebb kompromisszumokkal lehet sétálóutcát kialakítani.

A bizottság végül 8 igennel és 2 nem mellett támogatta a belső-erzsébetvárosi forgalmi rend véglegesítését, illetve a finomhangolására vonatkozó javaslatot.