A polgármester szerint megtelt Óbuda, mégis megszavazott az önkormányzat egy 1400 lakásos projektet a támogatásával

A belső viták ellenére megszavazta a DK-s többségű III. kerületi önkormányzat csütörtökön annak a lakóparknak a létrehozását, amelyet a Harisnyagyár területén valósít meg a Nagygyörgy Tibor vezette Biggeorge cégcsoport. A Telex információi szerint kétórás vita után, egyéni szavazással született meg a támogató döntés 14:9 arányban – a fideszes képviselők támogatásával –, ami jelzi a projekttel szembeni megosztottságot.

A Duna partjától 50 méterre tervezett, 1400 lakásból álló Waterfront City II. megépítéséhez az önkormányzat hozzájárulása kellett a terület átminősítéséhez, amit a DK-s többséggel vezetett önkormányzat több képviselője is ellenzett a frakción belül. A többség azonban megszavazta a módosítást, noha évekkel ezelőtt a polgármester Kiss László is kijelentette, hogy Óbuda-Békásmegyer megtelt, ezért „Azokat a vállalkozókat, akik kerületünkben ingatlanokat kívánnak fejleszteni, határozottan arra kérjük, elsősorban ne lakáscélú ingatlanok építésében gondolkodjanak”.

Most azonban a polgármester is támogatta a csaknem százezer négyzetméternyi lakást ígérő 15 emeletes, 51 méter magas tornyok projektjét.

A projekt ellen érvelők szerint a Waterfront City II. beruházás:

• aránytalanul sűrű beépítést és túlzott magasságú épületeket eredményezne 15 emeletes házakkal, kevés teljes értékű zöldfelülettel,
• közlekedési káoszt okozna, amely nemcsak az óbudaiakat, hanem a dunakanyari agglomerációból érkezőket is súlyosan érintené,
• a közösségi közlekedés túlterheltsége és állapota gyakorlatilag elvágná a kerület északi peremén élőket Óbuda belvárosától,
• a 11-es főút forgalmának további növekedése jelentős légszennyezéssel és zajterheléssel járna.

A III. kerületi önkormányzati ülésen a szavazás meglehetősen szokatlanul indult: maga az előterjesztő alpolgármester, Zábó Attila vissza akarta vonni az előterjesztést, ezt azonban Kiss László megakadályozta, majd azonnali hatállyal visszavonta az alpolgármester hatáskörét, formailag is lehetetlenné téve, hogy Zábó visszavonhassa saját előterjesztését. Zábót a Telexnek elmondta, formálisan volt előterjesztője a javaslatnak, mert alpolgármesterként a terület hozzá tartozott, ám több elemével nem értett egyet a projekttel, illetve elsősorban azokkal a vállalásokkal, amelyeket a Biggeorge tett. Példaként említette, hogy a beruházó ígéretet tett arra, hogy négyzetméterenként 7000 forintos átlagárhoz képest 20 százalékos kedvezménnyel biztosítana albérletet ingatlanainak bizonyos részében, amelynek kibérlését az önkormányzat vállalná, hogy aztán továbbítsa a lakásokat a kerületben élőknek. Csakhogy Zábó szerint végső soron ez az összeg magasabb, mint a piaci átlagár, így vagy nem veszi ki senki a lakásokat, vagy az önkormányzatnak kellene dotálnia – mindkét esetben a kerület költségvetését terheli.

Korábban a Hvg.hu írt arról, hogy az ingatlanfejlesztő cég négymilliárd forintos hozzájárulással támogatná az önkormányzat fejlesztéseit, többek között egy gyalogutat. Több képviselő szerint azonban a hozzájárulás sem elegendő és nincs is biztosítva a szükséges garancia annak érvényesítéséhez. Ha már elkerülhetetlen a projekt megvalósítása, akkor szerintük a konkrét összeg helyett az értékesítés 5 százalékát kellene rögzíteni, ami a 7-10 milliárd forintot is elérheti.

A Biggeorge Facebook-oldalán közöltek szerint

• az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások is épülnek majd;
• kerületi önkormányzati bérlakások épülhetnek és panelépületek újulhatnak meg az általunk biztosított forrásokból;
• A Fővárosi Önkormányzat bérlakásprogramjának részeként kedvezményes bérleti díjon bérelhet lakásokat a projektben abból a célból, hogy a Fővárosban dolgozó köztisztviselőknek, egyéb fővárosi dolgozóknak kedvezményes albérletet biztosítson.

Az újabb lakóparkok létrehozását korábban ellenző Kiss László polgármesterhez fordultunk kérdéseinkkel, válasza esetén frissítjük cikkünket.

A csütörtökön a szavazással véglegesített településrendezési szerződés (tszr) lehetővé teszi, hogy a lakópark jöjjön létre, azon a területen, amelyen az eddigi besorolás alapján irodaházakat, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló épületeket lehetett volna létrehozni – kivéve benzinkutat.

A Waterfront City II. azonban 93 százalékban lakóingatlanokat ígér, így épp a terület és városrész többfunkciós potenciálja tűnik el, ami csak tovább erősíti az alvóváros jelleget.

„A mi politikusaink azzal nyertek, most már másodszor, hogy Óbuda megtelt, nem új lakóparkokra van szükség. Most pedig a főépítész már azt mondja, az elavult nézet, lakhatási válság van, lakásokat kell építeni” – mondta a Telexnek Kalló Éva. A városfejlesztési bizottság független civil tagja szerint azonban a lakhatási válságon a lakások felújításával kellene segíteni, a kérdéses területen pedig az eredeti besorolásnak megfelelően többfunkciós beruházást kellene megvalósítani.

Ez a lehetőség azonban elszállt azzal, hogy előbb a Fővárosi Közgyűlés szavazta meg a településrendezési szerződést, majd csütörtökön ezt megtette a III. kerületi önkormányzat is. Azaz, a főváros és a kerület szerződési viszonyba kerül a Biggeorge-dzsal, az ettől való eltérésnek már jogi következményei lesznek. Ennélfogva ezután a lakossági fórumok is csak formaságot jelentenek, érdemben a lakók nem lehetnek hatással a projekt lényegi elemeire.

Kalló nehezményezi azt is, hogy az egyeztetések lényegében a szakma és a lakosság kihagyásával történtek: nem javasolta ebben a formájában a projektet a fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, amelynek elnöke Vitézy Dávid. A közgyűlés elé azonban Vitézy és Karácsony Gergely javaslata már több a beruházó által vállalt további kötelezettségekkel együtt került a közgyűlés elé, ahol ellenszavazat sem volt. (A ferencvárosi polgármester Baranyi Krisztina és MKKP-s helyettese, Döme Zsuzsanna tartózkodtak, a MKKP elnöke, Kovács Gergely és a Tisza párttól Gémes Szilvia nem voltak jelen.)

Vitézy: Négymilliárdos fejlesztést sikerült megmenteni

Vitézy szerint azonban az, hogy nem volt ellenszavazat a fővárosi közgyűlésben annak az eredménye, hogy érdemben sikerült javítani a feltételeken. Hónapokkal korábban ugyanis az átminősítést – azaz, hogy pláza vagy egyéb kereskedelmi tevékenységet biztosító épület helyett lakópark épülhessen – elutasította a főváros, mert nem tartotta elégségesnek a beruházó közcélú vállalását.

Ezután volt egy újabb kör, szeptember 19-én azonban a közgyűlés ismét elutasította, mert kevesellte az előrelépést. Vitézy ezután állt elő egy feltétellistával, amelyen megjelölte, hogy milyen közlekedési és közterület-fejlesztés lenne nélkülözhetetlen. A Biggeorge ezeket végül mind elfogadta a héten, így került Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közös javaslataként a közgyűlés szerdán.

• Ennek alapján a beruházó vállalta az egymilliárd forintos gyaloghíd megépítését, amelynek elmaradása esetén a cég egymilliárd forintot fizet be a költségvetésbe.
• „Elértük, hogy 350 millió forinttal járuljon hozzá a villamostervezéshez a budai fonódó hiányzó ágánál, és
• építsen a Filatorigátnál a hév állomásánál egy buszvégállomást” – mondta Vitézy.
• Ezen kívül a beruházó vállalta, hogy a Waterfront City II közepén lévő zöldterületet megnyitja közhasználatra, ami elsősorban azért fontos, mert ez biztosítja a legrövidebb utat a hév felé a már létező Waterfront City I felől.
• Végül egy promenád kiépítése is a beruházó feladata lett a hév mentén a graffitikkel teli falnál, ahol most járda sincs – sorolta Vitézy.

„A főváros előtt a kérdés az volt, hogy alapelvi szinten helyes-e funkcionálisan az átminősítés. Szerintem helyes, ha a rozsdaövezet, ahol sem műemléket, sem zöldterületet nem kell beáldozni, lakófunkciót kapjon. Ez városszerkezeti értelemben helyes” – jegyezte meg Vitézy, azzal is érvelve, hogy a Szentendrei út sokakat aggasztó forgalma épp azért olyan nagy, mert nincs elég lakás a városban és sokan költöznek ki az agglomerációba.

„A másik kérdés az volt, hogy ha ez a funkcióváltás helyes, akkor elegendő közcélú fejlesztést kap-e mellé a város. Ezt a követelést feltekertük.” Vitézy szerint arra is gondolnia kellett a fővárosnak és a kerületnek is, hogy ezeket az igényeket meddig emeli a beruházóval szemben, aki egyébként a területnek már tulajdonosa. Különösen az Otthon Start Program ismeretében. Ugyanis, ha egy beruházó 250 lakás feletti projektnál vállalja, hogy a lakások 70 százaléka nem haladja meg a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árat, akkor kiemelt beruházásként mentesítést kap számos építési szabály alól.

„Tehát ha nemet mond a város, akkor lehet, hogy a beruházást a Magyar Közlönyben látjuk viszont, és a kialkudott négymilliárdos fejlesztés ment volna a levesbe.” – mondta Vitézy, példaként Újpalotát hozva, ahol a Bayer Construct így épít 3200 lakást. „Aztán már hiába tiltakozik bárki, a kiemelő rendelettel mennek a dolgok előre.”

Óbudán sem támogatta a bizottság, de a képviselők igen

Hasonló történt Óbuda-Békásmegyeren is: a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nem támogatta a projektet, amit – igaz, a fővárosinál jóval nagyobb megosztottsággal – a kerületi közgyűlés megszavazott. Mindez nem tükrözi a főváros által is hangsúlyozott élhető város koncepciót.

Kalló megjegyezte, hogy a projekt nincs különösebb tekintettel az egyéb terhekre, amit egy 1400 – de a szerződés szerint akár 15 százalékkal több – lakást adó projekt okoz. Több lakos nem csak nagyobb forgalmat jelent, de nagyobb terhet a humán infrastruktúrára is, például az orvosi rendelőkre, amelyekre nem kap külön forrást a kerület.

Ráadásul a házakat rendkívül közel tervezik egymáshoz: 51 méteres magasság mellett legalább az azonos távolság lenne elfogadott, ehhez képest a toronyházak 25-30 méterre lesznek egymástól. „A tervező erre azt mondta, vannak rosszabbak is, például 2:1-es arány, ami pedig épp az a sűrűség, amit mi is kifogásolunk” – mondta a Telexnek Kalló. „A tervező szerint ez azonban még elfogadható, csakhogy mi élhető várost akarunk, nem elfogadhatót.”

Frissítés: Cikkünk Vitézy Dávid és Zábó Attila válaszával egészült ki.