Beismerte bűnösségét, de ragaszkodik a tárgyaláshoz az Árpád hídi gázoló
Mindkét vádlott beismerte a bűnösségét a 2023. július 1-i Árpád hídi gázolás ügyében indult büntetőper előkészítő ülésén, de egyikük se mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Az ügy tárgyalása novemberben fog folytatódni. Mindkét vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolják. B. Dávid elsőrendű vádlott esetében a következő tárgyalások egyik témája lesz, hogy megállapítsák a vezetési alkalmasságát. L. Márton, a másodrendű vádlott a vád ismertetése után tagadta, hogy gyorsulási versenyben vett volna részt.
Az Árpád hídon egy biciklista halálával járó balesetre a széles nyilvánosság számára korábban ismertté vált közlekedési balesetekhez képest teljesen eltérő módon reagált a közvélemény. Az eset részletei és következményei egészen idén szeptember 2-ig napirenden maradtak, amikor többszöri halasztás után, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az előkészítő üléssel kezdődött a balesetben részt vevő autósok büntetőpere.
A vád szerint az elsőrendű vádlott, a 36 éves B. Dávid vezette azt a RACE-001 rendszámú, közel 700 lóerősre tuningolt Mercedes E63S AMG-t, amely a baleset éjjelén, nem sokkal éjfél után spontán módon versenyezni kezdett két mögötte haladó BMW-vel a híd pesti oldalán található Róbert Károly körúti lámpától. A körülbelül 137–147 km/óra sebességgel száguldó Mercedes vezetője a híd közepén elvesztette uralmát az autó fölött, amiben korábban kikapcsolta a menetstabilizáló rendszert. Átszakította a korlátot, majd elgázolt egy szabályosan közlekedő 26 éves kerékpárost, aki később belehalt sérüléseibe.
Az ütközéstől a Mercedes felborult, és a mögötte száguldó két BMW egyike is nekiütközött. Ezt a másodrendű vádlott, L. Márton vezette. Az előbbi jármű vezetője nyolc napon túl gyógyuló csonttöréses sérüléseket szenvedett. Az ügyész a vád ismertetése során elmondta, hogy ha B. Dávid nem kapcsolja ki a menetstabilizáló rendszert az autójában, akkor a jelentős sebességtúllépés ellenére sem vesztette volna el az uralmát az autó felett.
B. Dávid sokáig bűnügyi felügyelet alatt állt, nyomkövetővel szabadon mozoghatott Budapesten, ám bűnügyi felügyeletét a 24.hu tavaly novemberi cikke szerint megszüntették.
A Mercedes sofőrje a nyomozati szakaszban beismerte bűnösségét, de tagadta a versenyzést a vallomásában. Elismerte, hogy gyorsan ment, de állítása szerint csak azért taposott bele a gázba, mert túl közel ért hozzá a mögötte érkező BMW. A BMW-t vezető férfi szintén beismerte bűnösségét. Ő azzal érvelt, hogy a balesetben közrejátszott az is, hogy megcsúszott az összetört Mercedesből kifolyó olajon. Kérte, hogy ügyét bocsássák közvetítői eljárásra, és akár milliós jóvátételt is hajlandó lett volna fizetni a tragédiát okozó sofőrnek a sérülései miatt, de ezt az ügyészség elutasította.
A Mercedes vezetőjét korábban többször is elmarasztalták közlekedési szabálysértések miatt, és mint kiderült, a baleset időpontjában 13 előéleti pontja volt. Vele szemben az ügyészség halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat és letöltendő fogházbüntetést kért, illetve kezdeményezte, hogy végleg tiltsák el a vezetéstől. A BMW vezetője ellen felfüggesztett fogházbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozták közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt. Egyúttal kezdeményezték azt is, hogy határozott időre tiltsák el a járművezetéstől.
Az utóbbi évek legnagyobb visszhangot kapott magyarországi közlekedési balesetének utóéletéhez tartozik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére számos új fix sebességmérő berendezést, traffipaxot telepítettek Budapestre. Ezek közül több az Árpád hídon, illetve annak közelében található, ahol a baleset után is folytatódtak az éjszakai száguldozások.
A rendőrség a főváros több kerületébe olyan úgynevezett traffiboxokat épített, amelyekben bizonyos időszakokra hordozható lézeres sebességmérőt helyeznek el. A telepítések előtt összesen hat fix mérőpont volt Budapesten, majd további 26-ot szereltek fel, és a közelmúltbeli bejelentés szerint további 38 kihelyezése várható.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a baleset után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Árpádi hídi gázolást gyilkosságnak tartja. Hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a jogosítványszerzés feltételeit, és felvetette, hogy azt bizonyos esetekben előzetes pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz kellene kötni. Ezzel párhuzamosan a KRESZ és más, közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok általános átdolgozása is megkezdődött, amiről több cikkünkben írtunk a Telexen.
