A ChatGPT azt hozta el 2025-re, hogy újra kézzel kell megírniuk a beadandókat a diákoknak
„A csalások kivédése miatt újra visszatértünk ahhoz, hogy a füzetben, kézírással kell megírniuk a diákoknak a fogalmazásokat” – mondta a Telexnek egy angoltanár. Ha a diákok ezt az órán írják, akkor nem használhatnak okoseszközt, ha otthon, akkor legalább át kell másolniuk az MI által lediktált szöveget.
Általános tapasztalat lett mostanra az iskolákban, hogy a diákok előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát akár számonkérések, házi dolgozatok megírásához is. Valószínűleg ezért van az, hogy a pedagógusok sokszor úgy érzik: a ChatGPT-hez hasonló eszközökkel háttérbe szorul a diákok teljesítménye, és a jövőben egyre inkább arra lesz szükség, hogy megváltoztassák a számonkérés formáit.
A diák kihasználja a kiskapukat, de könnyen tetten érhető
Egy középiskolai informatikatanárnál a diákok az órán is használhatnak mesterséges intelligenciát. „Mindegy, hogy honnan szerzi be a tudást, a lényeg, hogy megszerezze azt” – mondta a pedagógus. Azt viszont ő sem fogadja el, ha a ChatGPT old meg egy feladatot a diák helyett.
Ezért neki az a taktikája, hogy ha egy beadandóba belekérdez, és azt a diák nem tudja szóban elmondani, nem érti, amit csinált, akkor automatikusan nulla pontot kap. Még akkor is, ha egyébként jó a feladat megoldása. „Nekem teljesen mindegy, hogy az MI oldotta meg vagy egy barátja, ha használják is az MI-t, legalább sajátítsák el a tudást, tanuljanak belőle” – mondta a tanár.
Nádori Gergely, a Tanárblog szerzője, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára szerint a diákok azért használják ki a kiskapukat, mert ennyire formálisnak gondolják az iskolai működést, a beadandók értékelését, a tanulást általában. És ez gyakran működik is.
„Nagyon sok tanár kérdezi állandóan, hogy hogyan ismerem fel az MI-vel beadott esszéket, és az őszinte válasz erre az, hogy ha ismerem a diákot, és elolvasom alaposan az írását, bizony elég könnyen felismerhető.”
Korábban Kovács Gergely, a Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára is azt mondta nekünk: ő is simán felismeri, ha valaki, akit több éve tanít, és olvassa a dolgozatait, hirtelen egészen más stílusban kezd írni, mint korábban. Ismeri, milyen a diákjai nyelvhasználata, milyen a szókincsük, hogyan formálnak mondatokat. Egy dolgozatban a második mondat végére már meg tudja állapítani, ha az esszét nem az adott diák írta.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az MI az esszékben még nem elég erős. Az idei magyarérettségin sem szerepelt valami fényesen: a Telex tesztjén egy hármast tudott összekaparni az írásbelin, ellenben a történelem írásbeli érettségit az esszéfeladattal együtt ijesztően jól oldotta meg.
A lapunknak nyilatkozó tanárok szerint hamar el fog jönni az az idő, amikor már nehezen fogják tudni megállapítani, hogy egy beadandót az MI vagy egy diák írt. Emiatt másfajta számonkérési formákra lesz szükség: például a szóbeli feleletre. „Minden tanárnak meg kell hoznia azt a döntést, hogy milyen mértékben építi be a mesterséges intelligenciát az oktatásba, és mi az a tudás, amit elvár MI nélkül is” – mondta a lapunknak nyilatkozó informatikatanár
Bemásolják a feladatot, kimásolják a választ
„Én azt gondolom, hogy az MI már biztosan itt lesz velünk, és nem engedhetjük meg, hogy nem tanítjuk a használatát a gyerekeknek” – mondta Nádori Gergely. Szerinte még csak nagyon az elején vagyunk a mesterséges intelligencia történetének, ilyenkor jellemzően egyszerre vannak jelen az irracionális félelmek és az irreális elvárások.
„Egy kollégám panaszkodott arról, hogy azt a feladatot, hogy keress öt olyan idézetet Az ember tragédiájából, ami neked fontos, a csoport harmada a ChatGPT-vel oldatta meg” – írja Nádori a Prievara Tiborral közösen megjelent, AI az oktatásban című könyvében. Úgy látja, a diákoknál az MI használata kimerül annyiban, hogy bemásolják a feladatot és kimásolják a választ, gyakran anélkül, hogy egyáltalán elolvasnák azt.
„Amikor bead egy diák egy MI-vel megírt esszét, az esetek többségében el sem olvassa. Tegyük fel, hogy középhaladó angolos, és egyetlen percig nem zavarja, hogy olyan szerkezeteket írt az MI, amiket jó eséllyel még csak meg sem ért. Nem gondolja problémásnak azt sem, hogy a gyenge nyelvtudása ellenére tökéletes az elkészült beadandó nyelvileg. Betölti a feladatot, letölti a megoldást, beadja, és már ott sincs” – írja Nádori.
Tavaly diákokat is kérdeztünk az MI iskolai használatáról. Akkor volt olyan, aki azt mondta: egész tételeket dolgoztat ki a ChatGPT-vel, többen pedig azt válaszolták, hogy néha beadandókat is megíratnak vele. De a legtöbben egyelőre csak azoknál a tárgyaknál vetik be a csetbotokat, amiket nem tartanak fontosnak, mert nem olyan irányban akarnak továbbtanulni.
A beadandó dolgozatok ideje lejárt
„A mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatja meg, hogy mit tekintünk tudásnak, és erre egy oktatási intézménynek reagálnia kell” – mondta Nádori Gergely. Egy diákok fejlesztésével foglalkozó pedagógus erre azt mondta: ő éppen azt tanítja a gyerekeknek, hogyan lehet együtt élni az MI-vel. Szerinte minden új eszközt úgy kell megtanítani használni, hogy a diákok ne azt szűrjék le belőle: megcsinálják MI-vel, mert akkor legalább nem kell dolgozni. „Azt kell megértetni velük, hogy nem megúszni kell valamit, hanem együtt tanulni a mesterséges intelligenciával. Az is egy fontos készség, hogy a diákok jól tudják használni az MI-t, jó kérdéseket tegyenek fel neki, és kezeljék kritikusan a válaszokat.”
„Tapasztalataink szerint a probléma gyökere az, hogy az MI oktatási használata gyorsabban hódított teret magának, mint ahogy azt a tanárok a gyakorlatba beépíthették volna. A pedagógusok nagy nyomás alatt vannak” – erről beszélt lapunknak Galambos Attila, az Újpedagógia ügyvezetője, a Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója.
„A koronavírus-járvány idején a digitalizációval kellett gyorsan felvenniük a tempót, most az az elvárás, hogy a mesterséges intelligenciát is építsék be a tantervbe. De ehhez nem kapnak elegendő segítséget, azt várják el tőlük, hogy autodidakta módon sajátítsák el a készséget. Nem véletlen, hogy sok tanár fizetős magántovábbképzésekre megy, ahol több információt kaphat az MI tanórai használatáról” – mondta Galambos Attila. Szerinte az is probléma, hogy az MI megfelelő használatának elsajátítása nagyon sok időt igényel, és sokszor a pedagógusoknak nincsen erre kapacitásuk.
Ráadásul annyira gyorsan változik a technológia, hogy amit megtanulnak, azt folyamatosan fejleszteni kell. „Miközben a pedagógusok múltbeli dolgokkal foglalkoznak, tehát azt adják át, amit ők egyetemen megtanultak, nagy a nyomás rajtuk, hogy a jövőbe is tekintsenek előre, ez nagyon nehéz lehet” – mondta. Szerinte úgy kéne átalakítani az oktatási rendszert, hogy a társadalom még nincs arra felkészülve.
Az Újpedagógiánál indítanak tanároknak szóló képzéseket az MI oktatási használatáról. Ők is úgy látják, hogy a tanárok az osztályteremben még elég ritkán használják a mesterséges intelligenciát. Több pedagógus inkább projektszinten használja az MI-t. A másik végletbe azok a tanárok tartoznak, akik abszolút nem használnak digitális eszközöket.
Az ügyvezető a saját képzéseiken is megtapasztalta, hogy az MI elterjedése miatt nekik is át kell alakítaniuk a tantervüket. Azt mondta, még a tanárok is mesterséges intelligenciát használtak bizonyos otthoni feladatok megoldásához. „Ezt lehetett látni a szóhasználatból, a megoldás struktúrájából, de az igazi lebukás az volt, amikor olyan dolgokat írtak a megoldásokba, amik valójában nem léteznek: például olyan filmet vagy applikációt javasoltak.”
Szerinte fontos szemléletváltás, hogy ha egy diák otthon a ChatGPT-vel íratja meg a házi feladatot, akkor mindenki az MI-t hibáztatja, miközben csak másfajta feladatokat kellene adni nekik.
„A beadandó dolgozatok ideje lejárt, de annak nem járt le az ideje, hogy a tanárok megtanítsák a diákokat tanulni” – mondta Galambos Attila. Ő azt javasolja, hogy a diákok az MI-t támogató eszközként használják. A probléma viszont az, hogy tapasztalatai szerint a diákok elkezdtek barátként, pszichológusként tekinteni a ChatGPT-re, viszont nem erre való a mesterséges intelligencia. Emberi funkciókat nem tud helyettesíteni. A pedagógusoknak ebben is felelősségük van, hogy a diákok megtanulják rendeltetésszerűen használni a digitális eszközöket.
Nádori Gergely, az AKG tanára szerint van arra is jó példa, amikor a technikai eszközt az iskola jól tudta beépíteni és képes volt alkalmazkodni hozzá, ez pedig a számológép esete. „Szinte az egyetlen olyan technológiai eszköz, amely láthatóan, érthetően és a köznevelési rendszer minden szereplője számára elfogadottan segíti a tanulók munkáját, és egy sor számítást elvégez helyettük – akár vizsgahelyzetekben. Az általános iskolától kezdve egészen az érettségiig, a számológép állandó, kötelező és a diákok által szívesen használt eszköz. És mint ilyen, az egyetlen.”
A tanároknak is segít
Az MI oktatási jelentőségét kár lenne tagadni – még akkor is, ha itthon egyelőre megosztó a megítélése. Az általunk megkérdezett tanárok inkább az órákra való felkészüléshez használják a mesterséges intelligenciát. Van, aki tesztet csináltat, óravázlatokat ír a ChatGPT-vel, és ha valamit nem talál, akkor azon keresi meg. Egy másik tanár azt mondta: ő sem az órán használja az MI-t, inkább dolgozatok összeállításához, főleg akkor, ha több csoportot kell létrehoznia. Ilyenkor egyet megcsinál, és a többi változatot a ChatGPT-vel gyártatja le. Sőt, feladatokat is tud javíttatni az MI-vel.
Galambos Attila szerint az MI elutasítása mögött van egy erős félelem az ismeretlentől és a hozzá nem értéstől. „Az MI használatának tiltása olyan, mintha azt kérnénk a diákoktól, hogy információszerzéshez ne használják az internetet” – tette hozzá.
Ennek pedig már meg is lett az eredménye. A Corvinus Egyetemen például elég nagy balhé kerekedett abból, hogy az operációkutatás tantárgy oktatói sajátos kísérletbe fogtak: a hallgatók egyik fele használhatott mesterséges intelligenciát a számonkéréseken, míg a másik fele nem. A kísérletnek az volt a célja, hogy az oktatók feltérképezzék a mesterségesintelligencia-alkalmazások tanulásra gyakorolt hatását. Végül az egyetem leállította a kísérletet, mert a hallgatók felháborodtak a szerintük igazságtalan értékelésen. Az viszont így is kiderült, hogy az MI-t használó tanulók nem sajátították el a tananyagot. Az oktató tapasztalatai szerint a tudat, hogy védőhálóval dolgoznak, minden motivációt kiölt a hallgatókból, az MI rombolja a motivációt, az önbizalmat és a kíváncsiságot. Az oktatási szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ahogy az iskolai mobilhasználatnál, úgy az MI-nél sem vezet eredményre a teljes tiltás.
A tanárok fele rendszeresen használja az MI-t
Tehát az MI közoktatásba integrálása előbb vagy utóbb, de mindenképpen át fogja alakítani az oktatást. A kérdés az, hogy ezt hogyan fogja megtenni, és annak milyen következményei lesznek a jövőre nézve. Az adatok szerint itt nem is annyira távoli jövőről beszélünk: a Forbes Advisor tavaly publikált nemzetközi kutatása szerint a tanárok több mint fele ma már valamilyen módon használja a mesterséges intelligenciát, és úgy gondolja, hogy ez jobb eredményekhez vezethet az oktatásban.
2024-ben a magyar iskolákban a tanárok közel 40 százaléka, a diákok harmada rendszeresen használta az MI-t. A 16–24 éves fiatalok 35 százaléka szerint az MI a jövőben akár teljesen át is veheti a tanárok szerepét – derült ki az Impetus Research kutatócég által végzett országos felmérésből, amely 800 fiatal és 100 pedagógus bevonásával vizsgálta az MI használatát Magyarországon.
A válaszadók többsége a tanulást, tanítást megkönnyítő, hasznos eszköznek tartja az MI-t: ezt a fiatalok 68 százaléka, a tanárok 71 százaléka gondolja így. Az MI alkalmazását a pedagógusok háromnegyede elsősorban a közép- és felsőoktatásban tudja elképzelni, 56 százalék viszont az általános iskolában is hasznosítható tudásnak tartja.
A mesterséges intelligencia világméretű és széles körű terjedésével összhangban a magyar pedagógusok több mint 70 százaléka és a diákok közel 60 százaléka arra készül, hogy a jövőben gyakrabban és sokrétűbben fogja használni ezt a technológiát.
