Varsó polgármestere az ellenzék győzelmét várja Magyarországon 2026-ban, de szerinte a neheze utána jön
„A győzelem a könnyebb része – persze, remélem, Magyarországon is megtörténik – de a neheze csak utána következik” – mondta rövid köszöntőbeszédében Varsó polgármestere a szerdai Budapest Fórumon, amelyet ötödik alkalommal tartanak meg a főváros, CEU Democracy Institute és a Political Capital szervezésében arról, hogyan lehet a demokráciát megerősíteni a terjedő populizmus ellenében.
Rafał Trzaskowski saját tapasztalatból tudja, mit jelent, hogy a neheze csak a győzelem után jön: a Fideszhez hasonlóan az EU-val konfrontálódó, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 2023-ban ellenzékbe szorult, visszatért a kormány élére Donald Tusk a Polgári Koalíciót (KO) vezetve, az idei elnökválasztáson viszont a KO színeiben Trzaskowski szoros küzdelemben alulmaradt a PiS által támogatott Karol Nawrockival szemben – amit Orbán Viktor a vele szövetséges konzervatív erők győzelmeként értékelt.
Trzaskowski beszédének több közös pontja volt a megnyitón előtte felszólaló Karácsony Gergelyével. A főpolgármesterhez hasonlóan a lengyel fővárost 2018 óta vezető Trzaskowski szerint is világossá kell tenni, hogy nem a régi elitet kell visszahozni, nem vezérelheti a nosztalgia a demokrácia újbóli megerősítését, „nincsen szó restaurációról”, „nem lehet visszafordítani az idő kerekét”, hanem azt kell bizonyítani, hogy a demokratikus erők meghallják az emberek hangját, képesek valódi válaszokat kínálni a szociális biztonság megrendülésére és mindazokra a kihívásokra – a dezinformációtól kezdve a politikai megosztottságon át a klímaváltozásig –, amelyekre egyszerű válaszok ígéretével a populista erők felépítették népszerűségüket.
„Meg kell mutatni, hogy a demokrácia nem gyengeség, hogy a kompromisszumokra szükség van, még ha lassan is jön létre a konszenzus, az azonban tartós, ellenálló megoldást kínál.” Most ugyanis a populizmus tűnik meggyőzőbbnek a hatékonyság ígéretében, ami Trzaskowski szerint látszólagos, mert lehet, hogy gyors döntések születnek, ám a hibákat is nehezebb kijavítani – mondta, elismerve, hogy háború vagy pandémia idején igény lehet a gyors döntésekre.
Ez azt is jelenti, hogy a demokrácia nevében nem lehet a populizmus eszköztárát átvenni, „bár nagy a kísértés, hogy saját eszközeivel győzzük le a populizmust” – csak ezzel épp az veszne el, amit meg akar teremteni a demokráciát, toleranciát, pluralizmust hirdető politikai oldal.
„Az autoriter rendszer nem a végzet, van onnan visszaút” – Trzaskowski szerint ezt bizonyítja Lengyelország 2023-as parlamenti választása – bár az elnökválasztás eredményét maga is visszalépésnek tekinti –, de reményei szerint a visszaút meglétét fogja bizonyítani Magyarország 2026-os választása is. Ezzel együtt azonban megnő a felelősség is, bizonyítani kell és „folyamatosan igazolni, hogy ez valódi változást jelent az emberek életében.” A populizmust képviselő erőkkel szemben minden nap küzdelmet kell vívni, nem lehet hátradőlni – vélte Trzaskowski, aki szerint optimizmusra van szükség, de óvakodni kell a naivitástól.
Trzaskowski azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a demokrácia stabilizálásához az NGO-k és a helyi önkormányzatok megerősítése adhat biztos támaszt, ám ő úgy látja, hogy az EU is gyakran inkább az ellenkező irányban, a központosítás felé halad, például a költségvetési pénzek elosztásában – hiszen azokat lényegében a tagállamok kormányai osztják el, míg a decentralizáció azt jelentené, hogy azokat minél inkább közvetlenül kapják meg a városok, helyi önkormányzatok. (Ezt jelentené a sokat hangoztatott szubszidiaritás, azaz a döntések meghozatalának minél alacsonyabb szintre való levitele, lehetőleg oda, ahol magára a problémára kell megoldást találni.)
„Ezt a leckét senki sem hallja meg az EU-ban” – mondta Trzaskowski, aki szerint „az autokrácia nem alszik”, ezért „óvatosnak kell lennünk, és ha olykor veszítünk is”, annak a demokratikus erőket mozgósítania kell, nem pedig lebénítania.
