Oroszország tiszteletbeli konzullá nevezte ki Paks volt fideszes alpolgármesterét

Evgeny Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete szerdán Leber Ferencet Paks tiszteletbeli konzuljává nevezte ki, egyben Tolna vármegyét konzuli kerületté jelölte ki.

– közölte csütörtökön Oroszország budapesti nagykövetsége. A Paks volt alpolgármesterének konzuli kinevezésről szóló okmány ünnepélyes átadása a magyarországi orosz nagykövet budapesti rezidenciáján történt. A ceremónián részt vett még

• Heringes Anita, Paks polgármestere,
• Vitalij Poljanin, a Roszatom erőműgyártó alvállalata, az Atomsztrojexport alelnöke, a Paks-2 atomerőmű építési projekt igazgatója,
• valamint Pavel Hudorenko, a nagykövetség konzuli osztályának vezetője.

Leber Ferenc 2024-ig volt Paks alpolgármestere; a júniusi önkormányzati választáson az ellenzéki jelölteket tömörítő Paksi Deák Ferenc Egyesület a közgyűlésben többséget szerzett, az ellenzéki jelölt, Heringes Anita pedig megnyerte a polgármester-választást.

Az eseményen Evgeny Sztanyiszlavov megjegyezte, hogy az orosz–magyar kapcsolatok fejlődésében Paks különleges helyet foglal el, és „az itt működő atomerőmű jelentőségét és a Paks II. erőmű építésének fontosságát aligha lehet túlbecsülni”. A nagykövet kiemelte, hogy jelenleg is 500 orosz szakember dolgozik az építkezésen, sokuk a családját is Magyarországra hozta; és „kedvező feltételek mellett ez a szám a következő években jelentősen növekedni fog”.

Tiszteletbeli konzulként Leber Ferenc feladatai közé tartozik „a konzuli kerületében élő, nehéz helyzetbe került orosz állampolgárok segítése, jogaik és érdekeik védelmében történő intézkedések megtétele, valamint az Oroszország és Magyarország közötti együttműködés fejlesztésének elősegítése”.

Ahogy azt a közlemény is hangsúlyozza, egy tiszteletbeli konzul nem feltétlenül az adott ország állampolgára, és nem áll az adott állam közszolgálatában.

A Roszatom tervei szerint a Paks II. atomerőmű építése, azon belül a betonozás novemberben kezdődhet meg. A 2009-es országgyűlési döntéssel megindult paksi bővítés projektje azonban meglehetősen rögös utat tudhat maga mögött, a legmélyebb kátyúk Oroszország Ukrajna elleni 2022-es agressziója után keletkeztek. Az orosz gazdaság főszereplőire kivetett amerikai és uniós szankciók ugyanis komoly akadályt jelentettek a Roszatommal való közös munkában és a projekt a Gazprombankon keresztüli finanszírozásban. Azonban 2025. június végén a Trump-kormányzat feloldotta az atomerőmű-építéssel kapcsolatos szankciókat – miközben az erőteljes amerikai lobbizás hatására hamarosan megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka.