„Technikai csődöt” és a „közfeladatok ellátását veszélyeztető fizetésképtelenséget” is megállapított jelentéseiben a fővárost a kormány megbízásából átvilágító szakértő és a szintén vizsgálódó Állami Számvevőszék (ÁSZ). Karácsony Gergelyék eközben hiába keresik már „telefonon, sms-ben, faxon és füstjelekkel” is kormányt, hogy üljenek le velük tárgyalni Budapest egyre aggasztóbb pénzügyi helyzetéről és a kormányzati elvonásokról, válasz nincs. A tét pedig nem kicsi, Budapest működőképességéről van szó, a város leállása ráadásul a kormánynak is fájna.
„Az a kijelentés, hogy ha a főváros nem kap érdemi segítséget a fenntartható működésének biztosításához, csődbe fog menni, az innentől nem riogatás, hanem tény”
– foglalta össze a főpolgármester. És az elkészült jelentések alapján ez már a következő hónapokban el is jöhet.
„A főváros számláján összesen 22 milliárd forint van, ezzel szemben egyhavi működési költségünk 20 milliárd forint, mivel ezután minden mindegy, én azt gondolom, hogy ezt pénzt költsük Elon Musknál egy Mars-utazásra, mert körülbelül ennyi mozgásterünk van” – szúrt oda Baranyi Krisztina a szerdai Fővárosi Közgyűlésben, miután a képviselők hosszú ideje vitáztak arról, hogy a következő ülésüket a Népligetben tartsák-e. A helyzet azóta ráadásul romlott, csütörtökön újabb 6 milliárdot emelt le a kormány Budapest számlájáról.
„Ha ennek a városnak elveszik a pénzét, nem lesz pénze, ha nem lesz pénze, akkor nem tudja kifizetni a közszolgáltatásokat, és ha ez a helyzet előáll, akkor nem 10 percre fog leállni a BKV” – mondta Karácsony szintén a közgyűlés ülésén, majd arra kérte a fideszes képviselőket, hogy ők is szavazzák meg az Állami Számvevőszék jelentését. Ez gyakorlatilag kimondja, hogy a kormányzati elvonásoknak is szerepük van abban, hogy Budapest a csőd szélére került. Az ÁSZ-jelentést végül nem fogadta el a Fidesz-frakció, azonban az Országgyűlés ellenőrző szervének jelentése valóban nem sok jót vetít előre.
Windisch Lászlóék egy 80 oldalas jelentést készítettek a főváros költségvetési és pénzügyi ellenőrzése után. Ez megerősíti, amit Karácsonyék hosszú ideje mondanak: intézkedések hiányában a Fővárosi Önkormányzat a 2025 utolsó negyedévében, tehát a következő három hónapban „fizetésképtelenné válhat, amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet”.
A számvevőszék is elismeri, hogy a 2020. évtől folyamatosan romló pénzügyi helyzet kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a kormány által előírt költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is. Ezek közül a legnagyobb teher a Karácsonyék által évek óta vitatott, idénre már 89 milliárd forintra ugrott szolidaritási hozzájárulás.
A hozzájárulást a főváros idénre már csak úgy tudta betervezni a költségvetésébe, hogy annak egy részét – amivel Karácsonyék szerint ők már nettó befizetői az államnak –, 51 milliárd forintot egész egyszerűen kihagytak belőle. Ezt az összeget aztán egy bírósági döntés miatt később kénytelenek voltak mégis feltüntetni, de az ÁSZ erről azt írja, hogy az 51 milliárd forrásaként szerepeltetett bevétel nem megalapozott. Ezek alapján megállapították, hogy a költségvetés végrehajtása bizonytalan, de ezt maguk a szerzők, tehát a főváros sem tagadja.
Az Állami Számvevőszék jelentésében kritikát is bőven megfogalmaztak: szerintük az önkormányzat közfeladatai ellátása módjának, rendszerének hatékonyabbá tétele, és a költségvetési helyzete hosszabb távú kiegyensúlyozottá válásáért nem tett lényegi lépéseket. Emellett állítják, megalapozatlanul számoltak osztalékfizetésből származó bevétellel, valamint nem valós összegében vették figyelembe a főváros gazdasági társaságainak fizetendő egyes támogatásokat.
Az ÁSZ sorra vette azt is, hogy mi vezetett el a mostani likviditási problémákhoz: az iparűzésiadó-bevétel nagysága és beérkezésének ideje, a szolidaritási hozzájárulás kérdésében hozott bírósági döntések mellett idesorolták ők is a kormányzati döntéseket. Ők is megállapították, hogy ha nem jön kormányzati segítség vagy nem születik hirtelen egy Budapestnek kedvező bírósági döntés, akkor
„a folyószámla-hitelkeret összege a 10-11. hónapban már nem lesz elegendő a kiadások finanszírozására”.
Szerintük ha minden marad így, akkor a legjobb esetben majdnem 29, míg a legkedvezőtlenebb esetben több mint 57 milliárd forintos hiánya keletkezhet Budapestnek év végére.
Bár az Állami Számvevőszék megfogalmazott javaslatokat, ezek technikai jellegűek. Karácsonyék az egyetlen megoldásnak azt látják, ha a kormány tárgyal és valamilyen formában segít. A kormány viszont hónapok óta azt ismételgeti, hogy Budapest csődje nem történhet meg, de közben június közepe óta nem állnak szóba a fővárossal. Nyár elején, amikor a főpolgármester először kongatta meg a vészharangokat és állíttatta le például 10 percre a BKV-t, a kormány még konstruktívabbnak tűnt. Kétszer is leültek Karácsonyékkal tárgyalni, de ez a folyamat megállt, most pedig hiába kopogtat a minisztériumok ajtaján a városvezetés.
Nyárra aztán megkapta a nyakába a főváros a kormánytól a FÁSZ-t, azaz a Fővárosi Átvilágítási Szakértőt Domokos László, a volt ÁSZ-elnök személyében. Az önkormányzatot és cégeit havi 2,7 milliós fizetésért átvilágító volt fideszes országgyűlési képviselő szeptember végére összerakott egy 11 oldalas „részjelentést”. Domokosék kétoldalnyi részletet gyakorlatilag kimásoltak az ÁSZ jelentéséből és több észrevételt is tettek, ezek között szerepel, hogy
„megállapítható, Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége, amely valójában egy technikai csőd”.
Majd „pénzügyi diktatúráról” írtak, amit szerintük a főváros a rábízott intézmények és gazdasági társaságok rovására követett el. De azt Domokos László jelentése is kimondja, hogy a fővárosnak szeptembertől utalt iparűzésiadó-bevételek „önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. 2025 szeptemberére gyakorlatilag már elköltötték a 2026. évi költségvetés közel egynegyedét.” Kiss Ambrus főigazgató külön reagált a FÁSZ jelentésére, kitért arra a megállapításra, miszerint olyan döntéseket kellett volna hozni, amellyel csökkentik a kiadásokat. „De a működési kiadások csökkentése azt jelenti, hogy kevesebb közszolgáltatást nyújtunk az embereknek” – mondta.
Karácsony azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentésből is kiderül: nekik már nincs mozgásterük, érdemben nem tudnak lefaragni a költségekből, legalábbis annyit biztosan nem, amennyi hiányzik. A főpolgármester elismerte, vannak jogos kritikák, de kevesebb pénzből ugyanazt nem tudják megcsinálni. „Most nagyon egyszerű a helyzet, vagy a busz jár és világít a lámpa, vagy befizetjük az államnak az elvonást” – összegzett főpolgármester.
Addig is tiszázhatnak – mire játszhat a kormány?
„A Fidesz elmegy a falig, bedönti ezt a várost és azt mondja, hogy szarni bele, majd lesz valami, ez a politikai cél, mindent feláldozunk 2026 oltárán” – mondta a DK-s Keszthelyi Dorottya a közgyűlésben. Keszthelyi azért beszélt erről, mert a város napi működését valóban erősen befolyásolják az országos politikai csaták. A kormány hónapok óta azt a képet építi, hogy a „Karácsony–Tisza-koalíció” irányítja a várost. Hiába nincs a felek között semmilyen íratlan vagy írott megállapodás – sőt sokszor éppen a Tiszával vannak a legnagyobb vitái a főpolgármesternek –, erről beszélnek kormánytagok és a teljes budapesti Fidesz-frakció is.
A főváros már több mint egy éve, az új közgyűlés megalakulása óta a 2026-os kampány szorításában él, a jelenség oka pedig éppen az, hogy csak itt tud közvetlenül is konfrontálódni egymással a két legnagyobb politikai erő, a Fidesz és a Tisza. A Fidesz ebben a kampánytól fűtött harcban kicsit ki is használja, hogy a főváros a szakadék szélén táncol. Most mindenhol elmondhatják, hogy a főpolgármester és a valójában nem létező, „Tiszával kötött koalíciója” csődbe vitte Budapestet, és ez vár majd az országra is, ha Tisza-kormány lesz.
A kormány álláspontja régóta változatlan: Budapest nem mehet csődbe és ha kell, készek segíteni. Részleteket arról, hogyan kerülik el, hogy az ország legnagyobb önkormányzata fizetésképtelenné váljon, továbbra sem közöltek. A főváros megbénítása egyébként nem érdeke a kormánynak sem. „Aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja!” – ismételgeti a pénzügyi helyzetről szóló vitában Karácsony Gergely. És valóban: a központi költségvetésnek nem tenne jót, ha az ország GDP-jének 38 százalékát megtermelő Budapest például akár csak részben is leállna vagy megbénulna.
A főváros egy nemzetközi hitelminősítővel folytatott tárgyalásán ráadásul az is kiderült, hogy Budapest hitelminősítése és az országé elég szorosan össze van kapcsolva – erről nemrég Kiss Ambrus főigazgató számolt be. Szerintük a képlet egyszerű: egy nemzetközi hitelminősítő azt gondolhatja, ha egy kormány csődbe löki a saját fővárosát, és elveszi a pénzét, az azért van, mert maga a kormány is csődben van.
A kormány ígéretei alapján és Budapest fizetésképtelenségének kockázatai miatt nem valószínű, hogy hagyják teljesen a szakadékba zuhanni a várost, de most az látszik, hogy megvárják az utolsó pillanatot is. Addig is Karácsony Gergely – ahogy a Magyar Hangnak mondta – ismét megpróbálja felvenni a kapcsolatot a tárgyalással megbízott Gulyás Gergellyel, „telefonon, sms-ben, e-mailben, faxon, fény-, hang- és füstüzenetekkel, mindenhogy”. A kormány pedig ameddig lehet, különböző átvilágítási jelentéseket készíttet és minél többször elmondja, hogy az általuk kitalált „Karácsony–Tisza-koalíció” csődbe lökte Budapestet. Sőt, a kigyulladó buszok miatt már „hazárdjátékot” is játszanak az emberek életével.
Kerestük a Fővárosi Átvilágítási Szakértőt kinevező Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, és a korábban tárgyalással megbízott Gulyás Gergely minisztériumát, a Miniszterelnökséget is. Azt kérdeztük, hogy várható-e Budapest és a kormány között újabb tárgyalás a csőd elkerülése érdekében, illetve ha igen, akkor mikor és milyen formában kívánnak segíteni a fővárosnak. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
