A Borkai-botrányban érintett ügyvéd és társai 300 millióért vettek egy romos épületet, 3 évvel később 700 millióért vette meg tőlük Győr fideszes vezetése

„Győr fejlődését az állami elvonások mellett a korrupció, a helyi polipok és kisgömböcök politikája hátráltatja” – ezzel a felütéssel jelentette be Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere, hogy nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés gyanúja miatt a rendőrséghez fordult. Feljelentését ismeretlen tettes ellen, szerdán tette meg. Arra a kérdésre, hogy a „polip” és a „kisgömböc” említésekor kire gondolt, a polgármester azt válaszolta a Telexnek: „Az országszerte közismert polip a 2019 előtti győri rendszerre, a kisgömböc pedig az onnantól 2024-ig tartó időszakra utal.” Vagyis a Borkai- és a Dézsi-érára.

Feljelentésének tárgya Győr egyik ikonikus épülete, a belváros szívében található Vaskakas-ház. Ezt az ingatlant 700 millióért vásárolta vissza 2022. év végén Győr a Borkai-botrányba keveredett Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és társainak cégétől. Annak ellenére fizetett ennyit a város, hogy a vétel előtt három hónappal állítólag készült egy értékbecslés, amely az ingatlant birtokló cég értékét legfeljebb 288 millióra taksálta, és a kapcsolódó hitelekkel együtt is 580 millió forint körül lehetett volna a reális ár.

„Ez az adat a döntéshozók előtt ismert kellett, hogy legyen. Vagy ha nem, rá kellett volna kérdezniük. De az adásvételről zárt ülésen döntött a fideszes többségű és vezetésű gazdasági és tulajdonosi bizottság három évvel ezelőtt” – tette hozzá Pintér.

A polgármester szerint a ház műszaki állapota 2007 óta (ekkor került el a várostól) folyamatosan romlik, a szakszerű állagmegóvása nem történt meg, ezért az értéke nem emelkedhetett.

„Van tehát egy romos állapotú ingatlan, amit korábban eladott a város 200 millióért, majd három és félszereséért még romosabb állapotban visszavásárolt”

– ez a városvezető olvasata, aki ennél a pontnál bejelentette, hogy az ő álláspontja szerint „ez nem csupán rossz szakmai döntés volt, hanem felmerülhet bűncselekmény gyanúja is”. A település vagyonát érintő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés és ehhez köthető más bűncselekmények miatt ezért bejelentést tett a nyomozóhatóságoknál.

Az előzmények

A visszavásárlásról tehát 2022 decemberében döntött az akkor még Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) vezette győri testület. A vevő nem a város volt, hanem az önkormányzati szolgáltató-mamutcég, a Győr-Szol. A vállalat – Győr nevében, nyilván – hivatalosan a Püspökvár Kft.-t vette meg, de az ügylet valós célja a Bécsi kapu téren található Vaskakas-ház visszavásárlása volt. 16 év után így lett ismét a városé a Vaskakas Taverna (a céggel együtt).

A tavernát (Győrben leginkább így emlegetik az épületet) 2007-ben, amikor Borkai Zsolt vezette a várost, egy azóta elhunyt pesti képkereskedő vette meg először, aukciósházzá alakította volna, de az egészsége megromlott, és támogatót sem talált. Nagy László 2007-ben még 192 millió forintért jutott hozzá az épülethez, amelyet 2019-ben az ingatlanközvetítő az akkori sajtóhírek szerint 240 millió forint plusz áfáért, tehát mintegy 300 millióért árulta a leendő új vevő(k)nek, a Püspökvár Kft.-nek, amit aztán Vaskakas Várbástya Kft.-nek neveztek át.

A cégjegyzék szerint a kft. tulajdonosai voltak akkor: Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-botrányból ismert ügyvéd; Grászli Bernadett, a Rómer Múzeum korábbi igazgatója, valamint Somogyi János nagyvállalkozó. Az üzlet nyélbe ütéséhez hitelt vett fel a kft., gazdasági tevékenységet nem folytatott, csak az épület tulajdonlására hozták létre.

Nem a vevők személye volt a győriek számára a meglepetés 2022-2023-ban, hanem az, amit az akkori ellenzéki oldal szóvá is tett a közgyűlésen: az a Győr-Szol vásárolta meg a kft.-t, amely addig százmilliós adóssággal küzdött. A válasz az volt, hogy a gázvita során a gázkereskedőtől visszaszerzett kétmilliárdos kártérítésből 700 milliót tudnak most erre szánni.

Az egyik ellenzéki képviselő az árat is sokallta, de a Győr-Szol azóta nyugalmazott elnök-vezérigazgatója válaszában azt mondta: a céget könyvvizsgáló nézte meg, az ingatlant pedig többen is felbecsülték, az ár tehát ennyi. Erre a momentumra a szerdai sajtótájékoztatón emlékeztettük a mostani városvezetést, Pintér Bence azt válaszolta, hogy a 2022. decemberi bizottsági ülés jegyzőkönyvében nem található semmilyen cégértékelés, ami frissebb lenne, mint a már említett, szeptemberi szakértői vélemény. „Archiválva nincsen más szakértői anyag, de továbbra is keressük.”

Egy korábbi sajtóhírre alapozva felvetettük neki azt is, hogy Rákosfalvyék 2019 után vízmentesítést végeztek, leburkoltatták a Vaskakas tetejét, a szerkezet ezért állítólag jobb állapotban van, mint a külseje mutatja. Pintér alpolgármestere Kósa Roland, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, azt válaszolta,

„álmodozás, annyi történt, komoly beavatkozás nem”.

Dézsi Csaba András polgármester három éve azt mondta, a Vaskakas-ház megvásárlásával történelmi értéket próbált a város visszaszerezni, mert kötelessége ezt az utókornak megtenni. „Ennek az ingatlannak a túlélésre más esélye nem nagyon maradt, csak ha a városé lesz: lepusztulni látszott ugyanis ez a történelmi érték.”

Az egyik bejáráson hatperces videót is forgatott a volt győri polgármester, azon pontosan látszott, milyen állapotban volt 2023 elején a taverna és milyen titkai voltak az épületnek.

Idén márciusban egy újonnan induló helyi hírportál feltette a kérdést: Érdekel még valakit, hogy mi lesz a Vaskakas Tavernával, a Spartacus csónakházzal, a vasútállomással…? Merthogy a 2024-es önkormányzati választások óta, amikor Győrnek új polgármestere lett, a Dézsi-éra agyonreklámozott beruházási terveivel nem történt semmi. A ház homlokzatának rossz állapotát ma egy ponyva kendőzi el, de amíg le nem takarták, évekig két különböző színre oszlott – legalábbis sokan már így emlékezhetnek rá: egy rózsaszín és egy sárga házra.

Kósa Roland annyit tett hozzá, hogy az erkölcsi felelősség kérdését felveti az is, hogy „miközben a korábbi városvezetés romokat vásárolt, a barokk belváros önkormányzati ingatlanai romokban állnak”. Kósa nyilvánvaló módon a Vaskakas-háztól alig száz méterre lévő Napóleon-házra célzott, amelynek állapotát életveszélyessé nyilvánították, az épület faszerkezetét a könnyező gomba támadta meg. „A megmentés utolsó órájában vagyunk, de amikor a Vaskakas-házat megvásárolták, az elődeink, már tudták, hogy mire lenne szükség a Napóleon-háznál. De nem arra költöttek, hanem egy másik romra, amelyre sem hazai, sem semmilyen uniós forrás nem állt rendelkezésre.”

A győr-belvárosi Bécsi kapu téren minden háznak könyvre való története van, mindegyik „látta is” az 1860-ban lebontott Bécsi kaput. A már egybevont helyrajzi számon jegyzett Vaskakas-épületegyüttes a bástyából és a klasszicista házból áll, ez a legnagyobb ingatlan a téren. A Sforza bástya valamikor a Bécsi kaput védte. A mostani közép- és idős korosztálynak ifjúsága színhelye volt: 1971-től a 2000-es évekig itt működött a Vaskakas Taverna, ahol a tatár bifsztek volt a sláger, és dobogós a rántott sertésborda Vaskakas módra, meg a négy húsból álló Vaskakastál. Látjuk magunk előtt a kerámia hamutartókat, a kékfestős abroszokat, míg a várbelsőt idéző ólomsúlyú székeket a pincérek tudják igazán felidézni, mert esténként mind a 120 darabot ők rakták fel.