Szombaton az önazonossági törvény ellen tiltakoztak a Roma Büszkeség Napján. Másik fő követelésük az volt, hogy legyen nemzeti emléknap a 2008–2009-es romagyilkosságok áldozatainak meggyilkolásának napja.
A Roma Büszkeség Napján 2013-ban vonultak először, akkor a budapesti Mátyás térről mentek a Blaha Lujza térre. Idén innen indultak a II. János Pál pápa térre, ahol többen is felszólaltak. Az idei menet azért más, mert a felszólalók között voltak politikusok, önkormányzati képviselők, a rendezvényen beszédet mondott Mácsai Pál színész is. Itt lehet visszanézni a Partizán élő közvetítését az eseményről.
„Ezt a törvényt vissza kell vonatni, ezeket a rendeleteket meg kell semmisíteni, mert hadat üzennek annak a jövőképnek, ahol mégiscsak a humanizmus és az emberi méltóság hozza a szabályokat” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a budapesti II. János Pál pápa téren. Szerinte ha ilyen jogszabályokat lehet hozni, akkor Magyarországon soha nem lesz egy ország, ahogy Setét Jenő megálmodta.
Setét Jenő roma polgárjogi aktivista Budapest posztumusz díszpolgára, 1995-től dolgozott a Roma Polgárjogi Alapítványnál, és később más jogvédő szervezeteknél is jelentős munkát végzett. Setét hívta életre ezt a kezdeményezést is.
„Követeljük Navracsics Tibor »apartheid« ügyekért felelős minisztertől, a parlamenttől, hogy vonják vissza ezt a cigány-törvényt, mert ez az újkori magyar történelem szégyenfoltja, Európa szégyenfoltja” – mondta Oláh József Pöli. A rendezvény főszervezője szerint az unióban nincs még egy ilyen gyalázatos, és diszkriminatív törvény, mint ez.
Oláh arról beszélt, hogy nem csak az önkormányzatok a hibásak, hanem a kormány, amiért „bombát és gránátot” ad a kezükbe. Azt mondta, ha 30 napon belül nem vonják vissza a törvényt, akkor a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium elé tüntetést fognak szervezni. „Cigánynak lenni méltóság” – zárta beszédét a főszervező.
Berki Judit szociálpolitikus szerint ez a nap nem csak a fájdalom, hanem a büszkeség napja is. „Büszkeség arra, hogy a roma muzsika, a tánc, a kézműves mesterségek, a nyelvünk és a szokásaink gazdagítják ezt az országot” – fogalmazott.
Az önazonossági törvény azt tette lehetővé, hogy az önkormányzatok bizonyos feltételekhez kössék a településükre való beköltözést. Azóta több település el is fogadott ilyen jogszabályt, Taktaharkányban középfokú végzettséghez kötötték a beköltözést, Kiskunhalason felvetette a polgármester, hogy büntetett előéletűek ne költözhessenek be, Mezőkeresztesen pedig már vissza is vonták a saját rendeletüket, mert nem ment át a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatán. A törvény sok kritika érte, nemcsak szakértők, de az érintett települések lakosai közül is sokan nyilatkoztak arról újságíróknak, hogy a rendeletek kifejezetten a romák ellen irányulhatnak.
Navracsics Tibor szerint senki nem tud példát mutatni arra, hogy az általa beterjesztett önazonossági törvény miatt romákat hátrány ért volna a származásuk miatt, sőt a miniszter kikérte magának, hogy ez a törvény romaellenes lenne.
